Tűz egy katonai bázison a Krím keleti részében, ismét támadás érte Odesszát
Több mint kétezer embert kell kimenekíteni ideiglenesen a kelet-krími, kirovszki katonai bázissal szomszédos területről, miután tűz ütött ki a támaszpont gyakorlóterén – közölte szerdán Szergej Akszjonov, az Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krími Köztársaság vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.„Négy település lakóit, több mint kétezer embert, ideiglenesen evakuálni kell” – mondta Akszjonov. Hozzátette: a tűz miatt le kellett zárni a közeli Tavrida autópályát.
Két ideiglenes szállásközpont fogadja az evakuáltakat – közölte Telegram-csatornáján szerdán a krími rendkívüli helyzetek minisztériuma.
A Tavrida 250,7 km hosszú, első műszaki kategóriájú autópálya, a félsziget új úthálózatának alapja. A Kercs és Szevasztopol közötti négysávos út építése 2017-ben kezdődött meg, hat szakasza a Krími Köztársaság területén halad át, kettő Szevasztopol közigazgatási határain belül.
Oleg Krjucskov, Akszjonov tanácsadója elmondta, hogy az autópályát a 118-as és a 130-as kilométer között lezárták.
„A szállítást a regionális hálózat mentén Sztarij Krim és Pervomajszkoje településeken keresztül végzik. Ez a régi kercsi út” – tette hozzá.
Nyikolaj Lukasenko krími közlekedési miniszter arról számolt be, hogy a krími kompátkelő rendben működik, és a vasúti közlekedésben sincs fennakadás.
A tűz helyszínén továbbra is robbanások hallatszanak – közölte Vlagyimir Konsztantyinov, a Krími Államtanács elnöke az „Oroszország-24” tévécsatorna adásában.
Kirill Budanov, az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatóságának (GUR) vezetője szerint a gyakorlótéren keletkezett tűz az ukrán hírszerzés és az ukrán fegyveres erők műveletének eredménye. „Egy (…) műveletet hajtottak végre” – idézte az RBC-Ukraina hírügynökség Budanov kommentárját a krími tűzvészről.
A dél-ukrajnai Odesszát hétfő után a második nagyszabású orosz légitámadás érte kedd éjjel – jelentette a helyi média szerdán.
A beszámolók szerint robbanások hallatszottak a fekete-tengeri kikötővárosban, és a légvédelem is aktív volt. Szerhij Bratcsuk, az odesszai katonai közigazgatás szóvivője a támadást „nagyon erősnek, valóban tömegesnek” nevezte a Telegramon.
„Pokoli éjszaka volt” – mondta, hozzátéve, hogy a károkról és áldozatokról szóló jelentést később teszik közzé.
Szerdára virradóra Oroszország Odessza és más ukrajnai városok ellen intézett légitámadásokat. Az ukrán hadsereg déli parancsnokságának közlése szerint az ukrán légvédelem hat Kalibr manőverező robotrepülőgépet és 21 harci drónt semmisített meg Odesszában.
Odessza megyében három kikötő található, amelyek alapvető fontosságúak a világ élelmiszer-ellátása szempontjából.
Az orosz-ukrán háború 2022. februári kezdete után Ukrajna fekete-tengeri kikötőit orosz hadihajók zárták le, megakadályozva az ukrán gabonaexportot a tengeren át. Moszkva és Kijev 2022 júliusában írta alá azt az ENSZ és Törökország közvetítésével tető alá hozott megállapodást, amely lehetővé tette a gabonaszállítást a térségben. Az egyezmény hétfő éjjel lejárt, és Oroszország bejelentette, hogy nem hosszabbítja meg.
Joe Biden amerikai elnökkel találkozott a pápa különmegbízottja
Joe Biden amerikai elnök kedden fogadta a Vatikán küldöttjét, hogy megvitassák az ukrajnai orosz invázió és az ukrán gyermekek deportálásának kérdését – közölte a Fehér Ház.
Az elnök és Matteo Zuppi olasz bíboros, Ferenc pápa ukrajnai békéért felelős megbízottja „megvitatta a pápaság erőfeszítéseit, hogy humanitárius segítséget nyújtson az Ukrajnában folytatódó agresszió okozta széles körű szenvedésre válaszul, valamint a Vatikán elkötelezettségét az erőszakkal deportált ukrán gyermekek visszatérése mellett” – írták a dokumentumban.
A bíborost Ferenc pápa kérésére fogadták a Fehér Házban – tették hozzá.
Küldetése részeként Zuppi bíboros június elején Kijevbe utazott, ahol találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel. Ezt követően június végén Moszkvába utazott. Az orosz fővárosban találkozott Maria Lvova-Belova orosz gyermekjogi biztossal, aki a Nemzetközi Büntetőbíróság által ukrán kiskorúak „illegális deportálása” miatt kiadott elfogatóparancs hatálya alatt áll, valamint Kirill pátriárkával.
