Védhető a magyar kormány álláspontja a gyermekvédelmi törvény ügyében
Több hónapig, akár évekig is eltarthat a gyermekvédelmi törvény ellen indított uniós eljárás, amelyhez az Európai Parlament mellett tizenöt uniós tagállam is csatlakozott. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint a magyar kormány álláspontja védhető és megalapozható az Európai Bizottság által indított perben, amelyben hazánkat az igazságügyi tárca képviseli.Baloldali politikusok és az LMBTQ érdekvédelmi szervezetek nyomásának eredményeként április 6-ig tizenöt uniós tagállam mellett Ukrajna és az Európai Parlament is jelezte, hogy támogatja a magyar gyermekvédelmi törvény ellen indított eljárást, amely a „civilek” szerint az Európai Unió eddigi legnagyobb emberi jogi pere lesz.
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint ugyanakkor az Európai Bizottság által 2022. december 19-én hazánk ellen benyújtott keresetben normál eljárásrend várható, amely több hónapot, akar évet is igénybe véget. Kivételesen ez akkor változhat, ha az egyik fél kérelmére a bíróság elnöke sürgősségi eljárásról dönt.
A Századvég jogi szakértője kiemelte: érvelésében a bizottság leginkább az EU alapjogi chartájára, irányelvekre és szerződésekre hivatkozik, azonban fontos hangsúlyozni, hogy e jogforrások alapján a magyar kormány álláspontja is védhető és megalapozható.
Hozzátette, az uniós eljárásban a magyar kormányt az igazságügyi tárca képviseli, a Varga Judit igazságügyi miniszter által márciusban benyújtott ellenkérelem pedig a kormányzat érdemi jogi-szakmai érveken alapuló védekezését tartalmazza.
Ifj. Lomnici Zoltán a Magyar Nemzet kérdésére kitért arra is: amennyiben a gyermekvédelmi törvény ellen indított uniós eljárásban Magyarországra nézve mégis negatív döntés születik, a magyar állam köteles a megállapított jogsértést haladéktalanul orvosolni.
Ha ezt követően a bizottság úgy ítéli meg, hogy az adott tagállam nem tette meg azokat az intézkedéseket, amelyeket az Európai Unió Bírósága (EUB) ítéletének végrehajtása magában foglal, további kötelezettségszegési eljárást indíthat annak betartására az EUB-n, ezen felül átalányösszeg vagy kényszerítő bírság megfizetését is kérheti. Ebben az esetben a lisszaboni szerződés által bevezetett változtatások miatt nincs szükség második indokolással ellátott véleményre. Ha az Európai Unió Bírósága megállapítja, hogy jogsértés történt, a tagállamot – a bizottság által meghatározott összeget meg nem haladó mértékű – átalányösszeg vagy kényszerítő bírság fizetésére kötelezheti.
Ifj. Lomnici Zoltán szerint negatív döntés esetén – kivételes jelleggel – ugyanakkor előfordulhat az is, hogy végül mégsem történnek meg az EB által kívánt jogszabályi változtatások.
A Századvég jogi szakértője példaként egy néhány évvel ezelőtti esetet hozott fel, amikor az európai civil szervezetek egy, a magyar törvénnyel megegyező, de lényegesen szigorúbb litván jogszabályra hívták fel a bizottság figyelmét.
A 2013-as litván szabályozás egyebek mellett műsoridősávra vonatkozó korlátozásokat szabott az LMBTQ-ideológiát népszerűsítő tartalmak megjelenítésére, ám a 2019-ig hivatalban lévő, Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság végül úgy határozott, hogy a kérdés tagállami hatáskör, a litván jogszabály nem ütközik az EU-jogba, nem is sért uniós értékeket. Hazánkkal ellentétben tehát nem indítottak kötelezettségszegési eljárást Litvánia ellen, ráadásul – annak ellenére, hogy a jogszabály továbbra is hatályban maradt – az uniós forrásokat is megkapta.
A Magyar Nemzet cikkét ITT olvashatják.
