Kövér László: A migránskvótákkal az EU meggyengítése a cél

Az Országgyűlés elnöke, a szabadegyetem fővédnöke az elmúlt időszak Európát és az Európai Uniót érintő legfőbb problémáiról, a migrációval és a migránskvótákákkal összefüggő kérdésekről, az Ukrajnában zajló konfliktus következményeiről valamint más, globálisan is értelmezhető kihívásokról is beszélt.

Kövér László elmondta: a kontinens több jelenlegi problémájának gyökerei a rendszerváltás időszakába nyúlnak vissza, s a korábbi világrend felbomlásával, a korábban elfogadottnak tartott szabályok figyelmen kívül hagyásával vannak összefüggésben. Hozzátette: az elmúlt években több évtizedes lappangó folyamatok eredményei kerültek a felszínre, olyanok, mint a gazdasági válság, vagy a migráció, s ezek a legvadabb rémálmokat is felülmúlták.

A házelnök a migránsok kötelező elosztását célzó kvótarendszerrel kapcsolatos döntésről beszélve rámutatott: annak megvalósításával kapcsolatos kérdésekre nincsenek válaszok, nincs válasz például arra sem, hogyan választanák ki az áttelepíteni kívánt érintetteket, hogyan tartanák őket a célországban, ahogyan arra sincs válasz milyen színvonalú ellátásban részesülnének és miből.

„Olyan világos, mint a nap, hogy ezekre a kérdésekre nincs válasz, de ez senkit nem érdekel. Viszont akkor fel kell tenni a kérdést, hogy valójában miről szól az egész” – fogalmazott Kövér László. Hozzáfűzte: „ha nem az EU szétverése maga a cél – amit nem tartok kizártnak – akkor minimum az EU mérhetetlen végletes meggyengítése és káoszba döntése a cél.”

A házelnök az Ukrajnában zajló konfliktus kapcsán beszélt az onnan zajló elvándorlásról is, megállapítva: Ukrajnát demográfiai katasztrófa fenyegeti, hiszen eddig legalább 10 millióan menekültek el. Egy Svédországban készült felmérés eredményeire hivatkozva rámutatott: az elmenekült ukránok 70 százaléka nem akar visszatérni országába, s ezek az emberek, akiknek jelentős része, az Afrikából és arab országokból érkezőkkel szemben jól képzett és talál majd munkát. „Ezek az emberek nettó demográfiai nyereség lesznek egy elaggott, gyermektelen, önző kannibál társadalom számára” – fogalmazott Kövér László. Kijelentette: „az erőforrások, a fizikai és az emberi erőforrások kiszivattyúzásának rendszere működik keletről Európán keresztül a tengeren túlra.”

Az Országgyűlés elnöke egy, az aktuális kihívásokra adható válaszokat tudakoló kérdésre azt mondta: egy bomlási folyamatnak vagyunk tanúi a világban, a tekintély és a kultúra teljes lerombolásához vezető folyamatoknak, amelyeknek végső célja az emberi identitás lebontása. Hozzátette: ezért ma az értékek átmentése a feladat, az, hogy egy, „a normalitás jegyeit magán viselő állapotot kell átmenteni.” Megjegyezte: vannak helyek, ahol a fennálló állapotokból már nincs visszaút, de nálunk még van.

A fórumon részt vett Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára is, aki a nemzetpolitikai megközelítésből adott körképet az utóbbi időszak Kárpát-medencei eseményeiről. Elmondta: a nemzetpolitika eddigi sikereit közösen, a célokat is közösen megfogalmazva lehetett elérni, most pedig ezeket az eredményeket is szem elé véve kell egy pozitív jövőképet tárni a magyarság és a fiatalok elé.

A nemzetpolitika nehézségeiről szólva példaként említette Kárpátalját az ukrajnai konfliktus vonzatában és az ott élő magyarokat, akik közül most több tízezernek más országban kell élnie. Rávilágított: Magyarország eddig mintegy másfélmillió, Ukrajnából menekült embernek segített, mégis ha azt mondják egy európai fórumon, hogy vissza kellene adni a kárpátaljai magyaroktól elvett jogokat, azonnal oroszbarátnak, „Putyin-bérencnek” titulálják őket.

„A 150 ezer kárpátaljai magyarnak nem feladata, hogy segítsen abban, hogy melyik szláv ország nyerje meg ezt a háborút” – hangsúlyozta Potápi Árpád János.

Az államtitkár kijelentette: a háborús helyzet és a szankciós válaszok következményei miatt az ország gazdasági lehetőségei nem olyanok, mint 2021 előtt, de a nemzetpolitika célkitűzéseiből nem lehet visszakozni, mert a magyar embereket a szülőföldjükön kell tartani és a Kárpát-medence magyar jellege is meg kell tudjon maradni.

A fórumon Forró Krisztián, az egységes felvidéki magyar párt, a Szövetség elnöke a 2020-as szlovákiai népszámlálás eredményeiről szólva azt mondta: kicsit optimistábbak lettek, mert a számok nem csökkentek olyan mértékben, mint ahogy attól korábban tartottak. Hozzátette: ezért köszönet illeti a magyar kormányt és annak széleskörű, a magyarság megtartását célzó segítségét, amely sokat segített abban, hogy a népszámlálás számai jobbak lettek a vártnál.

A pártelnök elmondta: a felvidéki magyarok problémáit a szlovák kormánynak kellene kezelnie, de nem teszi, amit az is mutat, hogy a magyarok lakta területek leszakadt régióvá váltak. A legtöbb járás, ahol semmilyen autópálya vagy gyorsforgalmi út sincs, az Dél- és Kelet-Szlovákiában van, és a legnagyobb munkanélküliségű járások is ott vannak – mondta Forró Krisztián. A Szlovákiában szeptemberre kitűzött előrehozott parlamenti választásokra utalva leszögezte: a felvidéki magyarságnak fel kell fognia, hogy nincs alternatívája annak, hogy szeptemberben parlamenti képviseletet szerezzen.