Megfoszthatja az EP hazánkat a soros elnökségtől?
Az EP jövő héten szavazhat a politikai nyilatkozatról. Dornfeld Lászlót, az Alapjogokért Központ vezető elemzőjét a lehetséges következményekről kérdezte a Mandiner. Szerinte magyar elnökség eléggé kritikus időpontra, a jövő júniusi EP-választások utánra esik. Ekkor fejezi be munkáját a most hivatalban lévő, Von der Leyen-féle Bizottság, s ekkor kell megválasztani az új testületet. Márpedig a jelöltállításban a fő szerep a Tanácsé.„Az Európai Unió eddigi történetében nem fordult még elő olyan, hogy egy tagállam esetén hivatalosan kétségbe vonnák azt, hogy az alkalmas-e a Tanács elnöki tisztségének vitelére. 2011-ben, mikor hazánk legutóbb ezt a posztot betöltötte, már voltak ilyen jellegű támadások a sajtóban. Akkoriban az Alaptörvény elfogadása, illetve a médiatörvény kapcsán értek tartalmában a mostanihoz hasonló alaptalan vádak minket” – idézte fel a Mandinernek Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője.
Az Európai Parlament (EP) június elsejei plenáris ülésén újabb állásfoglalást készül elfogadni a magyarországi jogállamiság helyzetéről és a befagyasztott uniós forrásokról.
A még formálódó ötpárti határozati javaslat kiszivárgott tervezete megkérdőjelezi, hogy Magyarország képes lesz-e hitelesen ellátni az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét 2024-ben, miközben „megsérti az EU alapvető értékeit és nem tartja magát a lojális együttműködés elvéhez”. A tervezet szerint az EP felszólítja a Tanácsot, találjon megoldást a problémára, másként a parlament fog közbeavatkozni, az Európai Bizottságot pedig arra, találjon módot arra, hogy az uniós források eljussanak a polgárokhoz és a vállalkozásokhoz akkor is, ha a magyar kormány nem hajlandó megfelelni a jogállamiság elvárásainak.
A további részletekről IDE KATTINTVA a Mandineren olvashatnak.
