Karácsony Gergely a főváros „túlélőprogramját” ismertető rendkívüli sajtótájékoztatóján elmondta: vitatják a szolidaritási adó törvényességét, ami az idén 58 milliárd forint terhet jelent, ezért a közigazgatási bíróságon pert indítanak az összeg csökkentése érdekében.

Hirdetés

Az adónemnek azt a részét, amit törvényesnek gondolnak, befizetik – közölte, az általuk vitatott részről viszont azt mondta: „nem tudjuk és nem is akarjuk befizetni”.

Wintermantel Zsolt: Karácsony másokkal akarja elvégeztetni a feladatait

Karácsony Gergely főpolgármester úgy próbál a maga által teremtett gazdasági helyzetből kilábalni, hogy a saját feladatait másokkal akarja elvégeztetni – jelentette ki a Fidesz fővárosi frakcióvezetője szerdán sajtótájékoztatón, Budapesten.

Wintermantel Zsolt Karácsony Gergelynek azon nyilatkozatára reagált, amely szerint a főváros felfüggeszti a kormány „finanszírozását” és pert indít a szolidaritási adó csökkentése érdekében.

A kormánypárti politikus hozzátette: az nem városmenedzselés, hogy Karácsony Gergely nem akar eleget tenni az adókötelezettségeknek, plusz még hitelt is felvesz.

Emlékeztetett: Tarlós István korábbi főpolgármester 214,5 milliárd forint tartalékkal adta át a város vezetését. Továbbá a Karácsony-féle városvezetés alatt több mint 200 milliárd forinttal több iparűzési adó folyt be a főváros kasszájába, mint Tarlós István utolsó négy évében – fűzte hozzá.

Ez az összeg Tarlós esetében 566,3 milliárd forint volt, Karácsonynál pedig 766,9 milliárd. Vagyis Karácsony több mint 400 milliárd forint pluszforrással gazdálkodhatott – jegyezte meg Wintermantel Zsolt.

A politikus végül úgy vélekedett: Karácsony Gergely minden erejével azon dolgozik, hogy megfeleljen Gyurcsány Ferenc DK-elnöknek, és nem azért cselekszik, hogy Budapestnek jobb legyen. Gyurcsány Ferenc ugyanis „megüzente”, hogy elégedetlen Karácsonnyal, mert Budapestet nem viszi be a kormány elleni harcba – mondta Wintermantel Zsolt.

Karácsony Gergely az MTI kérdésére azt válaszolta: az 58 milliárd forintból 33 milliárdot fizetnek meg. Ez a jogi álláspontjuk – fűzte hozzá a főpolgármester, jelezve: azért nem tartják törvényesnek a szolidaritási adót, mert az alaptörvény szerint is az önkormányzatok saját bevételei nem elvonhatók.

A befizetendő 58 milliárdos adónem 25 milliárd forinttal magasabb az összes állami támogatásnál, amit a fővárosi önkormányzat kap közszolgáltatások ellátására – mondta, majd úgy fogalmazott: „praktikusan 25 milliárd forint adóbevételt törvénytelenül akar elvonni a kormány”.

Korábban írtuk

A főváros vezetése szerint a Pénzügyminisztérium nem tett eleget alkotmányos kötelezettségeinek, amikor az 58 milliárdos összeget nem csökkentette legalább akkora szintre, hogy „a fővárosi önkormányzat nulla forint állami támogatást kapjon és nulla forint adót fizessen”. Karácsony Gergely megjegyezte, „nem lesz pénz a számlánkon, úgyhogy nem fogják tudni ezt az összeget inkasszálni”.

Kiemelte, a válságok és a kormányzati megszorítások a főváros pénzügyi helyzetét rendkívül nehézzé tették. „Egy intézkedési csomag nélkül már az idei évet sem tudnánk végigcsinálni, és veszélybe került a városi közszolgáltatás finanszírozása” – tette hozzá.

Emlékeztetett, ennek érdekében kérte Kiss Ambrus főpolgármester-helyettest, hogy készítsen intézkedéscsomagot, amely két alapelven nyugszik: a városi közszolgáltatások nem sérülhetnek, és az előbbi biztosítása érdekében „fel sem merülhet olyan helyzet”, ami miatt a főváros „kötelékében” dolgozó 27 ezer ember fizetése veszélybe kerüljön. Az elkészült csomag „bizonyos” intézkedési javaslatait a Fővárosi Közgyűlés már a jövő heti ülésén tárgyalja majd – közölte Karácsony Gergely.

A rendkívüli intézkedések között említette, hogy a fővárosi cégek, intézmények működése kapcsán szigorú likviditásmenedzsmentet állítanak fel és 15 milliárd forint működési kiadást az év utolsó negyedévére ütemeznek át. A közösségi közlekedés működésének megőrzése érdekében a Budapesti Közlekedési Központ 24 milliárd forintos, éven belüli hitelt vesz fel. „Így át tudjuk ugrani a szakadékot” – fogalmazott a főpolgármester.

Közölte, a fejlesztéseket úgy ütemezik át, hogy azok kifizetése is az év utolsó negyedévében történik majd meg. Ez érintheti adott esetben a Lánchíd-beruházást is – jegyezte meg.

A főpolgármester továbbá kijelentette: a kormányon „bevasalják” azokat a kintlévőségeiket, amelyeket jogszabályok szerint már meg kellett volna kapniuk.

A fővárosi önkormányzat semmilyen rezsitámogatásban nem részesült, de szerintük az jár Budapestnek. A Lánchíd felújításához pedig 6 milliárd forintot kell kapniuk a kormánytól – mondta, megjegyezve azt is, hogy a főváros a továbbiakban is fenntartja energiamegtakarítási programját.

Karácsony Gergely azt mondta, a kormányzat késlekedése miatt a főváros finanszírozza a kormány működését, ugyanis a főváros 11 milliárdért vásárolt új trolibuszokat, és ezeket az uniós támogatásból el kellene tudni számolni. Ebben „szeretnénk szintén a kormány aktivitását felkelteni” – fogalmazott.

Elmondta, a kormánynak továbbá hozzá kell járulnia a főváros 16,6 milliárdos fejlesztési hitelcsomagjának felvételéhez.

A csomag része az is, hogy az adóhivatalnál kezdeményezik a fővárost érintő áfa-, adó- és járulékfizetések felfüggesztését. Nem tudják ezeket befizetni, és a törvényes rendnek megfelelően ezek átütemezését kezdeményezik – mondta.

Karácsony Gergely kérdésre válaszolva közölte: most azt kell megoldaniuk, hogy az iparűzési adó befizetéséig tudják működtetni a várost, tehát a problémáik egy részét szeptember utánra szeretnék elnapolni.

Felidézte, a ciklus első teljes évét a koronavírus-járvány „jegyében” töltötték, és annak kezelésben a főváros nagyon jól teljesített. „Budapestet érintette legkevésbé a Covid-járvány, és a fővárosi fenntartású szociális intézményekben halt meg a legkevesebb ember” – mondta.

Emlékeztetett arra is, hogy megcsinálták a legnagyobb cégracionalizálási lépésüket, amikor létrehozták a Budapest Közműveket Nonprofit Zrt.-t, amellyel éves szinten „sok-sok” milliárd forintot spóroltak, továbbá az energiabeszerzési gyakorlatuknak köszönhetően több mint 29 milliárd forintot spóroltak a múlt év végi piaci árakhoz képest.

Kijelentette: van azonban egy válság, amit nem tudnak és nem is akarnak megoldani; ez belpolitikai természetű, és abból származik, hogy a kormány „láthatóan elkötelezte magát egy Budapest-ellenes politika mellett”.

Azt mondta, a főváros 2018-ban 5 milliárd forint szolidaritási adót fizetett, az idén ennek a „sarcnak” az összege 58 milliárd, továbbá 2018-ban a főváros és a központi költségvetés viszonyában a kormány finanszírozta a fővárost. A költségvetésből 20 milliárdot kapott Budapest, ez a szám 2023-ban mínusz 25 milliárd – mondta a főpolgármester, aki úgy fogalmazott: „ami Tarlósnak plusz 20 milliárd, az Karácsonynak mínusz 25”.