Irányvesztett irányítás – Magyar Nemzeti Bank
Pósa Gábor, e-mailVan úgy, hogy az ember jót csinál, de azt már nem tudja, hogy miért is. Matolcsy is ezt tette, amikor csak leunortodoxiázni tudta, amit – helyesen – csinált. Most mégis ráerősít erre a tudatlanságra, amikor azzal jön, hogy „elvi ellentét van a jegybank és a kormány között”. Az nem derül ki, hogy ez csak mostanra igaz-e szerinte, vagy úgy általában, de abból indul ki, hogy a jegybank kötelessége az infláció elleni küzdelem. Noha ez igaz, attól még a jegybank nem állam az államban. Nem független az államtól (még ha függ is némileg más külföldi bankoktól), része és nem irányítója. Noha az infláció pénzügyi (és így gazdasági) terület, így itt a jegybank az irányító. De az infláció az állam polgárainak a mindennapi létét is befolyásolja, így bizony elsődlegesen államirányítási ügy – ebből meg szépen kikerekedik az, hogy kinek kell kit „segítenie”. Matolcsy útveszésnek titulálja a saját kiúttalanságát. Mivel a jegybankirányítás is államirányítás, így a jegybank nem mindegy, hogy mit akar, de ugyanúgy nem mindegy, hogy az államirányítás mit akar a jegybanktól. Ezt a „célfüggvényt” is optimalizálni kell – mintegy jegyben kell járniuk!
