Szijjártó Péter: A kocka el van vetve

A tárcavezető közölte, hogy a lítium-ion akkumulátorok és új kobalt anyagok fejlesztésére és gyártására szakosodott csúcstechnológiai cég kapacitása évente körülbelül százezer tonna lesz. A nagyjából 520 milliárd forint értékű beruházás nyomán 900 új munkahely jön létre, amihez az állam pénzügyi támogatást nyújt, ennek mértékét azonban csak akkor hozzák majd nyilvánosságra, ha azt az Európai Bizottság jóváhagyta.

Hangsúlyozta, hogy a beruházás értéke meghaladja az egymilliárd dollárt, ilyenből tavaly összesen 159 darab volt a világon, és Magyarországon ez már a második hasonló volumenű bejelentés idén.

„A Huayo Cobalt abszolút csúcstechnológiát hoz Magyarországra, hogy a progresszívek is értsék, high-tech” – mondta, üdvözölve, hogy a társaság képzési programokat is indít majd munkavállalói számára.

„Majd két évig tárgyaltunk ennek a beruházásnak a Magyarországra hozataláról. Nemzetközi verseny volt. Volt jó pár más európai ország is. Szeretném aláhúzni, hogy az európai progresszívek is értsék, európai ország, amely szerette volna ezt a beruházást magához édesgetni” – fogalmazott.

Szijjártó Péter beszédében a jelenlegi nehézségeket is érintette, emlékeztetve, hogy az utóbbi három év alatt kétszer is teljesen a feje tetejére állt a világgazdaság. Kiemelte, hogy ezen rendkívül bizonytalan helyzetben egy olyan folyamat volt, amely változatlan sebességgel, töretlenül haladt előre, ez pedig az autóipar forradalma.

„A kocka el van vetve (..) Az elektromos autóiparhoz kapcsolódó gyárak mindenképp létre fognak jönni. A kérdés csak az, hogy hol. A kérdés, hogy mely országok lesznek sikeresek ebben az új világgazdasági korszakban, mely országok tudják a legtöbb hasznot kiszakítani maguknak” – vélekedett.

Ezzel kapcsolatban „gazdasági sorskérdésnek” nevezte, hogy melyik országok tudnak sikeresek lenni a szektor beruházásaiért zajló éles versenyben, amelynek során szavai szerint minden vagy majd minden eszközt bevetnek a szereplők.

Kiemelte, hogy a nyugati autógyárak óriási függőségbe kerültek a keleti elektromos akkumulátoroktól, utóbbi piacot ugyanis 95 százalékban Kína, Dél-Korea és Japán uralja.

„Európa csak akkor tud sikeres lenni ebben az új világgazdasági korszakban, hogyha a keleti és a nyugati gazdaság mesterséges szétválasztása helyett arra törekszik, hogy a keleti és nyugati gazdaság a lehető legszorosabban működhessen együtt” – figyelmeztetett.

Mint mondta, erre Magyarország kiváló példa, miután hazánk nagyon sokat profitál abból, hogy fontos találkozási pontjává vált a keleti és a nyugati cégeknek. „Ez nélkülözhetetlenné és megkerülhetetlenné teszi Magyarországot az elkövetkezendő évek európai gazdasági fejlődésében” – jelentette ki.

A miniszter emellett rámutatott, hogy elengedő elektromos akkumulátorgyár nélkül nem lehetséges a környezetvédelmi célok teljesítése sem, márpedig Magyarország ma már a világ negyedik legnagyobb gyártókapacitásával rendelkezik e téren.

„Hogy ez mennyire nem új jelenség, arra bizonyíték az, hogy az elmúlt hét évben ötvenegy, elektromos autóiparhoz kapcsolódó beruházás érkezett Magyarországra négyezer milliárd forint értékben” – húzta alá, hozzátéve, hogy az ágazat tíz legnagyobb cége közül már négy elkötelezte magát hazánk mellett.

„Ez nem ment volna a keleti nyitás politikája nélkül. Nem ment volna akkor, hogyha Magyarország nem tudta volna, nem tudná a legjobb beruházási körülményeket biztosítani a kínai vállalatok számára” – közölte.

Illetve tudatta, hogy 2020 után idén is a kínai vállalatok hozzák a legtöbb beruházást Magyarországra, és a lendület láthatóan kitart.

Végül arról számolt be, hogy a magyar-kínai kereskedelmi forgalom tavaly rekordot döntött 13 milliárd euróval, és már most biztosra vehető, hogy idén újabb csúcs fog születni, ráadásul a tavalyi beruházási rekord (6,5 milliárd euró) várhatóan megduplázódik 2023-ban.

A Huayou csoport által szerdán az MTI-nek küldött közlemény idézte Chen Hongliangot, a cégcsoport elnökét, aki elmondta: a mostani beruházás az első, az Európai Unió területén megvalósuló fejlesztésük. Vállalatuk kiemelten kezeli az ácsi projektet, így a tervek szerint 2026-ban el is indítják a termelést.

A magyar kormány támogatásával évi 100 000 tonna gyártási kapacitású, fenntartható, zöldmezős gyártóüzem épül fel, amely olyan akkumulátorgyártók igényeit fogja majd kielégíteni, mint a CATL, az AESC, az EVE Power és az LGES. A késztermékeket pedig várhatóan a BMW, a Volkswagen és más európai autógyárak elektromos járműveiben fogják használni.

Stratégiai jelentősége van a kínai gyártó Magyarországra településének, tekintettel az éles versenyre, amelyet az Európai Unió karbonsemlegességi vállalása teremtett. A tény, hogy a vállalat Magyarországot választotta európai bázisának helyszínéül, komoly versenyelőnyt teremt az országnak az elektromobilitás terén – olvasható a vállalat közleményében.