A Magyar Tudományos Akadémián, a Tudomány Világfórumának (WSF) budapesti megnyitóján elhangzott beszédében Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy bár a válságot globálisnak szokták mondani, efelől lehetnek kétségek. „Az bizonyos, hogy súlypontja a nyugati világban van” – mondta.

Az átrendeződéssel járó folyamatok nyertesei a korábbi elmaradott országok, új tudományos központok emelkednek ki, a tudomány pedig győztese a változásoknak. A tudomány eredményei hasznosak és jótékony hatással vannak – emelte ki.

A világ átrendeződése a katonapolitika, a diplomácia mellett a tudományos életre is hatással lesz. Hasonló változások a modern korban ilyen békésen és háború nélkül nem mentek végbe, a folyamatok stabilizálása rendkívüli fontosságú – húzta alá a kormányfő.

A miniszterelnök szerint jelenleg olyan emberekre van nagyobb szükség, akik úgy gondolják, a világ több, mint amit látunk és ismerünk belőle, olyanokra, akik új kérdéseket vetnek fel és új válaszokat keresnek. A tudomány lényege a keresés – foglalta össze, hozzáfűzve, hogy válságos időkben mindig megnő a jelentősége azoknak, akik keresnek. A válság nem más, mint az attól való félelem, hogy kifogytunk az eszközökből, hogy ugyanígy folytassuk az életet – foglalta össze a kormányfő.

Kiemelte, azt kell megmutatni, ami még nincs, ezért hasznos az eszmecsere azokkal, akik a világon a legjobbak ebben – utalt a Tudomány Világfórumának jelentőségére. Ez a tanácskozás nagy fontosságú, „együtt kell keresni azt, ami még nincs” – fogalmazott.

A jelenlegi válsággal megdönthetetlennek hitt tabuk dőlnek meg, „mindannyiunk élete megváltozik” – vélekedett. A miniszterelnök hangsúlyozta, új és formabontó válaszok kellenek. A fejlett világ válságait sohasem a nyers erő, hanem a képzelet bátor és teremtő ereje oldotta meg, azok, akik képesek voltak új módon megközelíteni a problémákat – mutatott rá.

Az emberiség gyorsabban használja erőforrásait, mint ahogy azok termelődnek, hétmilliárd ember élelmezéséről kell gondoskodni – mutatott rá a tudósokra váró fontos kérdésekre a kormányfő. „Mi hiszünk az önök által adott válaszoknak” – jelentette ki. A kelet-közép-európai térségre kitérve felidézte, hogy a diktatúra elmúlása sem a fegyveres harc eredménye, hanem a nyugati félteken a 20. század utolsó két-három évtizedében végbement gyors technológiai fejlődésnek köszönhető.

A válság legyőzésében kulcsfontosságú szerepe van az oktatásnak, bátorítani kell a kutatásokat és a fejlesztéseket, mert a legkevésbé szerencsés az lenne, ha egyáltalán nem jutna forrás ezekre. „Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája” – idézte Szent-Györgyi Albertet. Kitért arra, hogy Magyarország Szingapúr, India és Kína példájából tanulva át akarja alakítani az oktatás rendszerét.

Magyarország minden nehézség ellenére kiemelten kezeli a kutatást – jelentette ki. A politikusoknak rengeteget kell tenniük a kreatív energia felszabadításáért, a felesleges bürokrácia és a rossz szabályok a tudomány ellenségei – fűzte hozzá, megjegyezve, hogy a politika és a gazdaság – de ugyanígy a tudomány se – lehet öncélú. „A közös cél nagyobb, mint bármikor” – hangsúlyozta.

A tét nagy, a tudósoknak még soha nem volt olyan felelősségük, mint ma – jelentette ki Orbán Viktor a Tudomány Világfórumán.

Li Jüan-ce: Azonnali cselekvésekre van szükség

Nincs vesztegetnivaló időnk, azonnali cselekvésekre van szükség, hogy választ adjunk korunk égető problémáira, mindenekelőtt a globális felmelegedésre – hangsúlyozta beszédében Li Jüan-ce (Lee Yuan-Tseh) Nobel-díjas tudós, a Nemzetközi Tudományos Tanács (ICSU) elnöke a Tudomány Világfóruma megnyitóján.

Mint kifejtette, az elmúlt 250 évben a tudomány és a technika az élet minden területét megváltoztatta. Napjainkban azonban új kihívásokkal kell szembenézni, hiszen bolygónk változó éghajlata belátható időn belül katasztrófával fenyeget.

Az ICSU elnöke kitért a 2009-es stockholmi éghajlatváltozási konferenciára, amelynek résztvevői, köztük Nobel-díjas tudósok rámutattak, hogy a megoldás érdekében át kell alakítani a globális civilizációt.

Li Jüan-ce beszélt arról is, hogy ki kell dolgozni a fenntartható fejlődés módozatait, hiszen már napjainkban is „túlhasználjuk” a Földet, a jövőben pedig ez még inkább így lesz, hiszen alig négy évtized múlva, 2050-re bolygónk lakossága eléri a 9 milliárd főt.

„Ki kell dolgozni, hogy miként minimalizálhatjuk ökológiai lábnyomunkat, ki kell dolgozni a biztonságos élelmiszer- és vízellátás koncepcióját” – fogalmazott a Nobel-díjas tudós, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a fegyverkezésre költött óriási pénzek mellett eltörpül a legfenyegetőbb globális problémák megoldását célzó kutatások finanszírozása.

„Ezeket az égető kérdéseket boncolgatja a következő három nap során a világfórum, amelyen számba vesszük a tudományos közösségre váró feladatokat. Új fejlődési irányokat kell kijelölni, nincs vesztegetnivaló időnk” – zárta beszédét Li Jüan-ce, az ICSU elnöke.

Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója az együttműködést hangsúlyozza

Az együttműködés, a fenntartható fejlődés fontosságát emelte ki Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója a Tudomány Világfórumán tartott beszédében. Irina Bokova úgy véli, hogy a jövőben a nők szerepét is erősíteni kell a tudományos életben.

A főigazgató szerint a világ változás előtt áll, növekvő feszültségen és megosztottságon a tudomány segíthet. „A világ a tudományért kiált” – fogalmazott. Irina Bokova arról is beszélt, hogy a tudomány nélkülözhetetlen a konfliktusok feloldásában, a béke és a fejlődés megteremtésében. Kiemelte: a tudományos élet ma már széles, nemzetközi együttműködésre kell, hogy épüljön szervezeti és államközi szinten is, valamint hangsúlyozta, hogy a nőknek nagyobb szerephez kellene jutnia a tudományos életben.

Irina Bokova úgy vélekedett, hogy a tudományos életben az Egyesült Államok, Japán és az Európai Unió hegemóniáját felváltja egy multipolárisabb világ, ugyanakkor kitért arra is, hogy míg új tudósgenerációk nőnek fel, a tudományos világ is megváltozott, egyre versengőbbé vált. Új tudományos nagyhatalmak vannak születőben – fogalmazott. Szerinte Izrael, Kína és Brazília jelentős szerepet fog betölteni a jövő tudományos életében. Afrika is sokat fejlődött az elmúlt években, de még mindig jelentős hátrányban van a többi kontinenshez képes. Irina Bokova bejelentette, hogy az UNESCO 2012-ben Afrikában arról fog konferenciát tartani, hogy miként lehet a tudomány, a technika, az innováció révén a hátrányt csökkenteni.

A főigazgató idézte az UNESCO tudományról szóló, ötévente kiadott jelentését, mint fogalmazott: északon és délen is új tudományos nagyhatalmak emelkednek ki a földből, új irányok és területek kapnak nagy hangsúlyokat a közszférában és a privát szektorban egyaránt. „A szabadság alapvető feltétele a kreativitásnak, innovációnak, a kutatásnak és a gazdasági fejlődésnek” – szögezte le, valamint úgy vélekedett, hogy a Tudomány Világfóruma jó alkalom arra, hogy a tudósok, döntéshozók közösen gondolkodjanak a világot ért kihívásokról.

Irina Bokova beszédében megemlékezett arról, hogy Magyarország fontos szerephez jutott az elmúlt időszakban: Schmitt Pál köztársasági elnök beszéde nyitotta meg október végén Párizsban az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO Általános Konferenciájának (közgyűlésének) 36. ülésszakát, amelyben a Tudomány Világfórumát Schmitt Pál „a tudomány Davosának” nevezte. Magyarország kiemelt szerepét mutatja az is, hogy Bogyay Katalint, Magyarország UNESCO nagykövetét az Általános Konferencia 36. ülésszakának elnökévé választották – mondta Irina Bokova.

Az AAAS vezetője szerint korábban nem látott kihívások előtt áll a világ

Korábban nem látott kihívások előtt áll a világ és a tudomány is – fogalmazott Alan I. Leshner, a Science tudományos folyóiratot megjelentető Amerikai Tudományfejlesztő Társaság, az AAAS vezetője.

A tudomány minden téren jelen van, legyen szó akár a pénzügyi válságról, akár az éghajlatváltozásról. A feladatok nagy felelősséget jelentenek a tudománynak, ez óriási lehetőséget, de egyben óriási terhet is jelent a tudomány és a technológia világának – húzta alá a világ legnagyobb tudományos szervezetének feje.

A tudományra váró kihívások az egyes területekre vonatkozóan is nagyok, de a tudományra összességében is jelentős kérdések megválaszolása vár – emelte ki beszédében Alan I. Leshner.

A tudomány előtt álló egyik legnagyobb feladat, hogy még közelebb hozza egymáshoz a tudományos közösségeket, hogy ezáltal a tudomány még hatékonyabban használhassa ki erőforrásait.

Lehet-e jobb munkát végezni a tudományban rejlő lehetőségek, eszközök globalizálására? – vetette fel az amerikai szakember. Vonatkozik ez az együttműködésre is – fogalmazott. A tudomány területén fokozni kell az együttműködés kereteinek közelítését, hogy átjárhatóbb legyen a kutatások világa, könnyebb legyen a finanszírozás és az emberek áramlása – emelte ki.

Fontos megőrizni és közelíteni egymáshoz a tudományban vallott etikai értékeket szerte a világban, ennek kiemelkedő szerepe van a tudomány változóban lévő viszonyait tekintve.

Leshner szerint szintén fontos kérdés, hogy miként lehet a tudományos elitszférát egy valóban globális közösséggé alakítani. „Mindezt olyan időben, amikor egyes országokban ugyan nő a tudományra fordított támogatások mértéke, máshol azonban a jelenlegi gazdasági válság határozza meg a kereteket. Nagy a valószínűsége annak, hogy a költségvetési nehézségekkel együtt a tudományos kiadások is apadnak a jövőben” – jósolta.

Az Amerikai Tudományfejlesztő Társaság vezetője bejelentette, hogy az AAAS új folyóiratot indít Science and Diplomacy címmel, ez a tudománynak a politikacsinálásban játszott szerepével, illetve a tudomány globálissá tételével foglalkozik majd. Mint elmondta, a folyóirat elérhető lesz az interneten, ezzel is az a társaság célja, hogy közelebb hozza egymáshoz a tudományos közösségeket. „Még sokkal többet tehetünk egymásért, mint most” – hangsúlyozta Leshner.

Kiemelte, fontos figyelemmel kísérni a tudomány világának átrendeződését, de ugyanilyen jelentőségű, hogy odafigyeljenek arra, hogyan változik a tudomány szerepe a globális folyamatokban és a világban.

(MTI)