Hirdetés

A történelmi jelentőségű esemény vizuális szimbólumaiként megjelenő NATO-zászlók mellett a szintén kék-fehér színű finn nemzeti lobogókat is felvonták a külügyminisztérium épülete előtt, amely eredetileg az Orosz Birodalom hadserege számára épült a 19. században. Kijev támogatásának gesztusaként a finn hatóságok tavaly erre az épületre vetítették ki az ukrán zászló színeit az Ukrajna elleni orosz háború megindítását követően.

„Eddig egyedül védtük meg a hazánkat, ám mostantól számíthatunk arra, hogy külső segítséget kapunk, ha a helyzet eldurvulna. És természetesen segíteni is készek vagyunk, ha mások bajba kerülnek” – mondta Antti Kaikkonen védelmi miniszter a közszolgálati YLE televíziónak Brüsszelben.

A tárcavezető Sauli Niinistö elnökkel és Pekka Haavisto külügyminiszterrel együtt részt vesz a Finnország csatlakozását kísérő keddi brüsszeli eseménysorozaton.

Sanna Marin leköszönő miniszterelnök Twitter-üzenetében azt írta, hogy „Finnország NATO-tagállamként új korszakba lép”.

„Büszke vagyok Finnországra és a finn népre. Nemzetként egységesek maradtunk e történelmi folyamat során” – fogalmazott a finn kormányfő. Egyben köszönetet mondott hazája NATO-szövetségeseinek a bizalmukért. „Közösen még erősebbek leszünk” – hangsúlyozta.

Juhana Aunesluoma, a Helsinki Egyetem politikatörténet-professzora az AP hírügynökségnek nyilatkozva arra emlékeztetett, hogy „történelme során Finnország még soha nem volt részese katonai szövetségnek. Természetesen sok változást hozott, amikor 1995-ben Finnország az Európai Unióhoz csatlakozott, ám katonai értelemben az ország nem kötelezte el magát” – mondta.

Finnország csatlakozása a katonai tömbhöz egybeesik a NATO létrehozásának 74. évfordulójával: a szövetséget alapító Washingtoni Szerződést 1949. április 4-én írták alá.

Korábban írtuk