A nemzeti öntudat és a remény adott erőt a magyarságnak Trianon után

Szilágyi Péter az Összetartozás hídjának ünnepélyes átadó ünnepségén kiemelte: a magyarságot a „trianoni békediktátumot” követően éltette a remény, hogy „anyanyelvünk, hagyományaink és kultúránk nem csupán az emlékezet részei lesznek, hanem a mindennapok valósága”.

A magyar kormány 2010 óta azon dolgozik, hogy ezt a reményt beteljesítse. Ennek jegyében 150 ezer külhoni magyar vált közjogilag is a magyarság részévé. A kormány célja, hogy lehetővé váljon a külhoni magyarság számára a szülőföldön való boldogulás, megerősödjön a közösségek magyar identitása – tette hozzá.

Felidézte: 1920. június 4-én a hivatalokban és az iskolákban gyászszünet volt, Budapesten több tízezres gyászruhába öltözött tömeg gyűlt össze. Megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak riasztói, leállt a közlekedés. A nagyhatalmak döntése értelmében több mint hárommillió magyar az országhatárokon kívül rekedt.

A helyettes államtitkár azt mondta, 13 esztendővel ezelőtt megszületett a döntés, „nem engedjük, hogy az országhatárok szétválasszanak bennünket nemzettársainktól”. Eldöntöttük, hogy megkezdjük a nemzet újraegyesítését, a külhoni magyarok ismét teljes jogú tagjai lesznek a nemzetnek – fogalmazott.

A külhoni magyar oktatási intézményhálózat támogatásának köszönhetően évi 300 ezer gyermek részesülhet minőségi anyanyelvi oktatásban a Kárpát-medencében és világszerte – mutatott rá.

Kitért arra, hogy a kormány támogatást nyújt az anyaországi közoktatásban tanuló diákoknak is, hogy legalább egyszer ellátogathassanak a szomszédos országok magyarlakta területeire. A nemzetpolitika célja annak tudatosítása, hogy felelősek vagyunk határon túli magyarokért – hangsúlyozta.

A magyarság kiállta az idő próbáját, az utóbbi évek nemzetpolitikájának köszönhetően pedig erősebb, mint valaha – jelentette ki Szilágyi Péter.

Veinperlné Kovács Andrea (független), Porva polgármestere elmondta, hogy az egykori pálos monostor szomszédságában álló Pálos-tóban lévő sziget Magyarországot, a körülötte lévő sétaút pedig a határontúli területeket szimbolizálja, a kettőt összekötő, most átadott híd a magyarság összetartozásának jelképe.

Kovács Zoltán, a térség fideszes országgyűlési képviselője felidézte: az idegen – főként francia -, nagyhatalmi álmokat szolgáló „trianoni békediktátum” tönkre tette a magyar gazdaságot, az ország elvesztette nemzeti jövedelmének 67 százalékát. Aki ellátogat a Pálos-halastóhoz, „felidéződik benne ez a gyalázat” – húzta alá, majd a magyarság közös jövőjének és összetartozásának fontosságát hangsúlyozta.