A Szövetségi Statisztikai Hivatal felmérésében a migrációs háttérrel rendelkező lakosok közé azokat is besorolja, akik korábban, azaz 1950-től érkeztek az országba – mint első generációs migránsok –, továbbá ezen csoportba tartozik az előbb említett személyek közvetlen leszármazottai is. A hivatal adatai szerint így 2022-ben a migrációs múlttal rendelkezők aránya csúcsot döntött, ugyanis már 20,2 millió fő, azaz a lakosság 24,3 százaléka rendelkezik migrációs háttérrel – ismerteti a közmédia hírportálja.

Hirdetés

A hivatal által készített mikrocenzus eredményei továbbá arra is rámutatnak, hogy a migrációs háttérrel rendelkezők aránya a tavalyi évben 6,5 százalékkal volt magasabb a 2021-es eredménynél, amely azt jelenti, hogy ez idő alatt 1,2 millió fővel nőtt ezen személyek száma.

További fontos adat, hogy a 20,2 millió migrációs háttérrel rendelkező személyből 15,3 millió főt (a lakosság 18,4 százaléka) tett ki azok száma, akik 1950 óta érkeztek az országba, ezen lakosok közvetlen leszármazottai – akinek mindkét szülője első generációs érkező – pedig elérték a közel 5 millió főt (a lakosság 5,9 százaléka).

A migránsok többsége az elmúlt 10 évben érkezett Németországba, közel 40 százalékuk – azaz 6,1 millió fő –, 2013 és 2022 között érkezett. A migrációs hátterűek átlagéletkora 30 évre tehető, azaz lényegesen fiatalabbak, mint a migrációs múlttal nem rendelkező lakosság, akiknek az átlagéletkora 47 év.

A migrációs hátterűek többsége Szíriából (16 százalék), Romániából (7 százalék), Lengyelországból (6 százalék) és Ukrajnából (5 százalék) érkezett. Tavaly további 3,9 millió személy született Németországban (a népesség 4,6 százaléka), akik esetében a két szülő közül csupán az egyik rendelkezik migrációs múlttal. Ebben az esetben a 2021-es adatokhoz képest 3,5 százalékos növekedésről számolt be a statisztikai hivatal.

A hirado.hu cikke megjegyzi, hogy a hivatal által készített felmérés szerinti migrációs háttérrel bíró személyek körébe azonban ezen csoport nem került beszámításra.

A Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal adatai szerint az idei év első negyedében több mint 80 ezren nyújtottak be menedékkérelmet Németországban, amellyel kapcsolatban a Tübingen városának zöldpárti polgármestere is felszólalt.

– Ha a társadalom minden erőforrását az újonnan érkezőkre fordítjuk, de az itt helyben élők számára nem marad semmi, akkor ez feldúlja a társadalmat

– fogalmazott Boris Palmer, aki továbbá arra is figyelmeztetett, hogy a menedékkérőket a szociális rendszerek egy bizonyos ponton túl már nem lesznek képesek fenntartani.

A politikus szerint ugyanis az ilyen magas (menedékkérelmi) szint mellett fel kell tenni a kérdést, hogy ez mit jelent a társadalom számára, ha kevés az új munkavállaló száma, a támogatásból részesülők pedig sokan vannak.

A Die Welt napilap kiemelte, az idei év első negyedévében a menedékkérelmek száma a tavalyi évhez képest jelentősen megugrott. A Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal adatai szerint az idén január és március közötti időszakban összesen 87777 személy adott be menedékjogi kérelmet Németországban. A hatóság szerint a beadott kérelmek száma közel 80 százalékkal emelkedett a tavalyi év azonos negyedévéhez képest.

A hirado.hu cikkét ITT olvashatják.

Korábban írtuk