Gazdasági megállapodások sorát írta alá Kínával az orosz kormányfő
Példátlanul magas szintűként jellemezte a jelenlegi orosz-kínai kapcsolatokat, és a kétoldalú gazdasági együttműködés jelentős bővítését jelentő megállapodások sorát írta alá Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök Pekingben szerdán, Kínában tett kétnapos hivatalos látogatásának második napján.A most megkötött megállapodások egyike a kereskedelmi szolgáltatások terén folytatott befektetési együttműködés elmélyítését segíti elő, egy másik a mezőgazdasági termékek Kínába irányuló exportjára, egy további pedig a sport terén létrejövő együttműködésre vonatkozik.
A kínai állami média beszámolója szerint Hszi Csin-ping azt mondta Misusztyinnak, hogy Kína kész továbbra is együttműködni az Oroszországgal közös alapvető érdekeit érintő kérdésekben, és a két országnak tovább kell fokoznia az együttműködést a gazdaság, a kereskedelem és a befektetések, valamint az energetika terén.
Hszi a TASZSZ orosz hírügynökség jelentése szerint emellett elismeréssel szólt az Oroszországgal fenntartott kétoldalú kapcsolatok elmélyítésében elért eredményekről.
Li Csiang miniszterelnökkel folytatott megbeszélésén Misusztyin kijelentette, hogy jelenleg „példátlanul magas szinten vannak” az orosz-kínai kapcsolatok, amelyeket egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartásával és a kihívásokra adott közös válaszadás szándékával jellemzett. Mindez velejárója „a nemzetközi színtéren egyre fokozódó bizonytalanságnak és a kollektív nyugati világ által gyakorolt jogtalan szankciós nyomásnak” – fűzte hozzá.
Az orosz miniszterelnök látogatására a legfejlettebb ipari nagyhatalmakat magában foglaló G7 csoport vezetőinek hétvégi hirosimai találkozója után került sor. A japáni csúcstalálkozón az ukrajnai háborúval kapcsolatban Oroszországot és Kínát elmarasztaló nyilatkozatok hangzottak el, ezeket heves reagálások követtek a két ország részéről.
Li Csiang és az orosz miniszterelnök megbeszélésén egyik fél sem hozta szóba az ukrajnai konfliktust, Misusztyin ugyanakkor felidézte – az egykori Szovjetunió részét képző – Oroszország és Kína szomszédos kommunista államok kezdeti szövetségeként kialakult kötelékét, és hangsúlyozta Oroszország kiemelt szerepét Kína olaj- és gázbeszállítójaként.
A kínai vámhatóság adatai szerint az Oroszországba irányuló kínai export márciusban megduplázódott, áprilisban pedig 153 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.
Az Interfax orosz hírügynökség hivatalos előrejelzéseket közölt, amelyek szerint Oroszország Kínába irányuló energiaszállításai idén 40 százalékkal emelkednek, és hozzátette, hogy eközben kínai technológiai berendezések Oroszországba irányuló szállításáról is zajlanak tárgyalások.
Mihail Misusztyin kétnapos hivatalos látogatásának első napján, kedden, egy sanghaji gazdasági fórumon kijelentette, hogy a két ország gazdasági együttműködésében továbbra is elsőbbséget élvez az energiaszektor és az energiahordozók kereskedelme, ami már az orosz szénkivitel növekedésében is mérhető. Emellett szerinte a csúcstechnológiával kapcsolatos iparágakban is szorosabb együttműködésre lenne szükség. Hozzátette, az orosz mezőgazdasági termelők készen állnak kínai exportjuk jelentős növelésére és az eladott termékkör kiszélesítésére.
Bírálta továbbá az Oroszországgal szemben bevezetett nyugati gazdasági szankciókat, amelyek véleménye szerint „az orosz gazdaság tönkretételét célozzák”; hozzátéve, hogy „ezek az elképzelések egyelőre nem váltak valóra”.
