Két témában – az adatvédelmi hatóság függetlensége és a bírói tevékenység felső korhatára tekintetében – az Európai Bizottság folytatja Magyarország ellen a gyorsított kötelezettségszegési eljárást, a központi bank függetlenségét illetően pedig további tájékoztatást kér a magyar kormánytól.

Az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének szerdai sajtótájékoztatóján bejelentették: az első két témában áttérnek a kötelezettségszegési eljárás következő szakaszára, amelynek során úgynevezett indoklással alátámasztott véleményt juttatnak el Budapestre.

A harmadik kötelezettségszegési ügyben, a jegybanki függetlenség kérdésében ezt a következő eljárási szakaszt még nem léptetik életbe, hanem további tájékoztatást kérnek.

Ugyanígy járnak el – szintén további információkat kérnek – az igazságszolgáltatás függetlensége ügyében, amely témában az előző alkalommal sem indították meg a kötelezettségszegési eljárást, csupán tisztázó információkra vonatkozó igényüket jelentették be.

Az EB új állásfoglalását még szerdán eljuttatja a magyar kormánynak, amelytől mind a négy ügyben választ vár.

Az Európai Bizottság január 17-én indította meg Magyarország ellen az eljárásokat. Egy hónapot adott a válaszadásra, most pedig a határidőre beérkezett magyar válaszokra reagált. Az uniós eljárásrend értelmében ha a brüsszeli bizottságot nem elégíti ki az indoklással alátámasztott véleményére adott tagállami válasz sem, akkor az ügy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság elé vihető.

Most, a második szakaszban – az ügyek sürgető voltára hivatkozva – szintén egy hónapot adnak Magyarországnak a válaszadásra, szemben az ilyen eljárások esetében általában szokásos két hónappal.

Az Európai Bizottság adatai szerint a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozó szabályozás 274 bíró, illetve ügyész nyugdíjazását vonná magával.

A brüsszeli testület megállapította: az az ígéret, hogy meg fogják változtatni a központi bank függetlenségét befolyásoló magyar jogszabályt, választ ad „néhány kulcsfontosságú aggályra”. Most arra van szükség, hogy testet öltsenek, tényleges új jogalkotásban igazolódjanak ezek a magyar kötelezettségvállalások. Emellett Magyarországnak további kötelezettségvállalásokat kell tennie, és további pontokat kell tisztáznia.

„A Bizottság e pótlólagos bizonyítékok és tájékoztatás függvényében fog dönteni a további lépésekről. Ugyanakkor a Bizottságnak még mindig vannak aggodalmai az igazságszolgáltatást érintő intézkedésekkel és az ország adatvédelmi felügyelőjének függetlenségével kapcsolatban” – olvasható a Brüsszelben írásos formában is közzétett tájékoztatásban.

Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnöke úgy nyilatkozott: Magyarország választ adott néhány jogi aggályra, „de továbbra is súlyos kérdéseink vannak az EU-jog esetleges megsértését illetően”. Reding e tekintetben a bírói tevékenység felső korhatárára és az adatvédelmi hatóságra vonatkozó szabályozást emelte ki.

„Most, hogy a Bizottság átlépett a kötelezettségszegési eljárás második szakaszába, lényeges, hogy a magyar hatóságok gyorsan választ adjanak a Bizottság jogi aggályaira. Valódi változtatásokat szeretnék látni a szóban forgó jogszabályokat illetően” – fogalmazott Reding.

Olli Rehn, a gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes bizottsági alelnök üdvözölte, hogy Magyarország kész kijavítani a központi bankra vonatkozó jogi szabályozást.

„Mindazonáltal világos kötelezettségvállalásokra és bizonyítékra van szükségünk, például olyanra, ami törvénytervezetben tükröződik. A levelünkre érkező válasz alapján fogunk dönteni arról, hogy folytatjuk-e vagy sem a kötelezettségszegési eljárást” – mondta Rehn a jegybanki függetlenség témájában, amely bár szintén jogi kérdés, nem Reding, hanem az ő portfóliójába tartozik Brüsszelben.

A kormány örömmel fogadta, hogy az EB döntő részben elfogadta a válaszait

A kormány örömmel értesült arról, hogy az Európai Bizottság (EB) az általa kezdeményezett ügyek 90 százalékában elfogadta a magyar válaszokat, így ezeket az ügyeket le lehet zárni – közölte a miniszterelnök szóvivője és a kormányszóvivő az MTI-vel.

Az ehhez szükséges törvénymódosító javaslatokat a kormány szerdán jóváhagyta, és még a nap folyamán megküldi egyeztetésre az Európai Központi Banknak – tudatta közös közleményben Szijjártó Péter és Giró-Szász András.

Hozzátették, hogy a nyitva maradt kérdésekről a kabinet készen áll a további konzultációra az Európai Bizottsággal.

Brüsszelben szerdán jelentették be, hogy két témában – az adatvédelmi hatóság függetlensége és a bírói tevékenység felső korhatára tekintetében – az Európai Bizottság folytatja Magyarország ellen a gyorsított kötelezettségszegési eljárást, a központi bank függetlenségét illetően pedig további tájékoztatást kér a magyar kormánytól.

Az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének sajtótájékoztatóján közölték: az első két témában áttérnek a kötelezettségszegési eljárás következő szakaszára, amelynek során úgynevezett indoklással alátámasztott véleményt juttatnak el Budapestre. A harmadik kötelezettségszegési ügyben, a jegybanki függetlenség kérdésében ezt a következő eljárási szakaszt még nem léptetik életbe, hanem további tájékoztatást kérnek.

Ugyanígy járnak el – szintén további információkat kérnek – az igazságszolgáltatás függetlensége ügyében, amely témában az előző alkalommal sem indították meg a kötelezettségszegési eljárást, csupán tisztázó információkra vonatkozó igényüket jelentették be.

Az Európai Bizottság január 17-én indította meg Magyarország ellen az eljárásokat. Egy hónapot adott a válaszadásra, most pedig a határidőre beérkezett magyar válaszokra reagált. Az uniós eljárásrend értelmében ha a brüsszeli bizottságot nem elégíti ki az indoklással alátámasztott véleményére adott tagállami válasz sem, akkor az ügy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság elé vihető.

Most, a második szakaszban – az ügyek sürgető voltára hivatkozva – szintén egy hónapot adnak Magyarországnak a válaszadásra, szemben az ilyen eljárások esetében általában szokásos két hónappal.

KDNP: a fennálló vitás kérdésekben is Magyarországnak van igaza

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint a kis eredmény is eredmény, és meggyőződésük, hogy a fennálló vitás kérdésekben is Magyarországnak van igaza – reagált az Európai Unió központi javaslattevő-végrehajtó szervének bejelentésre a KDNP.

Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője szerdán az Európai Bizottság döntése után az MTI-nek úgy fogalmazott: a kis eredmény is eredmény, ugyanakkor meggyőződésük, hogy a fennálló vitás kérdésekben is Magyarországnak van igaza. A konkrét ügyekben az eljárás következő szakaszában akár a bíróság előtt is bizonyítanunk kell ezt – hangsúlyozta.

Hozzátette: egy másik, és ennél fontosabb tény, hogy a bizottság szakmai kritikája mögött politikai szempontok vannak, és a KDNP véleménye szerint a döntéshozók többsége által képviselt politikai irány nem erősíti, hanem gyengíti Európát, és tovább mélyíti a földrész kulturális válságát.

EB-szóvivő: jogi és objektív alapon marad a bizottság

Szakszerű és konkrét eszmecserét folytatott az Európai Bizottság szerdai ülésén a Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásokról – szögezte le brüsszeli sajtótájékoztatóján a testület szóvivője.

Pia Ahrenkilde Hansen elmondta, hogy a vita a februárban, határidőre beérkezett magyar válaszok jogi elemzésén alapult.

A bizottság a kezdetektől fogva „szigorúan jogi és objektív alapon” kívánja tartani a kötelezettségszegési eljárások ügyét – fogalmazott.

Hangoztatta, hogy az uniós végrehajtó testület álláspontja szerint a problémák rendezésében jelentős előrelépések történtek, de „aggodalmak sora továbbra is nyitva maradt”.

A bizottság reményei szerint a két fél közti együttműködéssel hamarosan ezek is megoldhatók – emelte ki a szóvivő.

Az Európai Bizottság szerdai ülésén döntött arról, hogy két témában – az adatvédelmi hatóság függetlensége és a bírói tevékenység felső korhatára tekintetében – folytatja Magyarország ellen a gyorsított kötelezettségszegési eljárást, a központi bank függetlenségét illetően pedig további tájékoztatást kér a magyar kormánytól.

A szóvivő hangsúlyozta: a testület tovább dolgozik Magyarországgal közösen azon, hogy a magyar szabályozás teljes összhangban legyen az uniós joggal.

Leszögezte azt is: nincs okuk azt feltételezni, hogy a most induló második szakaszban a magyar válaszok – az elsőhöz hasonlóan – ne érkeznének majd meg időben.

A testület ezúttal ismét egyhónapos határidőt határozott meg a válaszokra.

Ahrenkilde Hansen megerősítette azt is: reményeik szerint minden probléma rendeződik még az előtt, hogy az eljárások harmadik szakaszába kellene lépniük, azaz a brüsszeli bizottság az Európai Bírósághoz fordulna. Az uniós tapasztalat szerint a kötelezettségszegési eljárások 95 százalékában még ez előtt megoldás születik – emlékeztetett.

Megismételte azt is, hogy a jogsértési procedúra nem számít ritkaságnak az EU-ban, hiszen a 27 tagország ellen összesen ezer körüli ilyen eljárás zajlik folyamatosan.

Egy kérdésre válaszolva a bizottsági szóvivő megerősítette, hogy a testület foglalkozott a magyar médiaszabályozás ügyével is, amellyel kapcsolatban – a kötelezettségszegési eljárásokkal párhuzamosan – szintén folytatódott a levélváltás a két fél között. Mint mondta azonban, e területen a szerdai áttekintés után nem tud újabb érdemi fejleményről beszámolni.

Európai parlamenti kommentárok

Üdvözölte az Európai Parlamentben tevékenykedő magyar néppárti képviselőcsoport szerdán, hogy az Európai Bizottság a Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatos „vitás kérdések jelentős részét lezárta”, míg a Zöldek frakciójának közleménye szerint az jelent előrelépést, hogy a testület két kérdésben az eljárás folytatása mellett döntött.

A Fidesz és a KDNP képviselőit, valamint határon túli magyar képviselőket magában foglalkozó magyar néppárti delegáció közleménye szerint a Fidesz EP-delegációja „bízik benne, hogy az Európai Bizottság és a magyar kormány között a még le nem zárt ügyekben is hamarosan megoldás születik”.

A magyar néppárti képviselőcsoport kezdettől fogva a vitás kérdések higgadt, tárgyilagos, jogi keretek közötti megoldását támogatta – áll a közleményben.

A teljes néppárti EP-frakciót vezető Joseph Daul a szerdai bizottsági döntést úgy kommentálta, hogy minden európai uniós tagállamnak tartania kell magát az EU demokratikus és jogállamisági alapértékeihez. Magyarországtól is azt várják, hogy az uniós szabályozással és normákkal kapcsolatban felmerült valamennyi problémát rendezi – emelte ki.

Daul arra kérte Orbán Viktor miniszterelnököt: biztosítsa bármely olyan probléma korrigálását, amely nincs összhangban az uniós közös normákkal.

A magyar néppárti delegáció Daul nyilatkozatára utalva azt állította: a néppárti frakció és a magyar kormány álláspontja egybeesik. „A magyar kormány azon dolgozik, hogy az Európai Bizottság minden további kételyét eloszlassa és ahol szükséges a jogszabályi módosításokat megtegye. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések folyamatban vannak” – áll a közleményben.

Az Európai Parlament szocialista frakciója sajnálatát fejezte ki, hogy a bizottság értékelése szerint a joganyag összhangjával kapcsolatban adott magyar válaszok nem tudták eloszlatni az aggodalmakat. Sylvie Guillaume helyettes frakcióvezető szerint az eljárások folytatására vonatkozó döntések azt jelzik, hogy a képviselőcsoport aggodalmai megalapozottak voltak. Claude Moraes pedig arra szólította az uniós végrehajtó testületet, hogy mélyebb vizsgálatot folytasson, „amely más, a magyar kormány által tett és a polgárok alapvető jogait érintő, aggasztó kezdeményezésekre is kiterjed”.

Az EP zöld képviselői nevében a frakció társelnöke, Daniel Cohn-Bendit közleményében azt emelte ki, hogy üdvözlendőnek tartja a kötelezettségszegési eljárások folytatását, de továbbra is úgy véli, hogy amikor ilyen szűk területekre korlátozza értékelését, az Európai Bizottság nem vesz tudomást a magyarországi demokráciával kapcsolatos problémák alkotta általános képről.

A másik társelnök, Rebecca Harms szintén úgy vélte, hogy az Európai Uniónak keményebb lépéseket kell tennie alapértékeinek megvédelmezése érdekében. Hozzátette: ha az Európai Bizottságban nincs meg erre a bátorság, az Európai Parlamentnek kell nagyobb szerepet vállalnia.

A liberális EP-frakció vezetője, Guy Verhofstadt közleményben jelentette be, hogy a képviselőcsoport támogatja az Európai Bizottság döntését, de – tette hozzá – a végrehajtó testületnek „még kezelnie kell a lényegi problémát és következményeit”. Bírálta, hogy a kormány „cseppenként” adja meg a szükséges információkat Brüsszelnek. A romániai Renate Weber hozzátette, hogy a frakció továbbra is szükségesnek tartja az alapjogok sérülésének kockázatakor indítható uniós eljárás EP általi kezdeményezését.

(MTI)