Részletgazdag

Christopher Nolan (A sötét lovag-trilógia, Eredet), Holly­wood jelenleg talán legelismertebb rendezője azon kevesek közé tartozik, akik a végső vágás jogát is élvezik, azaz a munkájába utólag nem kontárkodhatnak bele a nagystúdiók. És valószínűleg rajta kívül talán senkinek nem adnának százmillió dollárt arra, hogy forgasson egy olyan életrajzi filmet, amelyben kilencven százalékban kalapos férfiak vitatkoznak. Az Oppen­heimer az atomba létrehozásáért felelős Manhattan-terv vezetőjének életét mutatja be, és jóllehet a filmtörténet talán leglátványosabb robbanása is elsül benne, a hangsúly a személyes drámán van, így több idősíkban is végigkövethetjük, miként válik az ünnepelt elméleti fizikusból politikai üldözött, és hogyan küzd meg a lelkiismeretével. A háromórás játékidő feszült figyelmet kíván, a film hosszúsága ellenére is kapkodós a tempó, olykor könnyű elveszni az információzuhatagban, a katarzisért meg kell szenvednie a nézőnek. A színészek kiválóak, a címszerepet alakító Cillian Murphy élete alakítását nyújtja, de nem kevésbé remek mások mellett Matt Damon, Robert Downey Jr., Rami Malek sem, számunkra azonban sokkal fontosabb, hogy Haumann Máté is feltűnik a vásznon. És bár az Oppenheimer néha nehézkesnek és modorosnak hat, mindenképpen az év egyik legfontosabb filmje, a jövő évi Oscaron pedig biztosan találkozunk vele.