Megjegyezte, hogy az MNB-nek keresnie kell azokat a résterületeket, amelyeken keresztül kapcsolódni tud a fejlesztésekhez, ilyen például a zöld átállás.

Hirdetés

A digitális jegybankpénz bevezetését a jegybankoknak és a pénzpiac szereplőinek közösen kell végrehajtaniuk, a nemzeti bank az infrastruktúrát adja, de a kapcsolattartás, a felületek fejlesztése, az ügyfélélmény maximalizálása továbbra is szolgáltatók feladata lenne – fejtette ki.

Az átmenetnek óvatosnak kell lennie, a jegybankok várhatóan első körben limiteket fognak alkalmazni, hogy milyen összegben lehet náluk tartani a betéteket – húzta alá utalva arra, hogy egyelőre még kérdés, hogy milyen kamatszint mellett. A pénzügyi rendszeren belül és a geopolitikában is megnő annak az országnak a súlya, amely az átállást sikeresen megoldja – tette hozzá. 

 Az alelnök úgy fogalmazott, hogy a digitális jegybankpénzzel a pénzteremtés monopóliumát újra magához ragadná a magánszereplőktől az állam, amely így a finanszírozási forrásokat a hosszú távú célok irányába mozdíthatná el és a hitelkiáramlások sebességét is jobban tudná befolyásolni.

Korábban írtuk

A jegybankoknak fel kell gyorsítaniuk a fejlesztéseket, hiszen a pénzpiacon a jövőben az állam, a bankok és a fintech cégek mellett egyre inkább számolni kell a bigtech cégek jelenlétével, amelyeknek a szabályozása kihívást jelent.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy öt éven belülire tehető az Európai Központi Bank részéről a digitális jegybankpénz bevezetése. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a világ nagyjából száz jegybankja közül, ahol zajlanak a fejlesztések, melyik lesz az, amely a „villanyt felkapcsolja”, a témában Kína jár az élen, ahol már tesztelik a rendszert, várhatóan Ázsia szerepe úttörő lesz.

Virág Barnabás beszélt arról is, a pénz fejlődése a történelem tanulsága alapján összekapcsolódik a válságokkal és az ipari forradalmakkal, jelenleg mind a két tényező hatása érezhető.

A 21. században az a nemzet lehet sikeres, amely helyes válaszokat ad a három fő megatrend kihívásaira, amelyek a geopolitikai változások, a technológiai átállás és a pénz forradalma – mutatott rá.

Szintén újságírói kérdésre megerősítette, hogy valamikor ősszel érheti el a 13 százalékos szintet az egynapos betét kamata, amennyiben a kockázati trendek javulása tartós marad. Felidézte, hogy az elmúlt fél évben a kockázati faktorok területén jelentős javulás következett be: a gázpiaci árak korrekciója után a feltörekvő piacok helyzete is stabilizálódott, illetve Magyarországon határozottan javult a fizetési mérleg pozíciója.

A kamatfolyosó szűkítését a szélsőséges forgatókönyvek kiárazódása tette lehetővé – emlékeztetett. A jegybank részéről továbbra is „óvatos és körültekintő” döntések várhatók, fontos a pénzpiaci stabilitás megőrzése – szögezte le.