Az önkormányzatok 4,4-esre értékelik a rendőrséget egy 5 fokú skálán
Az önkormányzatok egy 5 fokú skálán 4,4-esre értékelik a rendőrség tevékenységét – közölte a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.Rétvári Bence elmondta, ez annak a 16 pontos kérdőívnek a válaszaiból derül ki, amelyet 1338 önkormányzat juttatott vissza 2022-ben a rendőrséghez. A rendőrség négyévente méri fel ily módon az önkormányzatok tevékenységükről alkotott véleményét – tette hozzá.
A bűnmegelőzési munkát 4,5-re, a telefonos segélynyújtást 4,6-ra, a felderítést 4,3-ra, a közlekedés kezelését 4,36-ra, a civil szervezetekkel, polgárőrséggel való kapcsolattartást 4,7-re értékelték a települések – ismertette az államtitkár.
A politikus azt mondta: a jó eredmény annak is köszönhető, hogy az elmúlt 12 évben a jogalkotásnak és a rendőrség megerősítésének köszönhetően csaknem harmadára csökkent a bűncselekmények száma. Míg 2010-ben 447 ezer, addig az elmúlt évben csupán 154 ezer bűncselekmény vált ismertté – fűzte hozzá.
Hangsúlyozta, hogy a jövőben is javítani kívánja a kormány a rendőrök megélhetését. Ezzel kapcsolatban felidézte, hogy az elmúlt év elején 10 százalékos béremelés történt, majd tavaly szeptemberben további 49 milliárd forintot fordítottak béremelésre. Jövő januárban pedig 32 milliárd forint jut az állomány anyagi helyzetének javítására.
Rétvári Bence közölte: az intézkedések nyomán a francia Ipsos felmérése szerint Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa. A felmérés szerint miközben a svédek 58 százaléka, a belgák és a hollandok 20 százaléka, a németek 15 százaléka tart attól, hogy bűncselekmény áldozatává válik, Magyarországon ez az arány 4 százalék.
Tízből hat francia nem érzi magát biztonságban, a migránsok által lakott negyedekben pedig az emberek 83 százaléka erőteljesebb rendőri jelenlétet szeretne. Németországban is egyre szaporodnak a vasúti késes támadások: egy év alatt ezek száma 166-ról 336-ra nőtt – sorolta.
Kérdésre válaszolva az államtitkár közölte: érkezett a minisztériumba jelzés olyan orvosok részéről, akik a törvénymódosítás után nem kívánnak az orvosi kamara tagjai maradni. Rétvári Bence ezzel kapcsolatban azt mondta: az Országgyűlés azért szüntette meg a kötelező orvoskamarai tagságot, mert a testület visszaélt a hatalmával és etikai eljárással fenyegette az orvosokat.
Szintén kérdésre válaszolva kitért arra, hogy a múlt heti, a pedagógus-szakszervezetek által meghirdetett sztrájkban a pedagógusoknak kevesebb mint a 2 százaléka vett részt. A kormány 3 év alatt 75 százalékkal kívánja növelni a pedagógusbéreket, így az átlagos fizetés 777 ezer forintra nő – mondta Rétvári Bence.