Ursula von der Leyen lehet a NATO következő főtitkára

Brüsszeli pletykák szerint akár Ursula von der Leyen is betöltheti a NATO-főtitkári pozíciót, miután Jens Stoltenberg a tervek szerint idén szeptemberben lemond posztjáról – ismerteti a Magyar Nemzet.

Az Európai Bizottság elnökét többek közt azért tartják alkalmasnak az elmúlt hónapokban jelentősen felértékelődött pozíció betöltésére, mivel jó kapcsolatokat ápol Washingtonnal, az ukrajnai háború kitörése óta rengeteget dolgozott együtt a védelmi szövetség legfelsőbb vezetőivel, valamint korábban védelmi miniszterként dolgozott hazájában, Németországban.

A következő NATO-főtitkárnak a szövetség szomszédjában dúló háború miatt különös szigorú követelményeknek kell megfelelnie − állítják a Politico brüsszeli lapnak nyilatkozó tisztviselők.

Először is olyan személynek kell betöltenie a pozíciót, aki gördülékenyen és amennyire lehet a konfliktusok kerülése mentén tud együttműködni a Fehér Házzal. Emellett az is kiemelten fontos, hogy feltétel nélkül támogassa Ukrajnát, ugyanakkor nyilatkozataiban ne üssön meg olyan hangnemet, amely az Oroszország provokációjától tartó tagállamok aggodalmait váltaná ki. Emellett pedig − ahogyan ez eddig is volt − a harmincegy szövetséges állam egyhangú támogatása szükséges megválasztásához.

Van néhány alapvető akadály

Többé-kevésbé ezeknek a feltételeknek meg is felelne Von der Leyen, ugyanakkor van néhány alapvető akadálya annak, hogy ő legyen a NATO következő − és egyben első női − főtitkára. Az első ilyen tényező az idő.

Von der Leyen 2024-ig még biztosan a bizottság elnöke lesz, ekkor jár le mandátuma, és más pletykák szerint még egy ötéves időszakot tervez. Ez kapásból kizárja a potenciális jelöltek közül, hiszen Stoltenberg idén szeptember végén tervez visszavonulni. Ez az akadály könnyen áthidalható lenne ugyanakkor, ha a norvég főtitkár úgy döntene, marad még az elnöki poszton, azonban ezt a közelmúltban több interjúban is cáfolta.

Az időfaktor abból a szempontból is fontos, hogy 2024-ben európai parlamenti választásokat tartanak, az EU-n kívüli NATO-tagállamok pedig nem szeretnék, hogy a főtitkárt az uniós választásokkal egy időben válasszák meg.

A másik ok, amiért talán nem éppen a bizottsági elnök a legmegfelelőbb a pozíció betöltésére éppen védelmi miniszterként töltött éveiben keresendő.

Sok szakértő azon az állásponton van, hogy részben Von der Leyennek köszönhetők a német hadsereg felszereltségbeli problémái, amelyekre az ukrajnai háború világított rá igazán.

Védelmi miniszteri mandátuma alatt Berlin folyamatosan elmulasztott eleget tenni a NATO azon célkitűzésének, miszerint a védelmi költségvetés szintjének el kell érnie az állami GDP legalább két százalékát.

Számos nevet összefüggésbe hoztak már a főtitkári pozícióval

Von der Leyen mellett számos nevet összefüggésbe hoztak már a NATO-főtitkári pozícióval. Ilyen többek közt Mark Rutte holland kormányfő, vagy éppen Klaus Iohannis román államfő. Egyre nagyobb ugyanakkor az igény, hogy egy nő vezesse a nyugati világ védelmi szövetségét. Felmerült például Chrystia Freeland kanadai védelmi miniszter neve is, aki ukrán származású felmenői miatt jó eséllyel indulhat a versengésben.

Többen említették Kolinda Grabar-Kritarovicot, Horvátország korábbi elnökét is. Ambiciózus karrierje ellenére (elnökségét megelőzően külügyminiszter, valamint amerikai nagykövet is volt), egyetlen „hibája” − ami ugyanakkor a béketárgyalásoknál a szövetség előnyére is válhatna −, hogy túl jó kapcsolatot ápol az orosz elnökkel.

Potenciális jelöltként tekintenek még többek közt Kaja Kallas észt miniszterelnökre, Zuzana Caputova szlovák államfőre, vagy éppen Federica Mogherinire, az unió korábbi külügyi főképviselőjére.

A Magyar Nemzet cikkét ITT olvashatják.