Hirdetés

Jason Statham sosem vette komolyan színészi karrierjét, ennek egyik legeklatánsabb példája az volt, amikor szerepet vállalt a 2018-as Meg – Az őscápában, amelyben a kereskedelmi televíziók késő esti műsorsávjában látható B kategóriás szörnyfilmeket idézve egy sok millió éve kihaltnak hitt óriási tengeri ragadozóval, egy megalodonnal akasztotta össze a bajszát. A produkció ugyanakkor a maga végtelenül bugyuta módján egész szórakoztató volt, különösen azok számára, akik gyerekkorukban előszeretettel csapkodták egymást műanyag dinoszauruszfigurákkal. A nagyobb, több és látványosabb elve alapján készült folytatásban még több vízi szörnyeteg, sőt, egy kétéltű is elszabadul, ám ahelyett, hogy utóbbiak tombolását néznénk, ökoterroristák jelennek meg a színen, és az alkotók unalmas ember ember elleni küzdelmekkel húzzák az időt. A fináléban ezúttal is egy népes strandot néznek ebédlőasztalnak az őskori állatok, így a film az utolsó harmadában nyújtja azt a bűnös élvezetet, amelyet a hasonló alkotásoktól várunk. Nagy kár, hogy mindezt akkor, amikorra már megfáradtunk a túl sok üresjárattól.

Korábban írtuk