Átadták a vajdahunyadi magyar bölcsőde épületét
A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program elsődleges célja az volt, hogy a szórványban, például itt, Dél-Erdélyben megerősítsük a magyar nemzetet, megerősítsük a gyerekekben, fiatalokban a magyar identitást, és mindent megtegyünk, hogy a magyarság meg tudjon maradni – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn Vajdahunyadon.
Potápi Árpád János a dél-erdélyi szórvány végvárának számító városban részt vett a magyar kormány támogatásával épült új magyar bölcsőde átadásán.
„Köszönjük a dél-erdélyi magyaroknak azt a kitartást, amellyel a magyar nemzet részeként megmaradtak minden nehézség ellenére, hogy kitartottak a magyar anyanyelv, a magyar kultúra mellett” – mondta köszöntőbeszédében.
Az államtitkár a történelmi magyar egyházak munkáját is megköszönte. „Ez nem csak óvoda és bölcsőde, hanem mindenekelőtt római katolikus közösségi hely, ahol minden magyarra, szülőkre, nagyszülőkre is számítunk” – mondta. Az épületet Kapisztrán Szent Jánosról nevezték el, akinek neve szorosan összefügg a Hunyadi családdal, és akinek a nándorfehérvári diadalban is nagy érdeme volt – idézte fel.
Potápi Árpád János közölte, hogy a magyar kormány 3000 közösségi teret – plébániákat, parókiákat, templomokat – újít fel a Kárpát-medencében, és ezek fele Magyarország határain túl van. A program keretében 250 új templom épült – mondta.
A 2016 decemberében indított Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében 155 új beruházást fejeztek be, és 730 meglévő épületet újítottak fel – részletezte. Hangsúlyozta: a magyarság csak úgy tud megmaradni, ha az intézményrendszert megerősítik, és ennek alapja a bölcsőde és az óvoda, melyekre később a gimnáziumi és egyetemi oktatás is épül. „Mivel szórványban vagyunk, nem csak a magyar gyerekekre számítunk, hanem a vegyes házasságban született gyerekekre is” – jelentette ki Potápi Árpád János, hozzátéve, hogy számtalan példa van arra is, hogy a többségi nemzethez tartozó gyermekeket is beiratnak a magyar csoportokba.
A magyar bölcsőde az Erdélyi Ferences Rendtartomány tulajdonában lévő telekre épült, mely ötven évre átengedte a használati jogát a vajdahunyadi római katolikus plébániának. A beruházás értéke 402 millió forint. A 2025 négyzetméteres telken 749 négyzetméter hasznos területű bölcsőde épült, földszinttel és manzárddal, utóbbin szolgálati lakásokat, vendégszobákat alakítottak ki.
A bölcsőde két csoport, 20 gyerek befogadására alkalmas, az épületben két-két nappali foglalkoztató terem és hálóterem, fürdőszoba, egészségügyi szoba, konyha, tároló és irodahelyiségek vannak. Az intézmény fenntartását a vajdahunyadi önkormányzat biztosítja, amelyért a jelenlévők külön köszönetet mondtak.
Kerekes László gyulafehérvári római katolikus segédpüspök beszédében hangsúlyozta: a katolikus egyház mindig fontosnak tekintette az oktatási intézmények építését, támogatását a közösségért, melyet szolgál. Marton Ferenc, a Vas vármegyei közgyűlés alelnöke az utóbbi évtizedek legnagyobb eredményének nevezte a magyar bölcsődét.
Szabó Ákos korábbi plébános a projekt kezdeteit idézte fel, hangsúlyozva, hogy „magyar gügyögőre volt szükség”, mivel a magyar szülők gyerekei már nem beszéltek magyarul. Zsargó János református esperes és Korom Imre plébános azt hangoztatta: aki bölcsődét épít, az reménykedve tekint a jövőbe.
A vajdahunyadi magyarság nevében Ferenczi István, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) helyi szervezetének elnöke köszönte meg a támogatást „Nagyon sok ideig úgy tűnt, hogy itt felejtettek minket, de kiderült, hogy nem így van” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a vajdahunyadi magyarság bizakodva tekint a jövőbe és továbbra is építkezni szeretne.
Az ünnepség a Hunyadi János-díjak átadásával, szalagvágással és áldással ért véget.
