„A kommunistáknál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra- és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más, normális, azaz nem kommunista ember számára. A kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így hív: lelkiismeret. (…) Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke vagy az elvtársak személyes boldogulása úgy kívánja.” Alekszandr Szolzsenyicin, a nagy orosz, tehát európai írófejedelem diagnózisának helyességét igazolják a Cey-Bert Róbert Gyulát érő, irracionális gyűlöletet árasztó véresszájú támadások is.

Hirdetés

Az íróként és nemzetközi hírű gasztronómiai szakértőként is ismert 1956-os szabadságharcosról tavaly ősz óta terjesztik azt a hazugságot, hogy nem is vett részt dicső szabadságharcunkban, semmi köze a Burmában élő karenni nép szabadságküzdelmeihez, külföldi diplomáit csak blöffölte és a nemzetközi gasztronómiában is ismeretlen. Vagyis Cey-Bert Róbert életét, személyiségét vonják kétségbe, hazudják el, megidézve Orwell híres-hírhedt disztópiáját, az 1984-et.

Nos, nem Cey-Bert Róbert a szélhámos, hanem mocskolói azok, akik zsigerileg, utolsó sejtjükig romlottak – bizonyítja ezt az a tény, hogy fröcsögő gyűlöletükben odáig vetemedtek, hogy pénzt ajánljanak az idős szabadságharcos egyik ’56-os bajtársának arra az esetre, ha hamis tanúságot tesz a vörös hazugságkampány igazolására. Természetesen a becsület nem volt eladó, az egykori bajtárs nem lett áruló, helyette felháborodva számolt be Cey-Bert Róbertnek a szégyenteljes vesztegetési kísérletről.

Korábban írtuk

Ami pedig 1956-ot illeti, Cey-Bert Róbert akkori helytállását tanúsította nemcsak tavaly elhunyt hősünk, Wittner Mária, hanem a Corvin köz egynkor legendás parancsnoka, Pongrátz Gergelynek a megrendítő napokban ugyancsak ott küzdő testvéröccse, Pongrátz András is. Akármelyikük szava elég a becsületes emberek számára, bajtársi kiállásuk porrá zúzza a gyalázkodásokat. Miképp a dokumentumok is, amelyekből kitűnik, hogy Cey-Bert Róbert részese volt a burmai karennik szabadságküzdelmeinek. Bizonyított, hogy 1993-ban a karenniket az ő közbenjárása nyomán vették fel a Nem Képviselt Nemzetek és Népek Szövetségébe. 1998-ban a neves városvédőként is elismert rendező, Ráday Mihály Ízes életek című dokumentumfilmjében is rögzítette ezt a tényt.

A valóság tényei Cey-Bert Róbertet igazolják, miként szintén elhazudni szándékozott gasztronómiai munkássága esetén – erről kedden, ezen írás második részében számolunk be, és a gyűlöletkampány hátterére is lehetséges magyarázatot adunk.