Schmitt Pál köztársasági elnök több kollégájával folytatott kétoldalú megbeszélést, amelyeken azt hangsúlyozta, ha az Európai Bizottság szükségesnek tart bizonyos törvényi módosításokat, a kormány nyitott azok megvitatására, mivel „a bizalom visszaállítása európai partnereink előtt” mindennél fontosabb.

Az Arraiolos-csoport államfőinek kétnapos tanácskozása pénteken kezdődött Helsinkiben, a plenáris üléseken a köztársasági elnökök az Európai Unió erősségeiről és globális szerepvállalásáról, a kirekesztés elleni küzdelemről tanácskoztak.

Schmitt Pál magyar újságíróknak azt mondta, az eseményen kollégáival arról beszéltek, mit lehet tenni azért, hogy Európa megőrizhesse erejét. Ehhez az államfő véleménye szerint erős tagállamokra, intézményekre, európai identitásra és hatékony közös politikákra van szükség, továbbá az európai sokszínűséget is tiszteletben kell tartani.

Schmitt Pál pénteken kétoldalú megbeszélést folytatott Danilo Türk szlovén, Andris Berzins lett, Heinz Fischer osztrák és Tarja Halonen finn államfővel.

Vajna Márton, a Köztársasági Elnöki Hivatal külügyi hivatalvezetője az MTI-nek úgy nyilatkozott, az államfő megköszönte Danilo Türknek, hogy országa támogatta Magyarországot az alaptörvény kapcsán kialakult „európai vitában”. A magyar államfő kiemelte, hogy az alaptörvény „bővíti a nemzetiségek jogait, és a következő választások után a szlovén kisebbség is parlamenti képviselethez juthat” – idézte fel.

A külügyi hivatalvezető kifejtette: Danilo Türk a megbeszélésen úgy fogalmazott, minden ország belügye, hogy megalkossa a „társadalmi szükségleteinek és igényeinek megfelelő alkotmányát”.

Schmitt Pál Tarja Halonent tájékoztatta a magyarországi változásokról, amelyek – mint az államfő mondta – az elmúlt évek „elhanyagolt kormányzása és elhalasztott reformjai miatt váltak sürgetővé”. A magyar államfő hangsúlyozta: ha az Európai Bizottság szükségesnek tart bizonyos módosításokat, a kormány nyitott azok megvitatására, mivel „a bizalom visszaállítása európai partnereink előtt” mindennél fontosabb.

Heinz Fischer az EU intézményei által kifogásolt magyar törvények felől érdeklődött a kétoldalú tárgyaláson – számolt be Vajna Márton. Kifejtette: Schmitt Pál biztosította osztrák partnerét, hogy amennyiben megalapozottak a kritikák, a magyar kormány kész az érintett jogszabályok módosítására. A magyar államfő hangsúlyozta, mindkét fél érdeke, hogy „mielőbb helyreállítsuk a két ország közötti bizalmat és kiváló együttműködést” – fogalmazott.

Andris Berzins lett államfővel folytatott tárgyalásán Schmitt Pál tájékoztatta partnerét „a Magyarország előtt álló gazdasági kihívásokról, az alaptörvénnyel és a sarkalatos törvényekkel összefüggő európai vitáról” – emelte ki Vajna Márton. Mint közölte, Andris Berzins „nagyon bátornak nevezte a magyar kormányt”, hogy szembenéz az országra nehezedő kihívásokkal.

Tarja Halonen finn elnök sajtótájékoztatóján azt hangoztatta, hogy az uniós tagállamoknak minél szorosabban együtt kell működniük, hiszen csak így lehetnek fontos szereplők a világgazdaságban. Az EU tagállamai – még a nagyobbak is, mint amilyen Németország és Franciaország – önmagukban csak kisebb országoknak számítanak a világgazdaságban, ezért a tagállamoknak össze kell fogniuk – mutatott rá.

A finn politikus lényeges uniós vívmánynak nevezte az európai közös piacot, és – mint mondta – ennek fontos része a közös fizetőeszköz, az euró. A jelenlegi gazdasági helyzet ellenére is azt lehet mondani, hogy a közös valuta használatával kapcsolatban az elmúlt évek tapasztalatai inkább kedvezőek – fogalmazott.

Sauli Niinistö megválasztott finn elnök külföldi újságírók előtt kiemelte, azt tartja legfontosabb céljának mandátuma alatt, hogy stabil jövőképet alakítson ki országa számára. A finn politikus szerint úgy tűnik, az európai gazdasági válság mélyebb, mint amilyennek kezdetben hitték – mondta.

Schmitt Pál a találkozó előtt részt vett a helsinki magyar nagykövetségen megrendezett állampolgársági eskütételen, amelyen azt mondta: a magyar kormány egységes, látható és érezhető nemzetpolitikát folytat, ahogyan azt korábban ígérte.

Az egyszerűsített honosítás bevezetése óta több mint 130 ezren vették fel a magyar állampolgárságot, és további 60 ezren várnak arra, hogy felvehessék azt – közölte. Úgy vélte, az ezzel a lehetőséggel élők eddig is kötődtek Magyarországhoz, őrizték a magyar kultúrát és hagyományokat, most már azonban jogilag is kifejezhetik ezt. Ezáltal erősödött a magyar nemzet – tette hozzá a köztársasági elnök.

(MTI)