Kaszó, Somogy zöld szíve

Óránként 15 kilométeres sebességgel haladunk a sűrű erdei lombok között megbújó keskeny nyomvonalú sínpáron a Kaszói Állami Erdei Vasúton, Kaszó és Szenta állomás között. A fokozottan védett természeti értékeket őrző Baláta-tóhoz vezető 7,4 kilométeres szakaszt nagyjából 15 perc alatt tesszük meg, így bőven van időnk nézelődni.

A Somogy vármegyei, mintegy 15 ezer hektárnyi állami erdőterület, amelyet a Kaszó Zrt. kezel, hazánk legnagyobb egybefüggő síkvidéki erdőtömbje. A Dunántúli-dombság homokvidékén elterülő erdők centruma a mintegy 90 lelkes Kaszópuszta. A falut minden irányból sűrű erdővel szegélyezett vadregényes utakon közelíthetjük meg.

– Egykor jóformán csak az erdészet dolgozói laktak a tanyavidéken, de a település napjainkra is megtartotta puszta jellegét, a Kaszó Zrt. munkatársai is leginkább a szomszédos falvakban élnek – meséli kísérőnk, Luka János vasút­üzem-vezető.

Somogy őslápja

A szokatlanul párás időben csilpcsalp­füzike énekére, éhes szúnyograj kíséretében érkezünk meg a Baláta-tóhoz, amelyet a Somogyi hírlap és a Sonline.hu 2019-es közös szavazásán Somogy vármegye hét csodája közé választottak. Az ősláp az utolsó jégkorszak után jött létre, amikor az erre vándorló folyók lerakták zömében homok hordalékukat. A jellemzően kocsányos tölgyes faállománnyal borított homokhátakkal, buckákkal szabdalt belső-somogyi síkvidéket mocsaras, lápos övezetek teszik még változatosabbá. A legnagyobb közülük a Baláta, amely 175 hektárnyi területet foglal el. Nemcsak a láp, hanem a környező erdők is védettek.

A lápvidéket a pallókkal kiépített Dr. Marián Miklós sétányon lehet biztonságosan megközelíteni. A 2014-ben átadott túraútvonal a megnyitás évében bronz­érmes lett a Magyar Turizmus Zrt. és a Nemzetgazdasági és a Földművelésügyi Minisztérium közös pályázatán, amelyet az ökoturisztikai létesítmények számára írtak ki. Dr. Marián Miklós zoológus az 50-es években csodálatra méltóan elkötelezett Matula bácsiként kutatta a vidéket, szinte pákászéletet élve, a vízközeli világ ritmusához igazodva, teljes összhangban a természettel. A visszaemlékezések szerint környezetismereti foglalkozásai gyorsan népszerűvé váltak a gyerekek körében.

Gyakorlatilag a láp fölött sétálunk. Bár az ország legcsapadékosabb vidékén járunk, 2017 óta egyre kevesebb eső esik a területen.

– Ideális esetben az alattunk levő, lágy szárú növényekkel benőtt tőzegréteken félméteres vízborításnak kellene lennie, ennek azonban évek óta szinte semmi nyomát nem látjuk – mondja vezetőnk. – Mivel a területre bemerészkedő szarvasállomány lecsipkedi a facsemeték csúcsrügyeit, a lombok gyakorta bonszai alakot vesznek fel, a fák kevésbé tudnak fejlődni. A gímszarvas szeptemberi párzási időszakában különleges, szarvasbőgést hallgató vonatozást is hirdetünk.

A 600 méteres tanösvényen sorakozó információs táblák segítségével a természeti környezet sokszínű élővilágával ismerkedhetünk. Láthatunk itt tőkés és cigány récét, sőt íbiszt és gólyatöcsöt is, madárvonulási félúton a Kis-Balaton tájegység és a Dráva folyó vízgyűjtő területe között. Luka János jól ismeri azt az öreg rétisaspárt is, amely sűrűn köröz az égen, prédára lesve a Baláta fölött. A mocsári teknős mellett a tó és a láp a compónak, a csukának, a harcsának, a kárásznak és a keresztes vipera fekete változatának is otthont ad. De megtalálható itt az ingólápok ritkasága, a Közép-Európában is kivételes aldrovanda nevű védett rovarfogó hínárnövény is, amely Magyarországon kizárólag a Baláta-tóban él. Különlegessége, hogy vadászatkor összecsapódó leveleivel apró vízi állatokat zsákmányol.

Bár jelenleg még a középső nagy mederben is meglehetősen alacsony a vízállás, a lefolyástalan területként jegyzett, változékony vízállású Baláta-tó mélysége akár 2-3 méter is lehet. Ezen a vidéken szakszerű vezetés nélkül nem ajánlatos kóborolni. A legenda szerint a 30-as években egy meggondolatlan postás megpróbált átkelni a rekettyésen, hogy útját megrövidítse, de soha többé nem tért vissza. Amint Luka János fogalmaz, aki keresi a bajt, az itt könnyen megtalálhatja…

A nagyvadak birodalmában

Hangos vonatkürtszóval érkezünk vissza a kisvasút induló és érkező állomására, a Kaszói Kirándulóközpontba, ahol játszótérrel, kerti tóval, romantikus sövénylabirintussal, füves futballpályával, „Erdei Muzsika” zenepavilonnal és kiépített tűzrakó helyekkel várják a turistákat.

A kirándulóközpontból könnyen megközelíthető a Kaszó környezetében található négy tanösvény, amelyek a vidék növény- és állatvilágát, valamint a fenntartható erdő- és vadgazdálkodást hivatottak bemutatni. A 2017-ben átadott, 124 méter hosszú, 9 méter magas, látványos lombkorona-tanösvényen sétálva az erdő rejtett életébe nyerhetünk betekintést interaktív elemek segítségével.

Innen néhány száz méterre található a Kaszói Vadaspark, szemléltetendő, hogy a Kaszó Zrt. területén természeti kincsnek számító, európai hírű nagyvadállomány él. Kiemelkedik közülük a három színváltozatban is jelen levő dámszarvas-populáció. A vadasparkhoz érve különleges életkép fogad bennünket. Az igen ritka fehér szarvasbika éppen békésen legelget a kerítésnél, míg a vörösesbarna, fehér pöttyös és feketésbarna szőrzetű tehenek kíváncsian hegyezik fülüket a közeli hollók meglepően hangos csőrcsattogtatásának irányába…

Gerlecz Edit üdülési- és marketing­osztály-vezetőtől megtudjuk, hogy a Kaszó Zrt. különböző árkategóriájú szálláshelyekkel, étteremmel, illetve az idegenforgalmi fejlesztéseknek köszönhetően egyre bővülő létesítmények sorával várja a vendégeket. A kirándulás és kerékpározás szerelmesei kiépített séta- és kerékpárútvonalak segítségével fedezhetik fel az erdők rejtett zugait, sajátos atmoszféráját, lenyűgöző állatvilágát. De a közeli Nagyatád és Nagykanizsa gyógy­vizes fürdői is különleges élményeket kínálnak, miközben a Balaton is elérhető egyórányi autóúttal.

Munkásvonatból turisztikai attrakció

A Kaszói Állami Erdei Vasút ősét a két világháború között építették kifejezetten gazdasági céllal, a kitermelt faanyag biztonságos szállítására. A somogyszobi vasútállomást és a kaszópuszta-bördeci erdőrészt összekötő vonalon kezdetben lóvontatással, majd a 40-es évektől már gőzmozdonnyal szállították a fát.

Az 50-es években bővítették a vonalat, majd a személyszállítás is elindult többek között Kaszópuszta és a szomszédos zsákfalu, Szenta között. Itt csatlakozott ugyanis a mellékvonal a Gyékényes–Kaposvár nagyvasúti fővonalhoz. Kaszópuszta egyetlen közösségi közlekedési lehetőségeként a kisvasút menetrendszerű járatai leginkább munkásokat hoztak-vittek, de a folyamatos napi levelezésről és pénzszállításról is gondoskodtak.

Mivel a 80-as, 90-es évekre egyre inkább háttérbe szorult a vasúti teherszállítás a közúti fuvarozással szemben, a vonal egy részét felszedték, úgy tűnt, sorsa végleg megpecsételődik. A Kaszó Zrt. vezetése azonban 1997-ben úgy döntött, megmenti a pusztulástól a kisvasutat. Ekkor vásárolták meg és állították üzembe az 50-es években Resicán gyártott, majd Szászrégenben felújított, Karácsony névre keresztelt gőzmozdonyt, amely ma is megcsodálható a kocsiszínben.

A keskeny nyomvonalú vasút napjainkban reneszánszát éli. A szerelvény külön kiállással és szervezett programokon közlekedik. A Baláta-tó vidékén a Kaszó Zrt. szakvezetést is biztosít az érdeklődőknek.