A területvédelmi tartalékos rendszer a honvédség szerves része
A 2017-ben létrejött önkéntes területvédelmi tartalékos rendszer ma már a magyar honvédelem szerves része – mondta a honvédelmi miniszter kedden a budai Várban, a „175 éves a Magyar Honvédség” emlékév első rendezvényén, ahol megkapta csapatzászlóját az április 15-én megalakult Magyar Honvédség Területvédelmi Erők Parancsnoksága.
A Mátyás-templomban tartott zászlóadományozási ünnepségen Szalay-Bobrovniczky Kristóf emlékeztetett: 1848. május 16-án jelent meg gróf Batthyány Lajos miniszterelnök kiáltványa, amelynek célja az önálló reguláris haderő felállításának megkezdése volt, amely képes megvédeni a polgári fejlődés útjára lépett Magyarország önállóságát.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar honvédelem és a modern magyar nemzet születése egybeesik. Nemzet és honvédelem összetartoznak, egymástól elválaszthatatlanok: nem létezik egyik a másik nélkül – mondta, hozzátéve, a nemzet létezésének fizikai tényezője az önálló magyar honvédelem megléte.
Megjegyezte: Batthyány Lajos tisztában volt azzal, hogy a nemzetőrség lelkes milicistái nem alkalmasak igazi hadviselésre, szükség volt az önkéntesekből álló reguláris hadseregre, ezért hirdette meg a tízezer főből álló, tíz zászlóaljra tagozódó „rendes” nemzetőrsereg toborzását.
A kiáltvány nyomán alakult meg a honvédsereg, a Magyar Honvédség jogelődje – tette hozzá Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
A miniszter szerint a 21. század elején Magyarország és Európa biztonsági helyzete alapvetően megváltozott.
Ha nem teszünk meg mindent a tűzszünetért és békéért, „egész Európa újra lángokban állhat”, a Magyar Honvédségnek pedig ilyen viszonyok között is biztosítania kell a magyar emberek életét, kultúráját, vagyonát. Ezért megújult lendülettel folytatjuk a már korábban megkezdett haderőfejlesztést – mondta.
Közölte: a haderőfejlesztés célja, hogy a lehető leghamarabb megfelelő elrettentő erőt felmutatni képes, komoly haderőt építsenek fel, amellyel mindenkinek számolni kell.
Ennek az eszközbeszerzés és a harci szellem megerősítése mellett része a haderő szervezetének fejlesztése is. Áprilisban ezért alakult meg a Területvédelmi Erők Parancsnoksága, amely az öt területvédelmi ezredet vezeti. A parancsnokság feladata, hogy a hivatásos haderőtől elkülönülten, kiemelt figyelmet fordítson Magyarország területének védelmére, helyben toborzott önkéntes tartalékosokra építve – mondta.
A miniszter közölte: nemcsak csapatzászlót kapott az új parancsnokság, de zászlószalagot is, és a parancsnokság „társadalmi gondozására” Görgei Zsuzsannát, Görgei Artúr dédunokáját „zászlóanyának” kérte fel.
Megjegyezte: a még 2017-ben létrejött önkéntes területvédelmi tartalékos rendszer már a magyar honvédelem szerves és nélkülözhetetlen része. Ez a rendszer lehetőséget ad Magyarország fegyveres szolgálatára azoknak a hazafiaknak is, akik nem kívánják elhagyni polgári foglalkozásukat, de aktívan részt akarnak venni a honvédelemben – mondta.
Böröndi Gábor altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke arról beszélt, a tartalékos állománynak kiemelkedő szerepe van a haza védelmében. Hozzátette: a tartalékos katonák emellett a Magyar Honvédség „nagykövetei” is a lakoságnál, hitelesen tudják bemutatni a katonai létet és értékrendet.
Az ünnepségen ismertették Novák Katalin köztársasági elnök adományozó okiratát is, amelyben az államfő úgy fogalmazott: a csapatzászló a katonai becsület, bátorság és bajtársiasság jelképe, amely mélyen gyökerezik a magyar katonai hagyományokban, egybeforrt Magyarország történelmével és szabadságharcaival, „alapvető szimbóluma honvédségünknek”.
A csapatzászlót megszentelték és megáldották, és – régi hagyományként – mások mellett a miniszter, a vezérkari főnök és a zászlóanya is szeget ütött a zászlórúdba.
Apáti Zoltán dandártábornoknak, a Területvédelmi Erők Parancsnoksága megbízott parancsnoka kiemelte, elsődleges feladatuk, hogy Magyarország biztonságéért tenni akaró, a szolgálatot önként vállaló állampolgárokat felkészítsék a haza védelmére, a hagyományok tiszteletére.
