Emelkedik a babaváró támogatás és a falusi CSOK összege

A tárcavezető bejelentette: jövő január 1-jétől változnak a babaváró hitel és a CSOK szabályai. Azzal indokolt: a kormány áttekintette a családtámogatási rendszert, és azt látták, hogy az elmúlt években, és főként a háború kitörése óta a körülmények alapvetően változtak meg, mert a háború, az arra adott szankciós válaszok és a magas infláció alapvetően átértékelte a jelenlegi támogatások hasznosságát.

A babaváró hitel esetében a kormány ösztönözni szeretné, hogy minél korábbra kerüljön a nőknél a gyermekvállalás időpontja, ezért 2024. január 1-jétől azok a házaspárok vehetik fel, ahol a nő 30 év alatti

– közölte.

Bevezetnek egy átmeneti időszakot is 2024 januárja és 2025. január 1-je között, amikor még a 30-40 év közötti nők is jogosultak lesznek várandósságuk igazolása esetén. A hitel összegét 10-ről 11 millióra növelik.

Gulyás Gergely közölte azt is:

a csok falun érvényes szabályait megtartják, és 2024. január 1-jétől 50 százalékkal, illetve egyes esetekben ennél is nagyobb mértékben megemelik a keretösszegeket.

Ugyanakkor a városokban a jövő januártól nem lehet majd igénybe venni a csokot, a kormány a családügyekért felelős Kulturális és Innovációs Minisztériumot bízta meg azzal, hogy dolgozzon ki új támogatási rendszert az 5000 főnél nagyobb településekre.

Ezt azzal indokolta, hogy az infláció mértékét jóval meghaladó ingatlanár-emelkedés volt különösen a nagyvárosokban és Budapesten, ezért az elmúlt időszakban a nagyobb városokban a csok-igénylések száma jelentős mértékben visszaesett.

Kifejtette: a csok ma leginkább a kisebb településeken működik, ahol ennek felvétele és az önrész elegendő az ingatlan vásárlásához, azonban a nagyvárosokban, a megyei jogú városokban és Budapesten a csok és az önrész mellé fel kellett venni bankhitelt is. Hozzátette: miután a bankhitelezés „gyakorlatilag leállt”, mert ilyen kamatok mellett kevesen vesznek fel hitelt, azért a csok igénylések száma is jelentős mértékben csökkent.

Közölte: a falusi csokot továbbra is igénybe lehet venni új lakás, ház vásárlására vagy építésére, illetve meglévő lakások felújítására, bővítésére, valamint megmarad az áfakedvezmény lehetősége is 5 millió forint erejéig.

A keretösszegek emelkednek jövőre: új családi ház építése, vásárlása esetén 1 gyermek után az eddigi 600 ezer forintos támogatás 1 millió forintra, 2 gyermek esetén 2,6 millióról 4 millióra, 3 gyermek esetén pedig 10 millióról 15 millió forintra nő. Meglévő lakás korszerűsítésénél pedig a támogatási összeg egy gyermek esetén 300 ezerről 500 ezer forintra, két gyermeknél 1,3 millióról 2 millióra, három gyermeknél pedig 5 millióról 7,5 millió forintra emelkedik – ismertette.

Gulyás Gergely szerint olyan nagyvonalú és széleskörű családtámogatási rendszer, mint a magyar, nem nagyon van Európában.

Jelenleg nem jelezhető előre a babaváró hitel és a csok szabályváltozásainak költségvetési hatása – közölte.

Azt mondta: kiegészítették és kibővítették a családtámogatásokat, de ami korábban megfelelt, nem feltétlenül felel meg a mostani igényeknek.

Augusztus 1-jéig tart az élelmiszerárstop

Gulyás Gergely az élelmiszerárstop kivezetését azzal indokolta, hogy a jelenlegi előrejelzések szerint augusztusban jelentősen csökken az infláció, 15 százalék körül várható, és az infláció mérséklődésének felgyorsulása folytatódni fog ősszel is.

A miniszter bejelentette azt is, hogy a kötelező akciózás jelenleg előírt 10 százalékos mértékét 15 százalékra emeli a kormány, továbbá a kötelező akciózást kiterjesztik azokra a termékcsoportokra is, amelyek eddig az élelmiszerárstop hatálya alá estek.

A kötelező akciózással kapcsolatban kifejtette, a heti akciózási időszakot megelőző harminc napban a bolt által alkalmazott legalacsonyabb bruttó árnál legalább 15 százalékkal kedvezőbb áron kell adni az üzleteknek az akciós termékeket a jövőben.

Közölte, az árstopos termékeknél nem lehet a legalacsonyabb árat figyelembe venni, hiszen az az árstopos ár, ezért ebben az esetben a bruttó beszállítói árból indulnak ki és azt kell 15 százalékkal csökkenteni.

Értékelése szerint az árstopok hatékony eszközt jelentettek az infláció elleni küzdelemben. Hozzátette: a kormány reálisnak látja, hogy az inflációt le tudja törni és az egy számjegyű lesz év végére, sőt a mostani előrejelzések szerint ez akár már december előtt is bekövetkezik.

Gulyás Gergely a bevezetendő új eszközök között említette az online árfigyelő rendszert, a kötelező akciózást, azt, hogy augusztus 1-jétől a SZÉP-kártyát hideg élelemre is fel lehet használni, valamint azt, hogy a munkáltató további kétszázezer forintos támogatást adhat a SZÉP-kártya eddigi értékhatára felett.

A miniszter azt mondta, miközben az akciós termékeknél jelentősebb árcsökkenésre lehet számítani, miközben az infláció is csökken, addig az árstop megszűnését követően az érintett termékeknél is lesz egy fék, ami az áremelkedésnek gátat szab.

Arról is gondoskodnak – folytatta – , hogy mindenki számára láthatóan és érthetően jelezzék az üzletek az árcsökkentett termékek körét és az árcsökkentés tényét.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: Magyarországon valóban jelentős élelmiszerár-emelkedés volt, éppen ezért fontos a kötelező akciózás, hogy mindenki hozzáférjen az élelmiszerekhez. Jó esély van arra, hogy az év végére az élelmiszerárak emelkedése is jelentősen mérséklődik, így jövőre már egy normális év állhat előttünk – mondta.

Kérdésre válaszolva a miniszter azt közölte: december 31-ig mindenféleképpen fenntartják az új rendszert.

Gulyás Gergely közölte, abban bíznak, hogy bejelentett intézkedéssel azon termékek köre szélesebb lesz, ahol árcsökkentés van. Megerősítette: az árstop eredményesen töltötte be rendeltetését az infláció elleni küzdelemben, az infláció megtörése megtörtént és ennek egy számjegyűvé válása év végére, vagy az előtt bekövetkezhet.

Gulyás Gergely részvétét fejezte ki a hozzátartozóknak

Részvétét fejezte ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a horvátországi honvédségi helikopter-balesetben elhunytak hozzátartozóinak.

Gulyás Gergely elmondta, szerdán a kormányülés közben érkezett a hír, hogy szolgálatteljesítés közben magyar katonák vesztették életüket, amikor Zadar környékén lezuhant egy magyar katonai helikopter.

Hozzátette: Honvédelmi Minisztérium azonnal megkezdte az ilyenkor megszokott eljárásrendnek megfelelően a családok értesítését, a honvédelmi miniszter a tárca nevében részvétét fejezte ki.

Közölte, a Magyar Honvédség saját halottjának tekinti az elhunyt katonákat.

Gulyás Gergely ismertetése szerint jelenleg azt lehet tudni a balesetről, hogy a Magyar Honvédség 86. Kiss József Helikopter Dandár Különleges Légi Műveleti Osztag egyik Airbus H145-ös helikoptere zuhant le, három magyar katonával. Két katona holttestét megtalálták, a harmadik katona eltűnt, a túlélésre érdemi esély nincs – közölte.

A miniszter elmondta, szerdán a Magyar Honvédség vezérkari főnöke egy különleges szakértői csoporttal a helyszínre érkezett, azonnali szakértői vizsgálat kezdődött, amelyben a horvátok is részt vesznek, ennek eredményről a vizsgálat befejezése után tájékoztatást ad a kormány.

A kormány elutasít mindenféle migránskvótát

Mindenféle migránskvótát elutasítunk – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A tárcavezető közölte: Magyarországnak ez politikai értelemben is kötelezettsége, hiszen – szemben más uniós tagállamokkal – a magyar kormány megkérdezte az embereket arról, szeretnének-e migrációt, elosztási mechanizmust, bevándorlók befogadását.

Hárommillió négyszázezer ember mondta egyértelműen azt, hogy nem kívánja Magyarországot semmilyen formában bevándorlóországgá tenni – emlékeztetett Gulyás Gergely. Hangsúlyozta: a kormány számra ez minden körülmények között teljesítendő parancsot jelent.

Brüsszel adjon választ, miért nincs elegendő pénz!

Magyarország választ vár az Európai Bizottságtól arra: miért nem áll rendelkezésre elegendő pénz, miért kellene a tagállamoknak újabb forrásokat juttatni Ukrajna számára – reagált a Miniszterelnökséget vezető miniszter arra a kérdésre, hogy a brüsszeli testület 50 milliárd eurónyi további juttatást várna a tagállamoktól.

Gulyás Gergely azt mondta: a kormány azt szeretné látni, kiszámolta-e a bizottság, miért költött többet, mint azt tervezte, milyen forrásokat használt fel másként, mint ahogyan azt tervezte.

Megjegyezte: a pluszbefizetés különösen azon országok számára komikus vagy arcpirító, amelyek még nem is részesültek az új hétéves költségvetés támogatásaiból, mint Magyarország vagy Lengyelország.

Arra a felvetésre, hogy a miniszter elképzelhetőnek tartja-e, azért nem fizet Brüsszel Magyarországnak, mert ezt a pénz Ukrajnának ígérte, Gulyás Gergely azt mondta: ahogyan a bizottság politikai alapú ellenállást fejt ki Magyarországgal szemben, mindent elképzelhetőnek tart a kabinet.

Hangsúlyozta: Magyarország komolyan veszi az uniós jogot és szeretné megismerni az érveket, amelyek az Európai Bizottságot arra indították, hogy pénzt kérjen a tagállamoktól. Nehezen elképzelhető, hogy Magyarország erős indok nélkül többletbefizetéshez járuljon hozzá úgy, hogy egyelőre azt sem adják oda, ami jár az országnak – jelentette ki.

A miniszter szerint sajnálatos az Európai Bíróság döntése, hogy uniós kötelezettséget sért a magyar menekültügyi szabályozás. Érthetetlen, hogy az Európai Bíróság miért ítélte az előző szabályozást jogszerűtlennek, ha a strasbourgi bíróság korábban jogszerűnek találta – mutatott rá. Hozzátette: egyértelmű szabályozás kell a menedékstátusz eldöntését illetően.

A miniszter szerint ma az Európai Unió tévesen értelmezi a menekültjogot, a bizottság pedig – az Európai Tanács kérése ellenére sem – hozza meg azokat a jogszabályi kereteket, hogy a menekültügyet el lehessen választani migrációtól. Ha ezt a kettőt nem tudják elválasztani, akkor „mindenki Európába fog jönni” – közölte.

Arra a felvetésre, hogy egyre több kormánytag beszél arról, van élet uniós források nélkül, Gulyás Gergely közölte, nem erre készülnek, de ha megnézik az elmúlt egy évet, akkor azt látni, hogy kohéziós támogatások az új hétéves költségvetésből egyáltalán nem érkeztek még, ennek ellenére az ország gazdasága működik, a költségvetés finanszírozása gond és időkorlát nélkül fenntartható.

Jelezte, szeretnének az Európai Bizottsággal megállapodni és mindent megtettek azért, hogy a kohéziós forrásokhoz történő hozzáférés akadályai megszűnjenek.

Gulyás Gergely szerint nincs törvényalkotási feladat, hogy a kohéziós pénzekhez hozzáférjen az ország, hanem politikai döntés kérdése, hogy mikor adják oda a támogatást. Jogszabályok kötelezik az EU-t erre, de ennek nincs jelentősége, mert ott a jogszabályok betartása választható – fogalmazott.

A kormány hozzájárulna a dollárbaloldalról szóló jelentés megismeréséhez

A kormány várja az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának kezdeményezését az úgynevezett „dollárbaloldal” külföldi kampányfinanszírozásáról szóló nemzetbiztonsági jelentés nyilvánosságra hozatalára. Ha az erről szóló levél megérkezik, a kabinet támogatja a titkosság feloldását – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Gulyás Gergely kérdésre válaszolva közölte: a kabinet tárgyalt a jelentésről. Aki azt ismeri, annak nem lehet kétséges, hogy „a dollárbaloldal elnevezés az egy már-már hízelgő neve a magyar baloldalnak azután, amit az ország és a törvények ellen elkövettek az előző választási kampányban”.

Nincs olyan demokratikus ország a világon, ahol megengedett, hogy külföldről támogassanak politikai pártokat. Ilyen nagyságrendben pedig ez végképp példátlan – hangsúlyozta. 

Közölte azt is: a jelentésben vannak olyan új és meglepő részletek eddig kellő hangsúlyt nem kapott szereplőkről is, amelyeket érdemes lenne megismernie a közvéleménynek.

Mi biztatjuk az illetékes szolgálatot, hogy a lehető leggyorsabban végezze el ezt a munkát, és hozza nyilvánosságra. Miután nem egy sok ezer oldalas anyagról van szó, ezért szerintem a titkosítás feloldása napokban mérhető – jelentette ki Gulyás Gergely.

Közölte: Magyarországon párt nem kaphat jogi személytől támogatást, annak azonban nincs akadálya, hogy egy magánszemély, például Soros György támogasson egy egyesületet, így is tesz többel.

A baloldali érintetteknek kell választ adniuk a pedofilügyre

Az érintetteknek kell választ adniuk arra, hogyan fordulhat elő, hogy egy baloldali képviselővel együttműködő mozgalom tagja alaposan gyanúsítható pedofil bűncselkeménnyel – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Gulyás Gergely arról kapott kérdést, hogy a Jámbor András (Párbeszéd) országgyűlési képviselőhöz köthető Szikra Mozgalom egy aktivistájánál gyermekpornográf képeket találtak.

A miniszter gusztustalannak és gyomorforgatónak ítélte, hogy valaki két-hároméves gyermekekről tart meztelen képeket. Jelezte, olyan bűncselekmény alapos gyanújáról van szó, amely súlyos szabadságvesztéssel büntetendő.

Ha a baloldal nem akadályozná, már meg lehetne lépni a pedagógusbér-emelést

Közölte: ha a magyar baloldal 6 millió forintot kereső európai parlamenti képviselői nem akadályoznák a tervezett pedagógusbér-emelést, már meg lehetne ezt lépni. Nagy baj, hogy nem értenek egyet abban a baloldallal, hogy erre a lépésre szükség lenne – fogalmazott.

Kiemelte: béremelés így is van minden évben. Továbbá világos kereteket kell kialakítani, ezért határozták meg konkrétan a heti 24 tanítandó óraszámot és az évi 10 hét szabadságot is – mutatott rá.

Megjegyezte: nem célja a kormánynak a pedagógusok átirányítása, ha erre rendkívüli esetben mégis szükség van, annak megvannak a korlátai.

Kifejtette: a Klebersberg Központ és az igazgató felelőssége, hogy jelezze, ha komoly problémák vannak egy iskolaépületben, hiszen van egy alap, amelyből a sürgős esetek finanszírozhatók. A nagy felújítások időszaka nem a következő egy-másfél év lesz, de ha komoly gondok vannak, lehet kérni segítséget, és ha indokolt a kérés, gyorsan és soron kívül elvégzik a felújítást – mondta.

A Miniszterelnökség vezetője arra is kitért, hogy a kormány korábban már elfogadott egy stratégiát a mesterséges intelligenciáról, ennek áttekintése, aktualizálása indokolt lehet.

Azt mondta: egyelőre nem érkezett kérés a kormányhoz, hogy több békefenntartót küldjenek Koszovóba, így marad a jelenlegi kontingens létszáma.

Közölte: a tavaly felfüggesztett beruházások esetében semmit nem töröltek, a cél, hogy mindent megépítsenek, de az időzítés változhat. A legfontosabb beruházásokat megépítik, és igyekeznek minden elkezdettet befejezni – jelentette ki.

Az euró nem aktuális

Az euró magyarországi bevezetéséről szólva felidézte: az európai uniós csatlakozáskor azt vállaltuk, hogy „valamikor majd, időhatár nélkül” megtesszük ezt a lépést, ám azóta olyan mértékben változott meg a vonatkozó szabályozás, hogy „még azt is lehet vitatni, hogy ez a kötelezettség fennáll-e úgy, ahogyan azt mi vállaltuk”, ám a kormány ezt nem kezdte vitatni.

Hangsúlyozta: a bevezetés kérdése akkor kerülhet napirendre, „amikor közgazdaságilag ennek van értelme”, azaz az unió átlagos fejlettségi és életszínvonalának 90 százalékát elértük. Hozzátette, most 77 százalék ezt a mutató.

Remélem, hogy a felzárkózás gyorsulni fog, de ez még akkor sem egy aktuális kérdés – jelentette ki Gulyás Gergely, hozzátéve, e lépés megtétele „minden esetben az önálló monetáris politikáról való lemondással jár”.

A héten Szerbiával aláírt új olajvezeték építéséről azt mondta, reményeik szerint a mostani megállapodás az ország energiaellátásának biztonságát és a diverzifikációt szolgálja.

A régiós versenytársakénál jóval magasabb magyarországi inflációt azzal magyarázta, hogy az ország nyersanyagkitettsége nagyobb, mint másoké. Magyarország a kőolaj kétharmadát, a földgáz több mint 90 százalékát külföldről szerzi be – mutatott rá.

Hozzátette: az élelmiszeráraknál ehhez még hozzájött a tavalyi aszály is.

A legnehezebb időkben is legalább az inflációval emelik a nyugdíjat

A miniszter hangsúlyozta: a nyugdíjasok azt várhatják, hogy a legnehezebb időkben is legalább az inflációval emelik ellátásukat.

Megemlítette: figyelik a folyamatokat, az őszi adatok a vártnál is kedvezőbbek lehetnek, de ha magasabb a pénzromlás mértéke a prognosztizáltnál, akkor jogszabályi kötelezettsége a kormányzatnak, hogy lépjen.

A magyar nyugdíjrendszer egy évtizedes távlatban a jelenlegi felosztó-kirovó rendszerben minden további nélkül fenntartható – jelentette ki Gulyás Gergely, hozzátéve, hosszabb távban ugyanez demográfiai kérdés, hiszen ha kevesebb gyermek születik, egyre nagyobb nehézséget fog jelenteni a társadalombiztosítási rendszerek fenntartása.

A nemrégiben elfogadott, a vendégmunkásokról szóló törvényről azt mondta, a legfőbb magyar szabályozási elv az továbbra is az, hogy „a külföldiek nem vehetik el a magyarok munkáját”. Hozzátette: annyi vendégmunkás érkezhet Magyarországra, ahány betöltetlen álláshely van.

A törvényeket még a Fővárosi Önkormányzatnak is be kell tartania

A törvényeket még a Fővárosi Önkormányzatnak is be kell tartania, ahogy a kormányhatározatokat és a korábbi fővárosi vezetés által vállaltakat is – jelentette ki azzal kapcsolatban, hogy Karácsony Gergely főpolgármester az általa indított, Fővárosi Lakógyűlésnek nevezett felmérés eredményére hivatkozva nem tenné ismét járhatóvá a Lánchidat.

Közölte: a kormányt nem lehet rosszindulattal vádolni a jelenlegi városvezetéssel szemben, hiszen a támogatási feltételeket Tarlós István korábbi kormánypárti városvezető idején határozták meg. A kormány akkor tud fizetni, ha ezeket a feltételeket a jelenlegi városvezetés betartja – mondta.

A miniszter látványos kudarcnak ítélte a felmérést. Az annak legitimitását érintő kérdésre a miniszter azt felelte: arra nem papír alapon, hanem online kellett válaszolni, ami kevésbé ellenőrizhető. A Nemzeti Konzultációk iránt sokszoros az érdeklődés a fővárosi kezdeményezéshez képest – jegyezte meg. Kijelentette azt is: az előbbin a kormány kiegyensúlyozott, pártatlan és objektív kérdéseket tett fel ahhoz képest, amit a főváros a saját kérdései megfogalmazásakor magának megengedett.

Gyurcsány Ferenc elvárja a főpolgármestertől is, hogy háborúzzon a kormánnyal, a főpolgármester pedig, miután foglya a helyzetnek is, meg Gyurcsány Ferencnek is, igyekszik eleget tenni; az elmúlt hónapokban ennek vagyunk tanúi – értékelt egy kérdésre válaszolva Gulyás Gergely.

Arra hívta fel a figyelmet: a főváros iparűzési adóból származó bevétele a 2019-es 160-ról az idei évre 270 milliárd forint fölé emelkedik, ami jelentős bővülés, mértékét tekintve pedig a szolidaritási adó növekedése ennél lényegesen kisebb.

Hozzátette: Tarlós István négy éve mintegy 200 milliárdos tartalékkal adta át a főpolgármesteri hivatalt.

Arról, hogy a főpolgármester a témában indított közigazgatási per jogerős lezárultáig nem kívánja megfizetni a kormányzatnak a szolidaritási adót, Gulyás Gergely kijelentette, „ha valaki egy jogrendszer alapjait, a jogállamiság minimumát tiszteletben tartja, akkor nem gondolja azt, hogy azért, mert indít egy pert, mentesül a kötelezettségek alól”.

Pillanatnyilag adófizetési kötelezettsége van a fővárosnak, és a törvényeket mindenkinek be kell tartani – jegyezte meg, felvetve, mit tenne a főváros, ha az iparűzési adót sokalló cégek nem rónák le ezt a közterhet.

Amikor a Komárom-Esztergom vármegyei Ácsra tervezett kínai katódgyárról kérdezték, a miniszter elmondta, a kormány nem tagadta vagy titkolta ezt a beruházást, de „amíg nem állapodunk meg egy beruházóval, addig nehéz bármit bejelenteni”.

Hozzátette: miután aláírták a megállapodást, nyilvánosságra hozza a Külgazdasági és Külügyminisztérium, hogy „a magyar kormány akár infrastrukturális támogatás formájában, akár adókedvezmény formájában mit ígér”.

A miniszter megemlítette: a magyar gazdaság profitált az ilyen beruházásokból, eddig mindenki örült ezeknek, de „minden beruházás kapott egy sajátos felhangot”, miután Debrecenben – a miniszter szerint többnyire odabuszoztatott emberek körében – sikerült „hisztériát” kelteni.

Az ukrajnai háborúról szólva a miniszter kitért arra: elítélik, hogy Oroszország egy független országot megtámadott, ezt már rengetegszer egyértelművé tették. Azt mondta a Magyarországra érkezett ukrán hadifoglyokról, hogy Ukrajnának is jó, hogy ide érkeztek, és nem hadifogságban vannak. Hozzátette: ha újra lenne ilyenre lehetőség, hasonlóan járnának el.

Emlékeztetett: az érintettek szabad emberek, nem hadifogolyként vették át őket, Magyarországon az első pillanattól szabad emberként mozoghatnak, menekültstátuszt kaptak. Ugyanazt a gyakorlatot követték náluk, mint azoknál, akik Ukrajnából érkeznek Magyarországra – magyarázta.

---