Hirdetés

A páratlanul igazságtalan trianoni békediktátum után gróf Klebelsberg Kunó, a Horthy-korszak vallás- és közoktatásügyi minisztere a nemzet megmentése érdekében lélegzetelállító, Szent István-i léptékű programot valósított meg: a nemzeti jövedelem 10-15 százalékát fordította kultúrára, oktatásra, tudományra, művészetre, sportra. Egyetemeket épít vidéken, 21 klinikát, megalapítja a testnevelési főiskolát. Megépítteti az Országos Közegészségügyi Intézetet, amelynek köszönhető a világ élvonalába tartozó védőoltási rendszerünk; a szintén páratlan Tihanyi Biológiai Intézetet. Három év alatt ötezer népiskolai objektum épül, továbbá ötszáz óvoda, ezerötszáz iskolakönyvtár és ezerötszáz népkönyvtár. „Az ország csak akkor lesz szilárd, ha a felépítményt a vallás és erkölcs vasbeton alapjára fektetjük le” – mondja.

Klebelsberg a nemzet erejét adó, a háborús inflációban tönkrement középosztályt akarta újjászervezni és hatalomra juttatni. „Ha nem sietünk a középosztály segítségére, akkor az proletarizálódik, alsóbb rétegekbe hanyatlik vissza, s helyét újgazdagok foglalják el, kik nemzeti és kulturális hagyományok hiányában nem lesznek képesek az állami fenntartó szerepre”– mondja.

Klebelsberg decentralizációs programjában kiemelt szerepet játszott a vidék. Politikai hitvallásában a legfontosabb elem a jogok és kötelességek összhangja. „A hatalommal bíróknak, a vagyonosoknak erkölcsi kötelességük, hogy többet teljesítsenek, a vagyonhoz csak akkor van jogalapjuk!”… „Ma a nagyobb vagyonból csak kérünk, de követelnünk nem lehet. Azonban elérkezik az idő, hogy kényszeríteni fogjuk a nagyvagyont” – mondja. Az ország vezetése 3-4 ezer kiválasztott, tehetséges, jól képzett, Nyugatot megjárt, nyelveket beszélő vezetővel biztosítható.

Klebelsberg kultúr- és tudománypolitikájának köszönhetők világhírű tudósaink, Nobel-díjasaink. A világon – arányosan a lakosok számához – nálunk volt a legtöbb orvos. Klebelsberg sportpolitikájának köszönhető a magyar sport akkor kezdődő és máig is tartó nagyszerű sikersorozata.

Klebelsberg tanácsai ma is nekünk szólnak: „A magyar anya, aki világra hozza az újszülöttet, és a magyar tudós, aki kutat, s tanít, ugyanazt a célt szolgálja, Magyarország feltámadását.”

Kapcsolódó cikkünk