A magyar politika célja, hogy biztosítsa a nemzet fennmaradását

Kövér László kifejtette: visszagondolva a magyar történelem több száz éves hagyományaira, nem nehéz belátni, hogy a cél mindig ez volt. Szent István idejétől kezdve a török megszálláson át egészen napjainkig minden „jóravaló és jobb” politikai nemzedék célja a megmaradás volt – tette hozzá.

Ilyen történelmi távlatban nincs kisebb és nem lehet nagyobb ambíciója egy nemzeti elkötelezettségű kormánynak Magyarországon, mint a nemzet fennmaradásának biztosítása. Különösen egy olyan, most kibontakozó világban, amelytől még a háborúk sem idegenek – hangsúlyozta a házelnök.

Úgy fogalmazott: minden nemzetet, beleértve a Kárpát-medencei utódállamok többségét adó nemzeteket is az a veszély fenyegeti, hogy kulturális értelemben, de akár fizikailag is „fel fogják őket számolni”. Hozzátette: nem feltétlenül kell úgy érezni magunkat, hogy egyedül mi vagyunk folyamatos létveszélyben. Példaként említette Ukrajnát, véleménye szerint ami ma ott zajlik, annak a következményei a török hódoltság 150 éves következményeivel vethetők össze és a háború csak két éve zajlik. Ukrajna negyedét lebombázták, az ott lakók, főleg a fiatalok egy része pedig elmenekült vagy a háború kitörése előtt emigrált, és kérdés, hogy ki építi majd újjá az országot, ha véget érnek a harcok – tette hozzá.

Kövér László kiemelte: a megmaradás első előfeltétele, hogy szülessenek gyermekek. Ehhez nemcsak anyagilag kell támogatni a családokat és a családalapítást, hanem mentálisan és szellemi értelemben is át kell alakítani a környezetet, amelyben a fiatalok a gyermekvállalásról gondolkodnak – jegyezte meg.

Moderátori kérdésre a házelnök elmondta, a visegrádi négyes együttműködés legfontosabb erénye és hosszú távú fennmaradásának záloga, hogy azokat a kérdéseket vitatják meg, amelyekben fennáll a közös érdek és a megegyezés lehetősége. Hozzátette, az együttműködés többi között abban a leghasznosabb, hogy segítségével Közép-Európa gazdasága versenyképes lehet, ezáltal a négy meghatározó közép-európai ország – Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország – politikai értelemben, az érdekegyeztetésben kellő súllyal léphet fel az Európai Unióban. Ehhez a nyugat-keleti gazdasági összeköttetési rendszert ki kell egészíteni egy észak-déli gazdasági, infrastrukturális összeköttetéssel – mondta Kövér László.

A nemzeti közösségekkel kapcsolatban az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott, vannak politikai határok, amelyeket a történélem húzott meg. Ezek jelentőségét nemcsak az átjárhatóság értelmében kell csökkenteni, hanem úgy, hogy „a kulturális kapcsolattartásban részt vevők ne vegyék észre, hogy egy másik országban vannak” – fűzte hozzá Kövér László.

Kiemelte, első lépésként el kellene felejteni a „kisebbség” szót, hiszen – mint mondta -, nem véletlenül tértünk vissza a „nemzetiség” szó használatára, szakítva a nemzetközi szóhasználattal. Hozzátette, a kormány számon tartja a magyar nemzeti közösségek elleni törekvéseket, szól és tesz ellenük, ha lehetséges.

A házelnök úgy fogalmazott, minél több szál köt össze két országot, annál jobbá tudják tenni nemzetiségi politikájukat is.

Kövér László elmondta, 1990 óta a Vajdaság magyarjainak száma kevesebb mint a felére apadt. Kiemelte, ahhoz, hogy az anyaország megmaradjon, az elszakított nemzetrészeknek is meg kell maradniuk, és ahhoz, hogy a külhoni magyarság ne tűnjön el szülőföldjéről, arra van szükség, hogy a fiatalok helyben boldogulhassanak.

A házelnök előtt Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke egy panelbeszélgetésen vett részt, amelyen többi között a magyar-szerb viszony és az vajdasági magyarság helyzetéről, Szerbia európai uniós csatlakozásának esélyeiről, valamint az ország oktatásának állapotáról beszélt.

Az Országgyűlés elnökét Fritsch László, az MVM CEEnergy Zrt. vezérigazgatója követte, aki az európai gázpiac helyzetéről és az ukrajnai háború földgázpiaci hatásairól tartott prezentációt. Beszélt a társaság piaci pozíciójáról, a földgáz fő felhasználási területeiről és kereskedelméről, valamint a földgázpiac meghatározó eseményeiről és jövőjéről.

Az előadások sorozatát Kollár Lajos, a Professzorok Batthyány Körének elnöke zárta, aki a Rákóczi Szövetséggel közös munkájukról, az együtt elindított Kárpát-medencei vitorlás táborokról is beszélt. Kitért a Professzorok Batthyány Körének munkájára, valamint szólt a külhoni magyarság helyzetéről, az összetartozásról és olyan globális problémákról is mint az illegális migráció.

A Rákóczi Szövetség tájékoztatása szerint Összmagyar Egyetemista Táborba vasárnap 18 országból több mint 300 magyar fiatal érkezett. A rendezvényen, amely csütörtökig tart, előadásokon, kirándulásokon, valamint sport- és kulturális programokon vehetnek részt a diákok.