Szoros kötelék alakult ki Ferenc pápa és a magyarok között
Isten és a béke szolgálatában
Április 28. és április 30. között háromnapos apostoli látogatásra érkezik hazánkba Ferenc pápa. A Szentatya életében Magyarország az első ország, ahová másodjára is ellátogat. Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértő szerint a pápa a nálunk rendezett Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson olyat tapasztalt, amelyre most mindenképp szeretné felhívni a világ figyelmét. Mi lehet ez, és minek köszönhető, hogy a pápa kitüntetett figyelemmel van Magyarország iránt?Bár a Szentszék február 27-én jelentette be Ferenc pápa látogatását, az előkészítő munkálatok már korábban megkezdődtek. Tóth Tamás atya, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára a Demokratának elmondta, a hivatalos bejelentés előtt kétszer is járt Magyarországon egy vatikáni delegáció, amely állami és egyházi illetésekkel is egyeztetett a lehetséges helyszínekről, programokról.
Kossuthból Szent Péter tér
Ferenc pápa országlátogatásra érkezik hazánkba, de a Szentatya kora és egészségi állapota miatt csak budapesti helyszínek jöhettek szóba, magyarázza Tamás atya, a pápa magyarországi látogatásának általános koordinátora.
– A magyarországi püspökökkel, papokkal, diakónusokkal, szerzetesekkel, papnövendékekkel való találkozó ideális helyszínének a Szent István-bazilika bizonyult, a vasárnapi szentmisét pedig nem is lehetne méltóbb helyen megtartani, mint a nemzet főterén. Egy apostoli látogatásnak vannak fix, protokolláris eseményei, mint például az adott ország államfőjénél tett udvariassági vizit. A végleges programot a Szentszék határozta meg, de a fiatalokkal való találkozás a Papp László Sportarénában és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem felkeresése is a magyar fél javaslatára került be a programok közé. A koordinátor hozzáteszi, Ferenc pápával együtt egy hetvenöt fős nemzetközi újságírócsoport is Magyarországra érkezik, és a delegáció – segítők, biztonsági személyzet – is körülbelül ugyanennyi főből áll. A pápa az országlátogatások során mindig az Apostoli Nunciatúrán, ezúttal Vatikán magyarországi nagykövetségén száll meg.
Mint megtudtuk, a Szent István-bazilikában csak regisztrált személyek lehetnek jelen, akiket az egyházmegyék, illetve a magyarországi szerzetesi konferenciák delegálnak. Érdemes azonban a Bazilikához is kilátogatni, hiszen kivetítőkön lehet követni az eseményeket mindhárom napon. A közmédia az egyházfő minden programját közvetíti, kivéve a nem hivatalos magánlátogatásokat: a Boldog Batthyány-Strattmann László Otthon felkeresését és a jezsuita rend tagjaival történő találkozást az Apostoli Nunciatúrán.
A Szentatyát elkíséri a pápai főszertartásmester, valamint vatikáni szertartásmesterek is, de jelen lesznek magyar ministránsok, papnövendékek is a római és görögkatolikus szemináriumokból, aminek külön jelentőséget ad, hogy a szentmisére a papi hivatások vasárnapján kerül sor.
A Kossuth térre reggel hat órától várják a hívőket, a teret a Rákóczi út, a Szabadság tér és a Bajcsy-Zsilinszky út irányából lehet megközelíteni. Az északi oldalt – a Kossuth-szoborcsoport felőli részt – lezárják, mert ott kap helyet a pápai oltár és a sekrestye, az ezzel kapcsolatos munkálatok már a múlt héten elkezdődtek. A Szentatya kilenc órakor érkezik a térre, ahol a pápamobillal körbemegy, hogy üdvözölje a híveket.
– A szentmise után az Úrangyala imádságot húsvéti időszakban helyettesítő Regina caeli ima következik, amelyet a pápa vasárnaponként, dolgozószobájának ablakából szokott elmondani, így a Kossuth tér egy rövid időre Szent Péter térré fog változni – jegyezi meg Tamás atya.
Anna nővér boldoggá avatása
A három nap egyházi vonatkozású eseményei egy-egy téma köré szerveződnek: ezért találkozik a Szentatya a papság és a szerzetesek képviselőivel a Szent István-bazilikában, az elesettekkel és segítőikkel az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban, a fiatalokkal a Papp László Sportarénában és a tudomány képviselőivel a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A pápa szombati programja zárt körű, nem hivatalos magánlátogatással kezdődik a Boldog Batthyány-Strattmann László Otthonban, amelyet Fehér Anna nővér hozott létre a legelesettebbek megsegítésére. A XII. kerületi, Mátyás király úti intézmény vak, látás-, mentálisan sérült vagy járásképtelen gyermekeknek nyújt ellátást. Lapunkban többször is írtunk Anna nővérről és az általa alapított otthonról, amelynek sorsát mi is szívünkön viseljük.
Békeffy Magdolna, a Fehér Anna Nővér Alapítvány kuratóriumi elnöke a Demokratának elmondja, Fehér Anna nővért korábban több illusztris vendég is felkereste. 1986-ban Boldog Kalkuttai Teréz anya látogatott el hozzá, amikor még a Szent Anna-templom egy kicsiny, alagsori helyiségében gondozta a vak, halmozottan sérült gyermekeket. Anna nővér sok bátorítást és biztatást kapott Teréz anyától, hogy folytassa a misszióját. 1988-ban pedig Barbara Bush, George Bush amerikai elnök felesége is felkereste, és az egykori first lady közbenjárásnak köszönhető, hogy Anna nővér a Kádár-rendszerben megkapta azt a Mátyás király úti ingatlant, amely később az Orbán-kormány segítségével bővült tovább óvodával és általános iskolával.
– Fehér Anna nővér már két éve nincs közöttünk, de hiszem, hogy közbenjárt az égieknél annak érdekében, hogy a Szentatya látogatást tegyen az intézményben. Anna nővér nemcsak egy otthont hozott létre, hanem megalkotott egy gyógypedagógiai módszert is, amelynek segítségével a sérült gyerekekből – köztük olyanokból is, akikről még a szüleik is lemondtak – önálló és a társadalom számára hasznos embereket nevelt: van közöttük jogász, tanár és zenész is. A Szentatya látogatása azt üzeni nekünk, hogy Ferenc pápa elismeri Anna nővér munkáját. Abban bízom, ha a Szentatya személyesen is meggyőződik róla, hogy Anna nővér mit tett a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekért, elindulhat a boldoggá avatása – mondja Békeffy Magdolna. Hozzáteszi, a felnőtt korú gondozottak között vannak olyanok, akik II. János Pál pápával is találkoztak, mert amikor a pápa Magyarországon járt, Anna nővér kivitte őket a repülőtérre, hogy lássák a Szentatyát.
Felhívni a világ figyelmét
Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértő lapunknak kiemeli, az apostoli látogatások célja mindig pasztorális: a római pápa mint a katolikus egyház feje felkeresi híveit, hogy megerősítse őket a hitben.
– Jézus ezzel bízta meg Péter apostolt, Ferenc pápa pedig, mint Péter utódja, teljesíti a feladatot. Az elmúlt fél évszázad pápalátogatásainak ez volt a fő célja, a másodlagos pedig a misszió, azaz elvinni az örömhírt azokhoz is, akik nem tartoznak a katolikus egyházhoz – mondja. Szerinte ezt a küldetést teljesíti a pápa akkor is, amikor nemzetközi szervezetekhez látogat, felszólal az ENSZ-ben vagy éppen az Európa Tanácsban. Kérdésünkre, várható-e, hogy a Ferenc pápa által megfogalmazandó üzenetek között a mielőbbi békekötés is szerepet kap, úgy válaszol, hogy a pápáknak a béke szolgálata mindig elsődleges küldetésük.
– Január elsején, a béke világnapján a pápa külön üzenetben fordul nemcsak a hívőkhöz, hanem az állam- és kormányfőkhöz is. Az elmúlt fél évszázad pápái kifejtették a békére vonatkozó katolikus tanítást, amelynek legfontosabb üzenete, hogy nincs béke igazságosság nélkül, ugyanis ha a béke nem igazságos, az emberek nem érzik annak, akkor nem lesz tartós – mondja Érszegi Márk Aurél. Szerinte ez két helyszínen kerülhet szóba. A Karmelita Kolostorban, ahol a pápa a magyar állam képviselőivel találkozik, valamint a Kossuth téri szentmisét lezáró Mária-imádság során.
Emlékeztet rá, hogy 1991-ben II. János Pál pápa a Hősök terén celebrált mise végén egy aktuálpolitikai témát is megemlített, amikor kifejezte aggodalmát a Gorbacsov elleni puccs kapcsán. A vatikáni nagykövetség korábbi munkatársát megkérdeztük arról is, milyen viszony fűzi Ferenc pápát Magyarországhoz. Kérdésünkre elmondta, amikor Ferenc pápa még Buenos Airesben élt, rendszeresen meglátogatta az ottani angolkisasszonyok kollégiumát, amelyet a kommunizmus elől menekülő magyar apácák hoztak létre emigráns honfitársaik számára.
– A magyar apácák meséltek neki Magyarországról, a magyarok bátorságáról, hűségéről, hazaszeretetéről. Csíksomlyói látogatásával kapcsolatban a pápa úgy fogalmazott, hogy az volt az első nagyobb találkozója magyarokkal, ahol magyar szentmisét celebrálhatott. Mélyen megérinthette az esemény, hiszen a magyarság számára oly fontos csíksomlyói Szűz Mária-szobornak aranyrózsát ajándékozott, amely az egyik legrégebbi pápai kitüntetés. Csíksomlyó lett az első Kárpát-medencei kegyhely, amelyik ezt megkapta a pápától. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson való részvétele nem volt magától értetődő, mert az elmúlt húsz évben a budapesti volt az egyetlen ilyen esemény, amelyen a pápa személyesen részt vett. Ferenc pápa már akkor is nagyon szeretett volna Magyarországra jönni, de még ezzel együtt is példátlan gesztusnak számított részéről, hogy már a hazafelé tartó repülőúton megígérte, hamarosan visszatér – magyarázza Érszegi Márk Aurél. Hozzáfűzi, az Eucharisztikus Kongresszuson olyan élmény érte a pápát, valami olyat tapasztalt hazánkban, amelyre most mindenképp szeretné felhívni a világ figyelmét: ez lehet a béke melletti kiállásunk, a hazánkban lévő békés, ökumenikus együttélés vagy a magyar állam családpolitikája is.