Az enyhe tél segítette meg Európát
Az időjárás várhatóan nem fogja örökké segíteni Európát. Az energiatakarékossággal elérhető eredmények végesek, a csődbe ment vállalatokra pedig aligha célszerű építeni a közösség gazdaságpolitikáját, írja a Magyar Nemzet.Hazánkban az idei tél országos átlagban a második legenyhébb volt a 2006–2007-es után 1901 óta. Folytatódott az enyhe telek sorozata, ami hatodik éve tart. Az elmúlt tíz évben csak a 2016–2017-es volt az átlagnál hidegebb – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzéséből. A kedvezőbb időjárási körülményeknek egész Európa örülhet. Az energiaellátás biztonságát ugyanis megroppantották az orosz–ukrán háború és a szankciós politika visszaütő következményei.
– A globális gázpiacok szempontjából példátlan volt a tavalyi nyár, azóta viszont az árak elkezdtek elviselhetőbb szintre visszaállni. Európában az enyhe tél és így a kereslet megcsappanása is hozzájárult a piac lehűléséhez – ismertette a minap Szadamori Keiszuke, a Nemzetközi Energiaügynökség energiapiacokért és energiabiztonságért felelős igazgatója. A valóság azonban az, hogy túlzott optimizmusra egyáltalán nincs ok.
Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a szankciók miatt Európa energiapiaca egyre kiszolgáltatottabbá válik a külső körülményeknek. A szakértő jelezte: a történelmi viszonylatban is kiugróan enyhe tél, a rendkívüli energiatakarékossági törekvések és a kibontakozó recesszió összességében is csak a korábbi kétszeresére tudta leszorítani a gáz tőzsdei árát.
– Az időjárás azonban várhatóan nem fogja örökké segíteni Európát, az energiatakarékossággal elérhető eredmények végesek, csődbe ment vállalatokra pedig aligha célszerű építeni a közösség gazdaságpolitikáját – fogalmazott.
Ehhez hozzátette: az, miszerint megismétlődik-e a tavaly nyári árrobbanás vagy hogy gondot okoz-e a következő fűtési időszak, olyan tényezőkön múlik, mint az időjárás, Kína energiaigényének alakulása, valamint a kibontakozó válság következményei.
Az üzletágvezető emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen harmincmilliárd köbméteres gázhiányt valószínűsített az idei évre. Hortay Olivér hangsúlyozta: ennél is nagyobb probléma, az Európai Unió mozgástere egyre korlátozottabb.
Most már azért kell szurkolni, hogy kedvezően alakuljanak a külső körülmények. Ha ugyanis rosszul alakulnak a folyamatok, akkor az unió nem lesz képes a problémák kezelésére.
A kockázatokra a Nemzetközi Energiaügynökség is felhívta a figyelmet. A szervezet jelentése figyelmeztetett: a kínai kereslet kiszámíthatatlan megugrása miatt ismét rekordmagasra nőhet a földgáz ára. A kelet-ázsiai ország a világ legnagyobb földgázimportőre. Az energiahordózó iránti igénye a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások eltörlése után váratlan mértékben megugrott. A távirati iroda tudósításából kiderül, hogy az energiaügynökség legoptimistább forgatókönyve is a cseppfolyósított földgáz (LNG) kínai keresletének 35 százalékos növekedésével számol. Ez szoros versenyt idézne elő a nemzetközi energiapiacon.
Ezzel a gázárak hamar a múlt nyáron tapasztalt tarthatatlan szintre növekednének, ami leginkább az európai fogyasztókat érintené. Annak ellenére, hogy a múlt évben jelentősen nőtt az LNG kereslete, a kínálat mindössze 5,5 százalékkal emelkedett.
A teljes cikket IDE kattintva olvashatják el a Magyar Nemzet oldalán.
