Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys
(B-j) Ilan Goldfajn, az Amerikaközi Fejlesztési Bank (IDB) elnöke, Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök és Sergio Díaz-Granados, a Latin-amerikai Fejlesztési Bank (CAF) elnöke kezet fog az Európai Unió, valamint a latin-amerikai és a karib-térségbeli (LAC) országok üzleti kerekasztal-tárgyalásának kezdetén az Európai Bizottság brüsszeli székházában 2023. július 17-én
Hirdetés

Von der Leyen, aki Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnökkel tartott sajtótájékoztatót, hangsúlyozta: Brazília ismét a világszínpad egyik főszereplője lett, ez pozitív lendületet ad a két térség közötti stratégiai partnerségnek. Azt mondta, a hétfői tárgyalások arról szólnak majd, hogy a két kontinens hogyan működhetne együtt hatékonyabban vállalkozásaik összekapcsolásán, ellátási láncaik megerősítésén és gazdaságuk modernizálásán. Hozzátette, hogy az EU erőteljes beruházásokat hoz létre Latin-Amerikában és a Karib-tenger térségében, jelentős munkahelyteremtéssel és egyenlő feltételekkel.

Luiz Inácio Lula da Silva ismertette a folyamatban lévő kereskedelmi megállapodás véglegesítésére vonatkozó elképzeléseit, és reményét fejezte ki, hogy év végéig létrejön egy „kiegyensúlyozott” egyezmény. Hozzátette: a latin-amerikai és karibi országok beruházásokat várnak a szociális és városi infrastruktúrába, és a logisztikába.

Július elején Lula da Silva a Mercosur-országok találkozóján aggályait fejezte ki az egyezmény egy Brüsszel által szorgalmazott függeléke miatt, amely klíma- és környezetvédelemmel, valamint emberi jogokkal kapcsolatos előírásokat tartalmaz.

A szabadkereskedelmi megállapodás kérdésében 2019 óta nem történt előrelépés, lényegében az amazonasi erdőirtás körüli uniós fenntartások miatt. Az egyezséggel a világ egyik legnagyobb szabadkereskedelmi övezete jönne létre. Amennyiben megkötik a megállapodást, azt a Mercosur és az EU minden tagállamának ratifikálnia kell, ugyanakkor mind Dél-Amerikában, mind Európában viták övezik. Egyes államok ugyanis féltik piacaikat, míg mások a munkajogi, valamint környezetvédelmi szabályaik fellazulásától tartanak.

Korábban írtuk