Orbán Viktor szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) alapítása kiválóan példázza a kormányzat államépítési törekvéseit, amelyek alapelve az, hogy csak az erős államszervezettel rendelkező nemzetek lehetnek erős haza birtokosai.

A kormányfő ezt a budapesti ünnepségén mondta, kifejtve, hogy a XX. század közepére elbukott a nemzeti liberális állam- és nemzetépítési vállalkozás, amelynek helyébe szégyenteljes, embertelen, barbár kísérletek léptek. Világossá vált, hogy faji vagy osztályalapra nem lehet felépíteni egy civilizált, szabad és emberséges államrendet – magyarázta.

Ugyanakkor a kommunizmus utáni húsz év államépítési kísérlete is – minden erőfeszítés ellenére – zavaros maradt, mert „vergődött a posztkommunista indíttatású kísérletek és a polgári államépítés nekibuzdulásai között” – folytatta. Az eredmény egy zavaros és bizonytalan korszak lett: „zavaros és bizonytalan államrend és politikai rendszer a maga kiszámíthatatlan jogrendjével, láthatatlan alkotmányával, az európai gazdasági válság teher- és szakítópróbáját kiállni képtelen Magyarországgal” – jellemezte a kormányfő a rendszerváltás utáni húsz évet.

Véleménye szerint ez a magyarázat arra a nehezen érthető tényre, hogy 22 évnek kellett eltelnie a rendszerváltás óta ahhoz, hogy létrejöjjön a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, ahol egységes rendszerben képzik a közszolgálat legfontosabb területeire a szakembereket. Beszédében sürgette egyúttal, hogy a közigazgatásban dolgozóknak kiszámítható, rugalmas életpályamodellt teremtsenek, amely az érdem szerinti előrejutáson alapul.

„Azt akarjuk, hogy az új egyetem a hallgatói számára erős identitást, korszerű szaktudást és motivációt adjon, hogy a későbbiekben is majd magyar fiatalok ezrei döntsenek a haza szolgálata mellett” – mondta a miniszterelnök, a hallgatókhoz szólva pedig úgy fogalmazott: az ő odaadásuk, szorgalmuk, tisztességük és tudásuk nélkül az új magyar államszervezet csupán egy „üzemanyag nélküli gépezet, vérkeringés nélküli test”.

Orbán Viktor úgy vélte, a kormány megfeszített tempójú, új alkotmányos és államrendet kialakító munkájának köszönhetően Magyarország ma jobban teljesít az európai válság kezelésében, mint Nyugat-Európa. „Hezitálás és elodázás helyett megtaláltuk a saját kivezető utunkat: mi, magyarok együtt helyreállítottuk a közrendet, a válság előtti szintre szorítottuk vissza a munkanélküliséget, csökkentjük az államadósságot és a hiányt, elindítottuk a munkahelyvédelmi akcióinkat, és lehetségessé vált, hogy segély helyett ismét a munkából lehessen megélni” – sorolta, hangsúlyozva, hogy kormánya olyan alapokat akar lerakni, amelyek hosszú távra biztosítják a szabad élet és a tisztességes megélhetés feltételeit a kárpát-medencei magyarságnak.

Az Orczy parkban lévő egykori Ludovika Akadémia épületénél – az NKE leendő campusánál – elmondott beszédében a miniszterelnök kitért arra is, hogy a majdani új campusszal nem pusztán egy oktatási intézmény létrehozásáról van szó, hanem a rendszerváltozás utáni időszak egyik legnagyobb városfejlesztési beruházásáról is, amely egyaránt hasznos az országnak, Budapestnek és Józsefvárosnak. Mint mondta, a főváros utoljára 1998-2002 között – az első Orbán-kormány idején – kezdett hasonló vállalkozásba: akkor hozták létre például a Millenárist, a Nemzeti Színházat, és kezdték építeni a Művészetek Palotáját.

„A felívelő évek után azonban a főváros olyan lett, mint egy elhanyagolt kert, ahol egymást érik a vakondtúrások, márpedig Magyarország megújulása aligha lehet sikeres a főváros megújulása nélkül. Ezért komoly és figyelemre méltó tény, hogy Magyarországnak immár ismét van elég ereje ahhoz, hogy folytassa Budapest fejlesztését” – fejtette ki Orbán Viktor, megjegyezve, hogy Józsefvárosban egy egész városrész fellendítésére vállalkoznak, a kerületben lévő, újjászülető Orczy park pedig a látogatók szélesebb köre előtt is megnyílik majd.

Patyi András rektor beszédében azt mondta, ez az évnyitó több mint egy esemény, hiszen az egyetem első önálló tanévét nyitják most meg. A mai nap jelképes egyetemi honfoglalás – fogalmazott, hozzátéve, hogy az a katonatiszti bajtársi szellem, amely a ludovikásokat jellemezte, minden oktatót, hallgatót áthat majd.

A tanévnyitón – amelyen több kormánytag és állami vezető is részt vett – a hőség miatt tucat számra lettek rosszul a hallgatók, akiket a mentőszolgálat munkatársai a helyszínen elláttak.

A jelenleg még a főváros több pontján működő NKE január 1-jével jött létre a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetemből kiváló Közigazgatás-tudományi Kar átalakulásával. Az intézmény nagy részének az egykori Ludovika-campusra – a XIX. században és a XX. század első felében működő katonai felsőoktatási intézmény ma nagyrészt üres területére – költöztetése első ütemét a 2012-2015 közötti időszakra határozta meg a kabinet.

(MTI)