Eljön a magyarok aranykora?

A hír, hogy hazánk mesésen gazdag aranyban és ezüstben, elsőre képtelenségnek tűnhet. A jobb memóriájú olvasókban azonban gyanút kelthet, hogy néhány évtizeddel ezelőtt a balliberális bankárpáros, az 1998-as Agrobank-perben elítélt Kunos–Kovács-tandem is megmozdult az ügyben, márpedig az efféle pénzemberek sohasem mozdulnak fölöslegesen…

Szemcsék, rögök

A börzsönyi arany remélt bányászatának hosszú történelmi előzménye van. Még 1847-ben alakult meg a Börzsönyi Bányászati Rt., amelyet Párizsban jegyeztek be. Az Európán végighullámzó forradalmak azonban elsöpörték a céget. A következő állomás az 1930-as években újraalapított Párizs–Börzsöny Aranybánya Rt. volt, amit viszont a második világháború örvénye ragadott magával. Aztán jött az 1950-től egészen 1999-ig tartó időszak, amikor a Magyar Nemzeti Bank adott kutatási megbízásokat a Börzsönyben feltételezett arany- és ezüstkészletek feltérképezésére; információink szerint a projekt dokumentumait továbbra is titkosítás védi.

Fontos fordulat következett be azonban 1995 és 2000 között. A geológus Farkas István végzett három 105 méter mélységű ferde fúrást Nagyirtáspusztán és Rózsabányán. A hazai laboratóriumok szerényebb felszereltsége és az ebből fakadó csekélyebb képességeik miatt a magminta Kanadába került. Az ottani szakemberek 64 gramm/tonna aranyat találtak benne. Tudni kell, a leghíresebb dél-afrikai aranylelőhelyek tartalma is csupán 5-10 gramm/tonna között mozog!

Nem untatjuk az olvasót a Börzsöny talajösszetételével, a lényeg, hogy vulkanikus folyamatok hozhatták a felszín közelébe az itt található aranyat és ezüstöt, mintegy 60 millió évvel ezelőtt. A kivett minták azt mutatják, hogy az arany- és ezüstkészlet fele a kőzetekben található, 1-2 milliméteres rögökben, másik fele pedig szemcsékben, az alant húzódó, iszapos, homokos közegekben. Ezt az úgynevezett aranyport a hazai laborok nem találták meg, a kanadai szakemberek viszont kimutatták. Általában is igaz, hogy a magyarországi laborok kételkednek a Börzsönyben végzett vizsgálatok eredményeiben. A mérnök-közgazdász Varga István vezeti azt a Hun-Bányászat Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Kft.-t, amely mint a projekt tulajdonosa, őrzi az auditált kutatások dokumentumait. Varga István 2006 óta foglalkozik bányászati kérdésekkel, a Hun Kft.-t 2018-ban alapította, kifejezetten a börzsönyi kutatásokra. A hitelesítési folyamat szerint ezer tonna arany és szintén ezer tonna ezüst fekszik a hegység 150 méteres mélységében, értéke 59 milliárd euró. Csak összehasonlításképpen: a Magyar Nemzeti Bank aranykészlete 100 tonna.

Üzem a föld alatt

A kutatások természetesen nem álltak meg ezen a ponton. A NASA hét műholddal, illetve georadarokkal, geoszkennerekkel végzett vizsgálata azt jelzi, hogy 500 méteres mélységben még gazdagabb készletek találhatók a régióban. Konkrétan 3000 tonna arany és ugyanennyi ezüst. De ennél nagyobb mélységekben is pásztáztak a műszerek, ahol további 3000 tonna aranyat és szintén ennyi ezüstöt fedeztek fel 1200 méteren. Minden adatot összevetve 9000-9000 tonna arany és ezüst fekszik a Börzsöny mélyében Varga István szerint. Ha ez igaz, akkor a hegység a világ leggazdagabb nemesfémkészletét őrzi a gyomrában.

A Hun Kft. rajzasztalán már megszülettek a kitermelés konkrét tervei. Legfontosabb elemük az, hogy minden munka a föld alatt folyna. A feltárás, a kinyerés és a tisztítás is, képletesen szólva már csak a kész arany- és ezüstrudak jönnének fel a felszínre. A rendszer és a hozzá tartozó technológia levédett világszabadalom. A készleteket egy magyar találmánnyal, az úgynevezett müontomográffal kutatnák fel a szakemberek, a műszer egyébként szintén védett szabadalom.

Ami magát a programban érintett régiót illeti, a Nagybörzsöny, Perőcsény, Kurucpatak, Nagyirtáspuszta, Kóspallag és Mária­nosztra által határolt területről beszélünk, amely fokozott természetvédelmi védettség alatt áll. Őserdővé minősítették a hatóságok. A Hun Kft.-nek azonban kutatási engedélye van a területre, hiszen amit tesz vagy tenne, semmilyen mértékben sem károsítja a felszínt. A leendő feldolgozóüzem is 64 méter mélységben működne, a víz föld alatti vezetéken érkezne a Dunából és az Ipolyból az arany és az ezüst kimosásához, majd oda is kerülne vissza. Készült egy alapos nyereségszámítás is, ez azt mutatja, hogy 35 év alatt 500-550 milliárd eurónyi aranyat és ezüstöt lehetne kitermelni a Börzsönyben a természet károsítása, nyugalmának megzavarása nélkül.

Börtönből egyetem

Márianosztrán a polgármester asszony nem akart nyilatkozni az arany ügyéről. Úgy tűnik, képlékenynek tekinti még a kérdést. Kóspallag polgármestere, Plachi Attila is bizonytalan. Nem hisz igazán a nagy börzsönyi nemesfémkészlet létezésében, de a kérdést a kutatókra bízza, ő mindenesetre még nem látott a hivatalos adatokat a kinccsel kapcsolatban. Maguk a márianosztrai polgárok sem tudják, hogy igaz lehet-e a hír, vagy sem, a többség inkább a nemre szavaz. Kóspallag lakosai is így vannak vele, azon tehát még el sem gondolkodtak, mire is költhetné az ő kis falujuk az arany- és ezüstbányászás helyi 2,5 százalékos ipar­űzési adóját. Nagyirtáspuszta környékén is hasonló a helyzet, csak az egyik szálloda alkalmazottainak arcára csalt reménykedő mosolyt az a szó, hogy arany.

Ehhez képest a tervek nagyra törőek. A Hun Kft. úgy kalkulál, hogy 500 millió euró kellene a bányászat beindításához. Sok pénz, de ami utána jönne… Először is a Hun Kft., illetve az általa vezetett beruházás a márianosztrai központi börtön­épületben, az egykori pálos kolostorban műszaki tudományos egyetemet rendezne be, helyette új, ezerfős börtönépületet emelne. A megálmodott egyetem a híres természettudós, Kitaibel Pál nevét viselné. Az egyetem és kapcsolt szakképzési kurzusai 1200 végzettet bocsátanának ki öt év alatt, gépkezelőktől a mérnökökig. Ők lennének a leendő börzsönyi nemesfémbánya-rendszer alkalmazottai, számukra összesen 100 szolgálati lakást építene a beruházó. Bölcsődével, óvodával együtt…

A vállalkozás már túllépett a maga embrionális állapotán, a cég a kitermelés hivatalos engedélyére vár, ezenkívül befektetői partnereket keres. Varga István ragaszkodik ahhoz, hogy a bányászat hazai kézben maradjon. Ehhez pedig egy magyar nemzeti bányavállalat létrehozását javasolja az államnak. Ezt már megírta Orbán Viktornak is.

Varga István egyébként nem véletlenül adta a Hun nevet cégének. Villamosmérnök és közgazdász, az eltelt tizenhét évben beletanult bányászatba is, számos, tudományos értékű publikációja jelent meg már e területen. Azt mondja, neki nincsenek érdemei, a Szűzanyától kapta a tudást, méghozzá azért, hogy segítsen kiemelni a magyarságot az őt lehúzó ingoványból. (Egy időben Varga István adott helyet a Sajtóklubnak. Vagyis az általa alapított Wiking Yacht Club egyik hajóján rendezték be azt a stúdiót, ahol a műsor felvételei folytak. Később ismeretlenek kézigránátot dobtak a hajóra, a roncs ma is ott látható a Hajógyári-szigetnél.) Varga István mer nagyot álmodni… Úgy véli, ha megindul a kitermelés, először is be lehetne jelenteni a forint aranyfedezetét. Ez már önmagában is az életszínvonal, a szociális és a nemzetbiztonság növekedésével járna, beleértve az oktatás és az egészségügy és a honvédség látványos fejlesztését is. Másrészt Magyarország kifizethetné teljes állam­adósságát, és megteremthetné a nemzet évszázadok óta várt gazdasági, politikai függetlenségét. Végül pedig létrejöhetne az a Svájc, Ausztria, Magyarország alkotta tengely, a függetlenek tengelye, amelyre egy új, de hagyományait annál inkább őrző európai közösséget lehetne felépíteni.