Már a NAV vizsgálja a baloldal kampányfinisben történt buszoztatását
Már a Nemzeti Adó- és Vámhivatali (NAV) vizsgálja az egyesült ellenzék kampányfinisben történt buszoztatását – értesült a Magyar Nemzet. A tavaly március 15-i rendezvény tömegének biztosítására ugyanis közel százmilliót költhetett a baloldal, amit a külföldi pénzekből kitömött, Bajnai Gordon fémjelezte DatAdat, illetve a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom finanszírozhatott.Büntetőeljárásban vizsgálja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a baloldal tavalyi buszoztatási botrányát – derült ki a Magyar Nemzet által megismert NAV-határozatból.
A Műegyetem rakparton tartottak nagygyűlést
A történet előzménye szerint a Bajnai Gordonhoz kötött DatAdat Professional Kft. összesen több mint 50 millió forintot, míg a Márki-Zay Péter nevével fémjelzett Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) mintegy 40 milliót költött buszos utaztatásra, illetve személyszállításra tavaly márciusban.
A hatpárti baloldali összefogás a Műegyetem rakparton tartott nagygyűlést tavaly a választások előtt, akkor a szervezők büszkén számoltak be róla, mekkora tömeg gyűlt össze az eseményre, noha a felvételek tanúsága szerint nem volt jelentős a sokaság.
A baloldalhoz köthető, az amerikai kampányfinanszírozási ügyben is érintett DatAdat az ellenzéki összefogás március 15-i, Donald Tusk közreműködésével megtartott kampányrendezvényével összefüggésben bízhatott meg egy személyszállítással foglalkozó vállalkozást autóbuszos szolgáltatással.
Ugyanezzel a céggel márciusban – a Mandiner információi szerint – az MMM is szerződött, mégpedig a fenti összegben. Ezek nyomán az egyesült ellenzék több száz, egyenként ötvenfős busznyi résztvevőt fuvarozhatott az eseményre, ami kétséges, tekintve, hogy alig akad olyan cég, aminek ekkora kapacitása lenne.
Tényi István tett feljelentést az ügyben
Az ügyben a közérdekű bejelentéseiről ismertté vált Tényi István tett feljelentést költségvetési csalás gyanújával. Tényi arról tájékoztatta a Magyar Nemzetet, hogy feljelentését az amerikai pénzek ügyében „folyamatban lévő büntetőeljárásban tett beadványként” kezeli a NAV.
Tavaly augusztusban robbant ki a dollárbaloldal botránya
A dollárbaloldal botránya tavaly augusztusban robbant ki, amikor Márki-Zay Péter, az ellenzék egykori közös miniszterelnök-jelöltje a Magyar Hang Gulyáságyú című podcastjében arról számolt be, hogy még június közepén is érkezett több száz millió forintos támogatás az Egyesült Államokból.
Márki-Zay elárulta, hogy a Karácsony Gergely volt tanácsadója, Korányi Dávid által fémjelzett Action for Democracy nevű amerikai alapítvány egy tételben küldte ezt az összeget, de azt állította, hogy korábban más utalások is jöttek ettől a szervezettől.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal is vizsgálódik
Az első hírek még arról szóltak, hogy több mint 1,8 milliárd forintnyi dollár a Korányi Dávid vezette Action for Democracy nevű szervezeten keresztül érkezett a baloldalhoz. Mivel az amerikai pénzek miatt sérülhetett az ország szuverenitása, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) is vizsgálódik. Később egy nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentésből az is kiderült, hogy az Action for Democracy nemcsak Márki-Zay Péter mozgalmának utalt, hanem egymilliárd forintot kapott többek között az Ezalényeg.hu nevű ellenzéki propagandalap kiadója.
A legnagyobb szeletet a Bajnai Gordonékhoz köthető DatAdat nevű cég hasította ki magának, amelyhez másfél milliárd forint érkezett részben a magyar címzettektől, részben közvetlenül a tengerentúlról.
Újabb dokumentum került napvilágra
Azóta újabb, a minősítés alól feloldott titkosszolgálati dokumentum került napvilágra, amiből nyilvánvalóvá vált, hogy nem egy, hanem két nagy külföldi támogató szervezete van a dollárbaloldalnak: az amerikai Action for Democracy mellett egy svájci alapítvány is közel egymilliárd forintot utalt.
A svájci utalások a baloldali előválasztási időszak kezdetétől indultak, 2021 szeptembere és 2022 februárja között zajlottak öt részletben.
A botrány ügyében nyílt nyomozások is indultak, a DatAdattal összefüggésben a rendőrség személyes adattal való visszaélés, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal költségvetési csalás miatt folytat eljárást. Az amerikai pénzek vonatkozásában szintén a NAV rendelt el költségvetési csalás gyanújával nyomozást, a Nemzeti Nyomozó Iroda pedig pénzmosás és sikkasztás miatt vizsgálódott. Utóbbi nyomozást azóta már átvette az adóhatóság a rendőrségtől.
A Magyar Nemzet cikkét ITT olvashatják.
