Bagdy Emőke a liberálisokról: a megfélemlítés légkörét teremtették meg
Az ötvenes évekből jól ismert ez a fajta megbélyegzés – fogalmazott a pszichológus professzor.
„A Szkeptikus Társaság arra szerveződött, hogy szembe forduljon azzal, aki nem az ő elveiket vallja. Ami eltér a materialista, liberális nézőpontjuktól, azzal szemben nincs tolerancia. Lehet szkeptikusnak lenni, de akkor tényeket kellene felmutatni, nem pedig ítélkezni” – mondta Bagdy Emőke a 24.hu-nak adott interjúban azzal kapcsolatban, hogy a Szkeptikusok Társasága idén neki ítélte az úgynevezett Laposföld-díjat.
Arra a kérdésre, hogy politikai támadás érte-e, a klinikai szakpszichológus azt felelte: „Nehéz ezt kitalálni”. Emlékeztetett, hogy a CitizenGO keresztény-konzervatív szervezet tagjai több mint 22 ezer aláírást gyűjtöttek össze, hogy így demonstrálják a mellette való kiállásukat. „Itt világnézeti különbségről van szó, vegyük már észre. A jelenleg uralkodó liberális világnézet nem egyezik azzal a sajátos nézőponttal, amit én képviselek. Az embert ugyanis pszichológusként biopszichoszociális és spirituális lénynek tartom” – kommentálta a Laposföld-díjat.
A professzor arról is beszélt, ezt az egészet nem értelmezi politikai lejárató kampánynak, nem akarja annak látni, mert akkor az is bizonyítható lenne, hogy ő is egy párthoz tartozik; miközben ő a pszichológiai esküje és szakmaisága alapján ítéli meg az eseményeket. „Miért nem engedik nekem ezt a fajta függetlenséget?” – tette fel a kérdést, amelyre szerinte a válasz úgy szól: mert nincs tolerancia. „Mert ha nem azt mondom, amit ők gondolnak, megkapom a megbélyegzést” – hangsúlyozta.
Bagdy Emőke igennel válaszolt arra a kérdésre, miszerint a liberálisok rajta vezették-e le a saját frusztrációjukat.
„A megfélemlítés légkörét teremtették meg: mondd azt, amit a másik, különben nem tartozol közénk. Ezt a gyermekkoromból, az ötvenes évekből nagyon jól ismerem” – fogalmazott.
Arra a felvetésre, hogy miért támadják őt újra és újra, a pszichológus úgy reagált: „Azért, mert a genderaktivitás cunamiként, viharos sebességgel tör be a világba, főleg tőlünk nyugatra”. Megjegyezte, Amerikában egyetemi körökben és magasabb értelmiségi szinteken már annyira megerősödött az új marxista áramlat, hogy a jelszavaival az egész egyetemi világra képes ráparancsolni. Jordan Peterson klinikai szakpszichológust és torontói egyetemi tanárt idézve példaként említette azt a „torz szemléletet” a „tökéletes esélyegyenlőségről”, amelynek szélsőséges formája, hogy a legkülönbözőbb rasszokhoz tartozók mindenhol egyetemi tanári képviseletet kapjanak. Miközben az egyetemi kultúrában pont az a fő érték, ha valaki nem a származása miatt, hanem a tudományos munkájával és a tanári képességeivel bizonyítja az alkalmasságát. Ezek elbírálásakor viszont bizonyos rasszhoz tartozó személyek magasabb pontértéket kapnak, a fehérek pedig alacsonyabbat – fejtette ki.
A magyarországi genderérzékenyítő programokról szólva úgy fogalmazott: ezek olyan, mint a búvópatak. „Csak menjen el az ELTE-re és nézze meg a pedagógus továbbképző programokat. Ezeken tanítják meg a pedagógusokat ennek az új fogalomtárnak a használatára. Nekik pedig tudniuk kell, hogyan adják tovább a gyerekeknek és a szülőknek” – mondta.
