Az úton lenni gyönyörűsége

A Pannonhalmi Főapátság fesztiválját évek óta augusztus utolsó hétvégéjén rendezik. A szerzetesközösség azt vallja, fontos a jelen művészetével folytatott párbeszéd, hiszen Isten a jelen kor kultúráján, kérdésfeltevésén, gondjain és félelmein, az idők jelein keresztül is megszólít, folytonosan változásra hív. Az idei évad fókuszában a zarándoklat fogalma áll. Dejcsics Konrád bencés szerzetes, a fesztivál igazgatója szerint több okból is: a pannonhalmi szerzetesközösség is úton van, készül a pannonhalmi bazilika nyolcszáz éves felszentelési évfordulójára, amelyet jövőre ünnepelnek majd. Ugyanakkor úton van az egyház is, hiszen Ferenc pápa 2021 és 2024 között szinodális együttgondolkodásra hívja a katolikusokat, arra keresve a választ, miként kellene a harmadik évezredben közösségben és párbeszédben Isten zarándoknépeként élni. És zarándokúton van minden Pannonhalmára látogató vendég, aki e szakrális térben meghívást kap arra, hogy az épített, történeti és kulturális emlékeken túl elinduljon a szív és a lélek rejtett mélységei felé. A zarándoklat fogalma ugyanakkor képes megszólítani nemcsak a hívő, hanem a nem hívő embereket is.

A pannonhalmi fesztivált idén tizenkilencedik alkalommal rendezik meg, ám az a gondolat, hogy egy-egy fogalom köré építsék a programokat, 2016-ban született meg. Az elmúlt években a szerzetességhez, a kereszténységhez, valamint a mindennapokhoz is kapcsolatható témák kerültek fókuszba, mint a kibékülés, a csend, a vendégség, amolyan láthatatlan hídként kötve össze a hit és a hétköznapok valóságát a művészet segítségével.

– Két alkalom van, amikor a külvilág is része lesz a monostor életének: az egyik a húsvét, amikor nagycsütörtöktől húsvét vasárnapig keresztény fiatalok, családok, közösségek beköltöznek a gimnázium falai közé, három napon át közösen imádkozunk, ez alatt az idő alatt együtt igazán megéljük azt, milyen kereszténynek lenni. A másik alkalom az Arcus Temporum ideje, mikor a művészet, a kultúra adja a külvilággal való találkozás kon­tex­tusát. A közösség életében is jelentős ez a három nap, a maga módján minden szerzetes részt vesz a fesztiválon – mondja Dejcsics Konrád. Különleges apropóját adja a rendezvénynek Ferenc pápa idei magyarországi látogatásakor Budapesten tartott első beszéde.

A Szentatya ekkor úgy fogalmazott, a Pannonhalmi Főapátság az imádság helye, a testvériség hídja – és e gondolat ott rejlik az Arcus Temporum fesztivál szellemiségében is.

– Segít rádöbbenni és megélni, hogy mindannyian testvérek vagyunk, legyen szó akár a művészet befogadásáról, megértéséről, amelyben egyébként nincsenek kitüntetett szerepek.

A fesztivált minden évben hatalmas tervezői munka, közös gondolkodás előzi meg. A páros években Keller András hegedűművész-karmester a fesztivál művészeti vezetője, míg a páratlan években vendégeket hívnak, idén Győri Noémi fuvolaművészt és Madaras Gergely karmestert kérték fel művészeti vezetőnek, akik amellett, hogy fiatalok és tehetségesek, átélték a zarándoklat spirituális élményét.

– Az elmúlt évek összetett és sokszor zavaros történései közepette úgy éreztük, nagy szükség van egy olyan szigetre, ahol még ha csak rövid időre is, de valóban kiléphetünk a mindennapok kiszámíthatatlan és néha szorító eseményeiből. Az idei Arcus Temporum fesztivál mottóját, szerzőit, műsorát úgy állítottuk össze, és a részt vevő művészeket is úgy választottuk, hogy egy ilyen szigetet teremthessünk – vallja a fesztivál törekvései kapcsán Győri Noémi. A fesztivál összművészeti jellege ugyancsak megnyilvánul majd: a koncertek elején szövegrészletek hangzanak el Barnás Ferenc író Bagatell című regényéből, amelynek főhőse a kétezres évek elején művészként keresztül-kasul járja be Európát, és közben életről, művészetről töpreng. Madaras Gergely hozzáfűzi, a tematika és a fesztivál íve, sokszínűsége mellett fontos szempont volt, hogy újításokkal is készüljenek, így idén a közönség a korábbi évekhez képest szokatlan elhelyezésben és helyekről hallhat majd egyes darabokat és hangversenyrészeket.

Az idei, rendhagyó, a zarándoklat lelki állomásait megidéző koncerttematikák igazán illenek a Szent Márton-hegy különleges, szakrális hangulatához, amelyet a nyitott szívvel érkező egészen biztosan megtapasztal majd. Ahogyan Dejcsics Konrád fogalmaz, az Arcus Temporum fesztiválnak a Pannonhalmi Főapátság nem egyszerűen szép háttérét, kulisszáját adja, hanem része annak. Hiszen ha a közönség megérkezik ide, fontos, hogy ne csupán azt kapja, amit egy városi koncerthelyszínen, hanem mélyebb lelki tapasztalást. És mindez attól lesz igazán különleges, hogy ebben maga a szerzetesi közösség is megnyilvánul: a vasárnap reggeli imádság előtt kerül sor rendhagyó módon a Merengés című koncertre, így a bazilikában a koncerthallgató közönség részt vehet a hajnali szerzetesi imaalkalmon.

Hidat építeni, akár művészeti ágak, akár hívők és nem hívők, akár a világi közönség és a szerzetesi közösség között: erre lehet kiváló alkalom a zarándoklat köré szervezett beszélgetés. Résztvevője szerzetesi oldalról Henrik atya, aki végigjárta az El Caminót, valamint Ábel atya, aki pedig kerékpárral zarándokolt Jeruzsálembe, míg világi oldalról a művész házaspár, Madaras Gergely és Győri Noémi mesélnek a témában személyes tapasztalataikról.

– Három napra megáll az idő, a koncertek és a hozzájuk kötő művészeti programok szinte mindegyike egyszerre intenzív és nagyon mély spirituális élményt jelentenek – vallja személyes tapasztalatairól Dejcsics Konrád, akinek az elmúlt években talán a képzőművészeti programok okozták leginkább a meglepetés és a rácsodálkozás élményét.

– Európai képzőművészeti egyetemek fiataljai a fesztiválon rendezett alkotótábor keretei között járták körbe a halál és a gyász fogalmát. A programsorozat lezárultával a Boldogasszony-kápolnában mutatták be performanszukat; igen megrázó, mélyen emberi és művészi tapasztalatban volt részünk. Idén ugyancsak lesz hasonló program: a művészeti egyetemek hallgatói három napon át közösen dolgoznak majd, hogy a fesztivál utolsó napján bemutassák együtt létrehozott alkotásukat a Boldogasszony-kápolnában. Ez a kezdeményezés egyedülálló, hiszen egy vallásos, hívő környezetben a világ minden részéről érkező, világi fiatalok közös, elmélyült munkája a művészeti élet idei egyik csúcseseményének ígérkezik.