Átadták az új Ipoly-hidat Ipolydamásd és Helemba között

A tárcavezető az ünnepségen fontos kormányzati feladatnak nevezte a minél több határátkelő nyitását, mondván, ez jó Szlovákiának, jó Magyarországnak, jó a szlovákoknak, jó a magyaroknak.

Kiemelte: 2010-ben huszonkét átkelőpont volt a két ország között, ami mára harminchétre nőtt, tehát az utóbbi tizenhárom évben ez a tizenötödik új átkelő, amely itt is egy méltatlan állapotot számol fel.

Szavai szerint ugyanis méltatlan állapot volt, hogy Ipolydamásd és Helemba között 24 kilométer, vagyis csaknem fél óra volt az út.

„Átláttak a túloldalra, mégsem tudtak átmenni, kerülni kellett. Most átlátnak a túloldalra, és oda is tudnak menni” – fogalmazott.

Aláhúzta, hogy az európai uniós finanszírozással, 2,5 milliárd forintból elkészült 58 méteres híd mellett mindkét oldalon megépültek a szükséges utak is.

Leszögezte, hogy ez a beruházás is demonstrálja a remek magyar-szlovák együttműködést a határ menti ügyekben, illetve az EU-s források hasznosulását.

„Ez világosan megmutatja, hogy milyen veszteségeket jelent, milyen kihagyott lehetőségeket jelent az, ha mindenfajta szabállyal ellentétes módon, pusztán politikai gusztus miatt nem kapjuk meg a nekünk járó uniós forrásokat” – fogalmazott.

„Azt csak zárójelben teszem hozzá, hogy micsoda szégyen, hogy vannak, akik ezt Magyarországon még támogatják is” – mondta.

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy idén még három újabb átkelési pontot fognak átadni Szlovákia és Magyarország között, két újabb Ipoly-hidat és egy közúti kapcsolatot, ezekkel együtt pedig negyvenre emelkedik már a határátkelők száma.

„Azt hiszem, hogy ez az ütem világosan bizonyítja, hogy milyen stratégiai jelentőséget tulajdonítunk a szlovák-magyar kapcsolatoknak, és ahogy látjuk a szlovák kollégák együttműködését, hál’ Istennek ez nem egy egyoldalú vonzalom” – jelentette ki.

„Voltak olyan időszakok is, amikor a Dunán vagy épp az Ipolyon keresztül a gyűlölködés és az utálkozás hangjait lehetett hallani. Szerencsére mára ez teljes mértékben megváltozott, és egyáltalán nem túlzás kijelenteni, hogy Magyarország és Szlovákia együttműködése igazi sikertörténetté vált” – közölte.

„A kiszámítható, kölcsönös tiszteleten alapuló jószomszédi kapcsolat, amely ráadásul ilyen gyakorlati eredményeket hoz, az aranyat ér” – vélekedett.

A miniszter felidézte, hogy gyermekkorából jól tudja, hogy a határ mentén élni speciális élethelyzet, és ennek milyenségét az dönti el, hogy a határ inkább elválasztja vagy összeköti az embereket.

„És mindez, hogy melyik irányba dől el a dolog, praktikusan attól függ, hogy a határ átjárható-e” – mondta. Majd megjegyezte, hogy a migrációs válság közepette érdemes ennek kapcsán pontosan fogalmazni: tehát arról van szó, hogy a határok átjárhatók-e a tisztességes szándékkal érkező, megfelelő iratokkal rendelkező, a jogszabályokat tiszteletben tartó emberek előtt.

Végül rámutatott, hogy a tengerparttal nem rendelkező Magyarország és Szlovákia számára stratégiai fontosságú kérdés a kellő számú átlépési pont megléte, különös tekintettel arra, hogy hazánknak épp ez a határa a leghosszabb. Valamint arra is kitért, hogy Magyarországnak Szlovákia a második legnagyobb kereskedelmi partnere, tavaly 17 milliárd eurót ért el a kétoldalú kereskedelmi forgalom, amely idén is 11 százalékkal bővült.