Szili Katalin a kisebbségvédelmi keretegyezmény aktualizálását sürgette

A Kisebbségi Jogvédő Intézet és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet szervezésében rendezett Kisebbségvédelem Európában című nyári egyetem ünnepélyes megnyitóján Szili Katalin azt mondta: a dokumentum egyik fő problémája, hogy bár kötelező jelleggel bír, nem kikényszeríthető.

Aláhúzta: vannak olyan kérdéskörök, amelyek nem szerepelnek benne, de be kellene építeni őket. Minimumszabályok, standardok meghatározására van szükség, és ezeket mindenkinek be kell tartani – jelentette ki.

Szili Katalin szerint alapelvként kellene rögzíteni, hogy a nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy. Az állampolgárság ügyét elválasztaná a nemzeti identitástól, és kimondaná, egy uniós tagországban a többségi státusz nem jelenthet hegemóniát a kisebbség felett.

A nemzeti kisebbségvédelem alapja az identitáshoz való jog, és ezt védeni kell – hangsúlyozta Szili Katalin.

Hozzáfűzte: az identitás védelméhez szükséges az egyéni és kollektív jogok biztosítása; el kell ismerni, és alkotmányosan rögzíteni kell, hogy egy adott ország területén élő nemzeti kisebbség államalkotó tényező.

Problémaként jelölte meg a főtanácsadó a mai szabályozással összefüggésben, hogy nincsenek pontos definíciók, nincs közösségi védelem és uniós hatáskör meghatározva.

Szólt arról is, hogy a kisebbségvédelemmel összefüggő kérdéseket folyamatosan napirenden kell tartani a közelgő magyar uniós elnökség alatt is.

Rámutatott: több mint 100 évvel a trianoni békediktátum után nem közömbös, hogyan tudják a nemzeti kisebbségek ügyét képviselni és előrevinni.

Wetzel Tamás állampolgársági ügyekért felelős miniszteri biztos kiemelte: számtalan eredményt ért el a nemzetpolitika és a kisebbségvédelem az elmúlt több mint egy évtizedben.

Felidézte, hogy 13 évvel ezelőtt fogadta el szinte egyöntetűen az Országgyűlés a kettős állampolgárságról szóló törvényt. Ma már magától értetődő, hogy több mint egymillió határon túli magyar vehette fel az állampolgárságot – mondta.

„A mi ügyünk az igazságtételről is szól sok esetben” – jegyezte meg, és egy 104 éves bácsi példáját hozta, aki újra állampolgárságért folyamodott, és élete folyamán immár harmadjára válhatott magyar állampolgárrá.

Gyeney Laura, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója rámutatott: fő küldetésüknek a külhoni magyarság jogi helyzetének javítását és előremozdítását tekintik. Az a céljuk, hogy hatékony segítséget nyújtsanak külhoni szakmai partnereikkel az egyéni jogsérelmek orvoslásához.

Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes, a Kisebbségi Jogvédő Alapítvány kuratóriumi elnöke azt hangsúlyozta: a jog mögött erkölcsi és morális értékek állnak, és ezeket attól függetlenül kell képviselni vagy védeni, hogy aktuálisan éppen „milyen jövedelmet hoznak”.

Olyan jogi kérdéseket képviselnek, amelyek „aktuálisan nem feltétlenül a jövedelmező körbe” tartoznak, a nemzetpolitika azon területével foglalkoznak, hogy miként lehet a jog eszközeivel a kisebbségi jogokat képviselni a határon túl is. Ha most nem cselekednek a jövő nemzedékért, akkor egyre nehezebb lesz a kisebbségek jogait megvédeni – mondta.

Szabó Marcel alkotmánybíró azt mondta, hosszú ideig a határon túli magyarság helyzetéről nagyon kevés szó eshetett, és nagyon kevés bátor ember volt, aki kész volt a jogaikért kiállni. Azóta egyre többet lehet beszélni erről a kérdésről, de „az aktív cselekvés még sok tekintetben előttünk áll” – jegyezte meg.

Aláhúzta: az elvekben könnyebb megállapodni, de az aprómunkát elvégezni jóval nagyobb feladat.

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója kiemelte: a tematikus nyári egyetemek résztvevői a civil közélet részévé válnak menthetetlenül, a kisebbségvédelemről szóló tudás megszerzése mellett itt alakulnak a legfontosabb kapcsolati hálók.

Úgy fogalmazott: a kisebbségi jogvédelem nem a külhoni magyarok „hobbija”, tulajdonképpen „a létünket védjük”.