Kétnapos brüsszeli találkozójuk első napján az uniós vezetők azért foglalkoztak a bővítést érintő kérdésekkel, mert az eredetileg tervezett időpontban, tavaly decemberben nem tudtak kompromisszumra jutni ezekben. A Szerbiával kapcsolatos döntést akkor a megnövekedett szerb-koszovói feszültség miatt kellett elhalasztani, a Schengenre vonatkozót pedig azért, mert Hollandia nem látta elégségesnek ahhoz a bevezetett romániai és bulgáriai reformokat.

Herman Van Rompuy, az uniós kormányfői tanács elnöke a munkavacsora után tartott sajtótájékoztatón leszögezte, a Belgrádnak hivatalos tagjelölti státust juttató megállapodás részben a szerb-koszovói viszony javítására tett közös erőfeszítések eredménye.

Az elmúlt hetekben ugyanakkor Románia is a státus megadásának akadályozásával fenyegetőzött, arra hivatkozva, hogy el kívánja elérni: Szerbia biztosítsa megfelelően a vlach kisebbség jogait. Ez a román álláspont azt követően változott meg, hogy a két fél csütörtökön megállapodásra jutott a nemzeti kisebbségekről szóló együttműködésről.

A román sajtó azt írta: Bukarest vétófenyegetése mögött az a törekvés is állt, hogy az EU-csúcstalálkozón vegyék napirendre Románia schengeni csatlakozásának a kérdését.

Van Rompuy leszögezte, hogy a két témát senki nem kötötte össze a mostani tanácskozáson.

Bejelentette viszont, hogy az állam- és kormányfők felkérték a tagországok belügyminiszteri tanácsát: szeptemberben döntsön Bulgária és Románia schengeni csatlakozásáról. Hozzátette: azt is kérték ettől a fórumtól, hogy segítsen a két országnak összeállítani és lehetőség szerint gyakorlatba is ültetni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják az övezet gördülékeny bővítését.

Hangoztatta: erős a politikai akarat, hogy a schengeni bővítéssel kapcsolatos munkát szeptemberben befejezzék.

Mark Rutte holland miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben ismételten jelezte, hogy országa mindaddig ellenezni fogja Románia és Bulgária belépését a schengeni övezetbe, amíg a két tagállam nem lépteti életbe a szükségesnek látott igazságügyi reformokat.

A szeptemberi döntést megelőzően, nyáron az Európai Bizottság újabb jelentést készít arról, hogyan halad a két tagállam a reformokkal.

Szerbia számára az uniós tagjelöltség elnyerése fontos fordulópont, hiszen az ország – egykori vezetésének a kilencvenes évek délszláv háborúiért viselt felelőssége miatt – más volt a többi volt jugoszláv tagköztársasághoz képest, s nehezen haladt az uniós integráció útján, és sokáig elszigetelődött.

Uniós illetékesek az elmúlt hetekben nem titkolták, hogy a Belgrád számára pozitív döntést fontosnak tartják annak érdekében is, hogy segítsék az EU-barát politikai erőket a közelgő szerbiai választásokon.

Ami a magyar álláspontot illeti, a honi diplomácia következetesen támogatta Szerbia uniós integrációját.

Egyelőre nincs szó arról, hogy az uniós csatlakozási tárgyalások is megkezdődnének Szerbiával. Ez lesz a csatlakozási folyamat következő lépcsője.

Van Rompuy csütörtökön arra bátorította Belgrádot, hogy tegyen további erőfeszítéseket az uniós tagság politikai és gazdasági kritériumainak teljesítésére. Reményét fejezte ki arra is, hogy Szerbia folytatja a jószomszédi kapcsolatok építésének ösztönzését nyugat-balkáni térségben.

José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke a Van Rompuy-jel közös sajtótájékoztatón úgy vélekedett: a döntés azt is mutatja, hogy az EU még mindig vonzó térség maradt a tagjai közé még nem tartozó országok számára.

A volt jugoszláv tagállamok közül Szlovénia már tagja az EU-nak, Horvátország jövőre lép be, Macedónia és Montenegró pedig szintén hivatalos tagjelöltnek számít.

Az uniós állam- és kormányfők most megerősítették azt is, hogy az Európai Bizottság tanulmányt készít arról, köthető-e úgynevezett társulási és stabilizációs megállapodás Koszovóval. Egy esetleges ilyen megállapodás az első – a tagjelöltséget megelőző – nagyobb lépcső a csatlakozás felé vezető úton.

Korhecz: a vajdasági magyarság megmaradásának záloga lehet az uniós értékek mielőbbi meghonosítása Szerbiában

Az uniós tagjelöltség elnyerésével Szerbia még közelebb került annak a kérdésnek a végleges eldöntéséhez, hogy valóban az európai térségnek kíván-e tartós szereplője lenni – jelentette ki az MTI belgrádi tudósítójának adott csütörtöki nyilatkozatában Korhecz Tamás, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke.

„A fenti kérdés eldöntésével megszűnik majd az a kettősség is amely – a Kelet és a Nyugat között létezve – a Balkánt és a szerb politikai életet és elitet az Obrenovic-dinasztia óta feszítette. Úgy vélem, hogy a csatlakozási folyamat fontos mérföldkövéről van szó és az uniós tagjelölti státus elnyerésével Szerbia számára megteremtődött a lehetősége annak, hogy egyértelműen elköteleződjön a nyugati értékek és integráció mellett” – tette hozzá Korhecz Tamás.

Az MNT elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy az elkövetkező időszakban derül majd ki, mennyire gyorsul fel – ha felgyorsul egyáltalán – ezek után maga a csatlakozási folyamat, és Szerbia mikor hajózik be teljes jogú tagként az EU kikötőjébe.

„A vajdasági magyarok szempontjából a kép nem annyira árnyalt, hanem jóval letisztultabb. Úgy vélem, hogy mi, vajdasági magyarok az utóbbi két évtizedben következetesen Európa-párti magatartást tanúsítottunk, és a vajdasági magyarságnak a meghatározó többsége egyértelműen pozitívan tekint az európai integrációra” – mondta az MNT elnöke. Utalt arra, hogy az utóbbi időben jelentősen visszaesett a szerbiai átlagpolgárok körében – még az ötven százalékot sem éri el – az integrációpártiak száma. Ezzel szemben a vajdasági magyaroknak legalább a 90 százaléka határozottan az uniós integráció híve.

„Véleményem szerint nekünk, vajdasági magyaroknak egyértelműen érdekünk a nyugat-európai értékek mielőbbi meghonosítása Szerbiában. Ez megmaradásunknak és a fejlődésünknek is fontos záloga lehet” – hangsúlyozta Korhecz Tamás.

Szerinte kétségtelenül pozitív változások remélhetők a tagjelöltség elnyerésével, de azért – mások példáján okulva – „el kell kerülnünk a hurráoptimizmust”. Egyrészt, mert a csatlakozási folyamat „hosszú és még sok akadállyal szembesülhetünk, másrészt, az EU igencsak érzéketlen a nemzeti kisebbségeknek a problémái és specifikus helyzete, jogai iránt”. Ennek a legszomorúbb példája a szlovák „gyakorlatilag nacionalista, magyarellenes nyelvtörvény, amellyel kapcsolatosan bebizonyosodott, hogy az uniót hidegen hagyja a már uniós országokban megjelenő kisebbségi probléma, illetve a kisebbségek elnyomása az uniós országokban”.

Végül az MNT elnöke leszögezte: „Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy továbbra is magunknak kell kiharcolnunk jogainkat, tőlünk függ majd, hogy ezeket a jogokat Szerbia tiszteletben tartja-e, mert az unió nem fogja ezeket folyamatosan, következetesen és azon a szinten számon kérni, ahogyan ezt mi szeretnénk”.

Az igazán áttörő siker a uniós csatlakozási tárgyalások kitűzése lesz majd

Szerbiában az utóbbi hónapokban aggasztó mértékben kezdett csökkeni az európai integrálódás belföldi támogatottsága, és ez külön veszélyeket hordozott magában – nyilatkozta az MTI belgrádi tudósítójának Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szerbiai parlamenti képviselője, a képviselőház integrációs bizottságának elnöke.

„Több szempontból is fontos Szerbia számára az uniós tagjelöltség elnyerése: először is e nélkül nem lehet kitűzni a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját, másrészt azért is fontos esemény ez, mert aggasztóan kezdett csökkenni az integráció belföldi támogatottsága és ez külön veszélyeket hordozott magában” – mondta Varga László.

Ez utóbbi folyamatot így elemezte: „Az elmúlt hónapokban világosan kirajzolódott, hogy folyamatosan csökken az európai integráció támogatottsága, és 50 százalék alá esett ez az arány. Ez a tendencia azt jelentette tehát, hogy a többségi társadalom tagjai körében sem abszolút számokban, sem százalékosan nem élvezett már többségi támogatást az integrációs folyamat”.

A VMSZ parlamenti képviselője szerint „ez nagyon aggasztó tendencia volt”. Az uniós tagjelöltség elnyerésével már kevésbé fenyegethet bennünket az a veszély, hogy a „belgrádi politikai elit vezető szereplői körében az európai integráció helyett valamilyen más külpolitikai prioritások kerülnének az eddigieknél erőteljesebben előtérbe”.

A tagjelölti státusz elnyerésének harmadik aspektusa pénzügyi-gazdasági vonatkozású: megnyílnak a vidékfejlesztésre és a mezőgazdaság fejlesztésére fordítható uniós források. „Ehhez viszont uniós tagjelöltség kell, e nélkül ugyanis Szerbiát nem illetnék meg ezek a források” – fűzte hozzá a képviselő.

„Ami a vajdasági magyarokat illeti, számunkra az európai integráció – talán még világosabban mint a többségi társadalom számára – azt jelenti, hogy belátható időn belül az országban a jelenlegihez képest minőségileg más lesz az életszínvonal. A csatlakozási folyamatban a VMSZ egyik legfontosabb célkitűzése lesz, hogy tevékenyen hozzá járuljon a vajdasági magyar közösség érdekérvényesítéséhez az európai integrációs folyamatban, egészen a teljes jogú tagság eléréséig” – hangsúlyozta Varga László.

Pásztor Bálint, a VMSZ másik szerbiai parlamenti képviselője az MTI tudósítójának nyilatkozva két előnyét emelte ki a tagjelölti státus elnyerésének: „Egyrészt megalapozottan reménykedhetünk abban, hogy az országnak anyagi előnye származik a csatlakozási folyamat beindulásából és ez a vajdasági magyarságot is érinti. A másik, talán még fontosabb körülmény, hogy jó értelemben megváltozik az ország nemzetközi megítélése, és ez a Szerbiában eszközölt külföldi befektetések növekedésében is mérhető lesz. E beruházások jelentős része a magyarok által is lakott vajdasági községekbe érkezik majd”.

„Igazán áttörő sikerről azonban véleményem szerint csak akkor beszélhetünk, ha majd kijelölik a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját is” – fűzte hozzá Pásztor Bálint.

(MTI)