48 perc: nem sikerül tömegeket integrálni a francia társadalomba
A franciaországi migránslázadás kísértetiesen hasonlít az amerikai BLM-mozgalomra, és nem lehet véletlen egybeesés az sem, hogy pont akkor robban be a migránslázadás, amikor Emmanuel Macron elnök markáns, különutas külpolitikát szeretne képviselni – hangzott el az M1 és a hirado.hu közös hírháttérműsorában, a 48 perc – Házigazda Lánczi Tamás csütörtök esti adásában.A hirado.hu beszámolója szerint a műsorban Szikra Levente, az Alapjogokért Központ elemzője, Kulifai Máté, a Hetek lapszerkesztője és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője volt Lánczi Tamás vendége.
„Éjszakáról éjszakára számtalan autót gyújtanak fel, épületeket fosztanak ki, sőt egy francia polgármesternek a családjára bestiális módon rá is támadt ez a csürhe”
– részletezte a franciaországi migránslázadás borzalmait Lánczi Tamás, aki azt a kérdést is feltette vendégeinek, hogy spontán módon törhetett-e ki a zavargássorozat, és ha igen, miért pont most.
Szikra Levente, aki párhuzamot vont a BLM-mozgalom erőszakos megmozdulásai és a franciaországi migránslázadás között, úgy fogalmazott: egyértelműen láthatjuk, hogy milyen következményekkel jár a migráció következtében kialakuló párhuzamos társadalom. Magyarországon mi évek óta arról beszélünk, hogy a tömeges migráció következményei ilyen esetekhez vezethetnek„. Hozzátette, ”sok a közös pont, ijesztően sok.
Mráz Ágoston Sámuel azt vetette fel: „a rendőrség mit tud tenni a párhuzamos társadalom jelenségével, amikor van egy olyan fele az országnak vagy harmada, amely nem engedelmeskedik a rendőr kérésének?”
Megvannak azok a politikusok Franciaországban, akik egy ilyen helyzetben azok mellé állnak, akik üzleteket fosztogatnak, másokra rátámadnak erőszakosan lépnek fel – mutatott rá a baloldali politikusok reakcióit ismertető Lánczi Tamás, aki kiemelte, hogy egyes felmérések szerint a francia társadalomnak már a tíz százaléka bevándorló-háttérrel rendelkezik – olvasható a hirado.hu oldalon.
Lánczi Tamás hozzátette, lehet ez egy olyan választói tömeg, amelyet nem lehet megkerülni. Kulifai Máté azt mondta:
„közel négyezer embert tartóztattak le hét nap alatt, a letartóztatottak átlagéletkora 17 év. A bevándorló tinédzserek háborút indítottak a francia rendőrség és a rend ellen.”
A rendőrség által lelőtt fiatal is bűnözői létformát folytatott, többször összetűzésbe került már a hatóságokkal – jegyezte meg.
Kulifai Máté azt mondta, nem sikerül egyáltalán tömegeket integrálni a francia társadalomba, ez egy időzített bombát jelent, amely időről, időre fel fog robbanni.
Szikra Levente azt hangsúlyozta: fenntarthatatlan az, hogy ilyen mértékben, ilyen sok bevándorlót fogad be egy ország. Eközben a brüsszeli üvegpalotákban arról vitatkoznak, hogy kellene minél több migránst elosztani Európában, Franciaországot éppen szétverik a bevándorlók – mondta.
Lánczi Tamás kiemelte, hogy az egész európai mainstream politikából Macron az, aki valamiféle kiutat keres.
„Olyanokat mond, hogy nem akarunk Amerika vazallusa lenni, mégiscsak le kellene ülni az oroszokkal és el kellene kezdeni tárgyalni, próbálta magát meghívatni a harmadik országok tanácskozására a BRICS-ülésre is”
– idézte fel Macron törekvéseit Lánczi Tamás, aki felvetette: lehet, nem véletlen egybeesés, hogy pont akkor robban ki migránslázadás a francia nagyvárosokban, amikor Macron markáns, különutas külpolitikát szeretne vinni.
