Oroszország támogatja Szerbiát a koszovói helyzet eszkalálódása fényében

„Figyelemmel kísérjük (a koszovói eseményeket), teljes mértékben, feltétel nélkül támogatjuk Szerbiát, támogatjuk a szerbeket” – hangoztatta a Kreml szóvivője.

„Úgy gondoljuk, hogy a koszovói szerbek minden törvényes jogát és érdekét tiszteletben kell tartani és biztosítani, nem szabad teret engedni semmilyen provokatív, a szerbek jogait sértő lépéseknek” – tette hozzá, egyúttal hangot adva Moszkva aggodalmának.

Peszkov szerint nem szerepel a tervek között a Vlagyimir Putyin orosz és az Aleksandar Vucic szerb elnök közötti kapcsolatfelvétel a koszovói helyzet kiéleződése miatt, de Moszkva és Belgrád között diplomáciai csatornákon keresztül folyamatos a kommunikáció.

A szóvivő a Kreml támogatásáról biztosított minden olyan lépést, amely elősegíti a Koszovó körül kialakult akut helyzetből való kilábalást, és az összes érintett fél jogainak biztosítását szolgálja. Ugyanakkor Moszkva tapasztalataira hivatkozva kétségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Európa érvényt akar szerezni a Szerbia és Koszovó között elért megállapodásoknak. Példaként említette azt a papíron maradt kötelezettségvállalást, amelyet 2014-ben három európai külügyminiszter adott Viktor Janukovics ukrán elnöknek, és amely „valójában csak paravánként szolgált ahhoz, hogy később abban az országban puccsot, illegális hatalomváltást hajtsanak végre”.

Peszkov így reagált Miroslav Lajcáknak, az Európai Unió nyugat-balkáni különmegbízottjának arra a kijelentésére, amely szerint a tisztségviselő biztos abban, hogy a Belgrád és Pristina közötti megállapodásokat teljesíteni fogják.

Az orosz elnöki szóvivő kétségeinek adott hangot az Európai Politikai Közösség szerdai chisinaui csúcstalálkozójával kapcsolatban, rámutatva, hogy egy megosztott Európában, amelyben nincs párbeszéd Oroszország és sok ország között, lehetetlen teljes körű politikai folyamatról beszélni.

Az Emmanuel Macron francia elnök által kezdeményezett közösség a 27 uniós ország és Nagy-Britannia mellett 19 európai és észak-afrikai országot foglal magában.

Peszkov nem akarta kommentálni Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese állásfoglalását, amely szerint a brit kormányhivatalnokok legitim célponttá váltak Oroszország számára.

Medvegyev a Twitteren szerdán arról értekezett, hogy London Kijev szövetségeseként minden támogatást megad Ukrajnának, amivel de facto hadüzenet nélküli háborút folytat Oroszország ellen.

„Ebben az esetben bármelyik olyan tisztségviselője, legyen katonai vagy polgári, aki hozzájárul a háborúhoz, legitim katonai célpontnak tekinthető” – írta.

A volt orosz állam- és kormányfő James Cleverly brit külügyminiszter szavaira reagált, aki a Moszkva elleni ukrán dróntámadást kommentálva úgy vélekedett, hogy Ukrajnának joga van a saját területén kívül támadást indítani Oroszország ellen.

„Örök ellenségünk, Nagy-Britannia ostobácska hivatalnokainak nem lenne szabad elfelejteniük, hogy a hadviselést szabályozó, általánosan elismert nemzetközi jog, köztük a hágai és a genfi egyezmény és kiegészítő jegyzőkönyveik alapján a modern körülmények között álláspontjuk úgy minősíthető, hogy a háború állapotában vannak” – írta Medvegyev.