Humza Yousaf lesz Skócia következő miniszterelnöke
Humza Yousaf eddigi egészségügyi minisztert választották a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) új vezetőjévé. A vezetőválasztási versengés hétfőn bejelentett eredménye azt is jelenti, hogy Yousaf lesz Skócia következő miniszterelnöke.Humza Yousaf a támogatását megköszönő első beszédében hitet tett Skócia függetlenné válása mellett, és kijelentette, hogy Skócia célja a visszatérés az Európai Unióba. Az eddigi skót kormányfő, Nicola Sturgeon február 15-én jelentette be teljesen váratlanul, hogy távozik az SNP éléről és így a skót miniszterelnöki tisztségből is.
A vezetői posztért hárman indultak: Humza Yousaf, valamint Kate Forbes pénzügyminiszter és Ash Regan, aki decemberi lemondásáig a helyi közösségekért felelős államtitkári tisztséget töltötte be a skót kormányban.
Közülük az SNP tagsága választhatta meg online és postai voksolással Nicola Sturgeon utódját. A tisztségre pályázóknak az SNP legalább húsz helyi pártszervezetéből egyenként legalább száz ajánlást kellett összegyűjteniük ahhoz, hogy jelöltként indulhassanak a versengésben.
A párt 72 169 bejegyzett és választásra jogosult tagja közül a szavazatszámlálás hétfőn ismertetett eredménye szerint 50 490-en éltek szavazati jogukkal. Ash Regan már a szavazatszámlálás első fordulójában kiesett, mivel az SNP tagjainak mindössze 11,1 százaléka voksolt rá.
A második számlálási fordulóban Humza Yousaf – az első és a második helyen megjelölt választói preferenciák összeadása alapján – 26 032 szavazatot, Kate Forbes 23 890 szavazatot kapott.
Ez azt jelenti, hogy Yousaf – aki kedden, a skót parlament formális jóváhagyó voksolása után veszi át a miniszterelnöki tisztséget Nicola Sturgeontől – a szavazatok 52,1 százalékának megszerzésével lett a Skót Nemzeti Párt új vezetője.
Ez szorosabb eredmény a vártnál: a fogadóirodák a vezetőválasztási folyamat idején egyértelműen őt tartották a versengés favoritjának, de ennél is nagyobb többségű győzelmet jósoltak neki.
Yousaf személyében először került muszlim vezető országosan meghatározó jelentőségű brit politikai párt élére.
Az SNP 38 esztendős új vezetője Skócia legnagyobb városában, Glasgowban született, és 2011 óta képviseli a város egyik választókerületét az edinburghi parlamentben. Édesapja családja az 1960-as években Pakisztánból, édesanyjának ugyancsak pakisztáni gyökerű családja Kenyából települt át Skóciába. A skót miniszterelnöki tisztség várományosa a Glasgow-i Egyetemen szerzett politikatudományi diplomát, és az SNP történetének legfiatalabb képviselőjeként került be tizenkét éve a skót parlamentbe.
Humza Yousaf a vezetőválasztás eredményének hétfői ismertetése utáni első beszédében hitet tett Skócia függetlenné válása mellett. Úgy fogalmazott: a függetlenség ügyének „az ajtókon bekopogtatva” lehet megnyerni az embereket, az SNP ezért új, a választókat közvetlenül megszólító kampányt indít.
A Skót Nemzeti Párt újonnan megválasztott vezetője nem jelölt ki céldátumot a függetlenné válásra, de úgy fogalmazott, hogy „mi leszünk az a nemzedék, amelyik elnyeri Skócia függetlenségét”. Yousaf hangsúlyozta: Skócia európai nemzet, és vissza akar térni az Európai Unióba.
Az eddigi pártvezető, Nicola Sturgeon a múlt hónap közepén bejelentett lemondásának okairól szólva annak idején kifejtette: meggyőződése, hogy jelenleg már többségben vannak azok, akik Skócia függetlenségét pártolják, azonban ezt a támogatottságot meg kell szilárdítani és tovább kell növelni egy olyan új vezető megválasztásával, akiről nem alakultak ki olyan polarizált véleménykülönbségek, mint róla.
Ennél konkrétabb, részletesebben kifejtett okokat Nicola Sturgeon nem említett, de egybehangzó politikai elemzések szerint lemondásának egyik fő indítéka az lehetett, hogy a pártvezetői és miniszterelnöki tisztségben eltöltött több mint nyolc év alatt sem tudta elérni vagy belátható közelségbe hozni Skócia függetlenségét.
Sturgeon 2023. október 19-ét jelölte ki a skót függetlenségről tartandó újabb népszavazás időpontjául arra az esetre, ha a brit legfelsőbb bíróság megállapítja a skót parlament hatáskörét a referendumhoz szükséges törvények megalkotására.
A legfőbb brit jogi fórum azonban tavaly novemberben olyan végzést hozott, amely szerint a skót parlament nem alkothat önállóan, a brit kormány hozzájárulása nélkül törvényt az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásáról, mivel ez olyan hatásköröket érintene, amelyeket az egyébként igen széleskörű skóciai önrendelkezést megteremtő, 1999-ben kelt törvény meghagyott a brit parlament és a brit kormány felelősségi körében.
A konzervatív párti brit kormány mereven elveti az újabb skót függetlenségi népszavazás engedélyezését. A skót függetlenségről 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel.
A skóciai népszavazás újbóli kiírása azonban a brit EU-tagságról 2016-ban tartott referendum óta ismét folyamatosan napirenden van, miután az EU-népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt. Nicola Sturgeon azóta rendszeresen hangoztatta, hogy elengedhetetlenné vált az újabb függetlenségi népszavazás, mivel Skóciát egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London „kiszakította” az Európai Unióból.