A moszkvai városi bíróság az orosz-brit kettős állampolgárságú Kara-Murzát hétfőn 25 év fegyházra ítélte hazaárulás és az orosz hadseregről szóló hamis állítások terjesztése címén. A londoni külügyi tárca első reagálásában politikai indíttatásúnak minősítette a bírósági végzést.

Hirdetés

Bekérették a minisztériumba Andrej Kelint, Oroszország londoni nagykövetét is, akinek kifejtették: az Egyesült Királyság véleménye szerint az ítélet ellentétes Oroszország nemzetközi emberi jogi kötelezettségeivel, beleértve a tisztességes bírósági eljáráshoz fűződő jogot.

James Cleverly brit külügyminiszter pénteken bejelentette: a tárca beutazási tilalommal és vagyoneszköz-befagyasztással járó szankciókkal sújtotta Jelena Lenszkaja bírónőt, aki jóváhagyta Vlagyimir Kara-Murza őrizetbe vételét, valamint Gyenyisz Kolesznyikov és Andrej Zadacsin vizsgálótiszteket, akik részt vettek Kara-Murza őrizetbe vételében.

London szankciókat léptetett érvénybe az orosz állambiztonsági szolgálat (FSZB) két ügynöke, Alekszandr Szamofal és Konsztantyin Kudrjavcev ellen is. Az indoklás szerint a két FSZB-ügynök tagja volt annak a műveleti csoportnak, amely többször is követte utazásai során Kara-Murzát, mielőtt – az ellenzéki politikus támogatóinak beszámolói szerint – 2015-ben és 2017-ben is mérgezéses merényletkísérleteket hajtottak végre ellene.

E kísérletekért Kara-Murza a Kremlt tette felelőssé.

Nagy-Britannia már korábban, az ukrajnai háború előtt szankciókat léptetett érvénybe Kara-Murza perének bírája, Szergej Podoprigorov ellen, és ugyancsak szankciókkal sújtotta Dmitrij Komnovot, annak a büntetésvégrehajtási intézetnek a vezetőjét, ahol Vlagyimir Kara-Murzát fogva tartják.

A tárca pénteki közleménye megerősítette, hogy London követeli Kara-Murza haladéktalan és feltételek nélküli elengedését.

A 41 éves Vlagyimir Kara-Murza, aki orosz-brit kettős állampolgár, az orosz ellenzéki mozgalom tagjaként rendszeres vendége volt Kreml-ellenes fórumoknak Európában és az Egyesült Államokban. Kara-Murza ellen mindenekelőtt a NATO-közgyűlésen, az oslói Helsinki Bizottságban és az Egyesült Államokban elmondott beszédei alapján emeltek vádat hazaárulás címén.

Korábban írtuk