Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan
A hagyományos német húsvéti béketüntetések berlini eseményének résztvevői ez nem a mi háborúnk (b) és nem akarunk háborút (j) jelentésű felirattal 2023. április 8-án
Hirdetés

A Peace Cooperative Network (PCN) nevű civil szervezet szerint mintegy hetven városban voltak megmozdulások, így Berlinben, Bonnban, Brémában, Duisburgban, Hannoverben, Lipcsében, Münchenben és Stuttgartban.

A menetek résztvevői azt is követelték, hogy állítsák le az Oroszország által megtámadott Ukrajnába irányuló német fegyverszállításokat, és mondjanak nemet a német szövetségi hadsereg, a Bundeswehr bejelentett újrafelfegyverzésére.

A Rajna-Ruhr régióban a húsvéti meneten elhangzott, hogy a német kormánynak és az Európai Uniónak komolyan kell igyekeznie „az előfeltételek nélküli béketárgyalásokért”. Követelték a harckocsik és más nehézfegyverek szállításának a leállítását is, mert azok kiterjeszthetik és meghosszabbíthatják a háborút.

„Ukrajnának joga van megvédeni magát, de a több és komolyabb fegyver nem megoldás, csak szítja a háborút” – hangoztatták a résztvevők.

Lipcsében a menet társszervezője, Torsten Schleip kijelentette: „nekünk az azonnali tűzszünet és a tárgyalások megkezdése jobb alternatíva, mint a további fegyverszállítás és az atomfegyverek kölcsönös bevetéséig vezető eszkaláció”.

Korábban írtuk

Schleip mindazonáltal hangsúlyozta, hogy „nem Putyin-párti tüntetést” tartanak.

A PCN szerint több mint százhúsz megmozdulást terveznek országszerte csütörtöktől hétfőig.

A radikális baloldali Die Linke párt társelnöke, Martin Schidewan a húsvéti békemenetek kapcsán a dpa német hírügynökségnek kijelentette: a konfliktus ellentmondásos jellege ellenére tisztázni kell a békemozgalom álláspontját. „Ez azt jelenti, hogy szolidárisak vagyunk a nemzetközi jog világos megsértésével megtámadott Ukrajnával, és egyértelműen elítéljük az orosz agressziós háborút” – mondta. A politikus ugyanakkor bírálta, hogy a német kormány kizárólag a fegyverszállításokra és az ukrán katonák kiképzésére összpontosít.