Rasszista alapon gyilkolna Ukrajna
„Öltük és ölni is fogjuk az oroszokat bárhol a világon, amíg Ukrajna el nem éri a teljes győzelmet” – jelentette ki nemrég nyilvánosan az ukrán hadügyminisztérium felderítő főcsoportfőnökségének vezetője. Kirilo Budanov ezt azután mondta, hogy egy újságíró megkérdezte tőle, van-e köze Ukrajnának a népszerű Kreml-párti blogger, Vladan Tatarszkij bombamerénylettel történt meggyilkolásához.
Vagyis a kijevi katonai hírszerzés első embere nem kevesebbet deklarált, mint hogy a kijevi bábrezsim pusztán származás alapján, válogatás nélkül orosz emberek tömegét készül lemészárolni.
Nem azt mondta, hogy a végsőkig kitartanak a harctéren, ahol csakis a háború szabályai érvényesülnek. Még csak nem is azt, hogy célba veszik az orosz állam legfőbb vezetőit, esetleg a legfontosabb támogatóikat. Rögzítsük, hogy persze ez utóbbi is terrorizmusnak minősülne, de ne legyünk naivak, szélsőséges körülmények között minden állam titkosszolgálata ilyen módszerekkel likvidálja legfőbb ellenségeit – lásd például a Zelenszkij-rendszert valójában irányító Egyesült Államok akcióját Oszama bin Laden megsemmisítésére.
Budanov azonban, hangsúlyozzuk, nem azt mondta, hogy a háborúért felelősnek tartott ellenségeiket veszik célba, hanem a hírszerző főnök úgy általában oroszok meggyilkolásáról beszélt.
Ez bizony kendőzetlen, tömény rasszizmus.
Hogy ennek a legelvakultabb, legelfogultabb amerikai propagandisták tapsolnak, az nem meglepő. Annál ijesztőbb az a süket csend, ami a demokrácia védelmezőjének szerepében tetszelgő nyugati világban követte a származási alapú terrorizmus nyílt meghirdetését.
Ez volna az EU- és NATO-érett Ukrajna? De fordítsuk meg a dolgot, és tegyük fel az álnaiv kérdést, tudván, hogy vétkesek közt legalábbis cinkos, aki néma, ha ugyan nem felbujtó: tényleg ez ma az Európai Unió és a NATO?
És mivel ellenkező értelmű megnyilvánulás nem hallatszik, a logikai kényszerből fakadó választ is megadhatjuk: igen, ez. Amely Nagy Károly-díjjal tünteti ki a származási alapú terrorizmust nyíltan meghirdető állam zsebdiktátorát, Zelenszkijt.
E tényből pedig erkölcsi parancsok fakadnak. Sajnálatos, ugyanakkor felemelő, hogy ma a beteg, önpusztító, ön- és közveszélyes nyugati világban a józan ész, a tisztesség, a becsület, nem utolsósorban a nemzeti és a valódi európai érdek egyetlen képviselője a keresztény Magyarország. Szilárdan, bátran kell továbbra is megállnunk az egyedül érvényes erkölcsi talapzaton, elutasítva az idegen földrészről, idegen érdekekért kiprovokált és szított háborút, elutasítva bármely nép, így az orosz emberek pőre származás alapján történő megbélyegzését és elpusztítását, végső soron egy nagy európai kultúra megsemmisítését.
