Szent István örökségének megőrzése a szabadság védelmét jelenti

Gulyás Gergely az államalapítás napja alkalmából tartott, kitüntetések átadásával egybekötött ünnepségen úgy fogalmazott, amikor a magyar államiság 1023 éves születésnapját ünnepelve a múltunkat igyekszünk számba venni, mindenek előtt azért a több mint 40 emberöltőnyi életért, szolgálatért, és teljesítményért kell hálát adnunk, amik évtizedek, évszázadokon át megőrizték az országot, és megtartották a nemzetet.

„Ismernünk kell a magunk mögött hagyott utat, hogy a mában se tévesszünk irányt” – fogalmazott a miniszter.

Hozzátette: Szent István életműve nemcsak az államiság megteremtése miatt maradandó, hanem mert Szent István a kereszténységet és az akkori nyugatot választotta. Azonban – tette hozzá – ezer év elteltével ma már „olyan helyzetben van a kontinens, és benne Magyarország, hogy a kereszténységen át már nem vezet út Nyugat-Európába”.

Úgy vélte, mára mindazt, ami közös volt az európai hitben, kultúrában és gondolkodásban, Nyugat-Európa „megtagadta, elfeledte, túllépett rajta”, száműzte a kereszténység alapjait társadalomszervező elveiből, jogszabályaiból és közéletéből egyaránt és egy olyan ideológia uralkodik, „ami minden európai értéket megkérdőjelez, megtagad, felszámol”.

„Szent István örökségének megőrzése a szabadság védelmét, Európa ősi értékeinek megőrzését, az állami szuverenitás fenntartását jelenti” – tette hozzá. Hangsúlyozta: Közép-Kelet-Európa „kommunizmust is megszenvedett országaiban” kell megőriznünk mindazt, amely ezt a kontinenst évszázadokon át éltette, működtette és meghatározta. Úgy vélte, igaz a mondás, amely szerint a rendszerváltoztatáskor azt hittük, Európa a jövő, ma jó okunk van azt állítani, mi vagyunk Európa jövője.

A miniszter szerint Szent István király idején az államalapítás és a kereszténység felévétele a „lenni vagy nem lenni” kérdésére adott helyes, az elmúlt egy évezred által igazolt válasz volt. Hozzátette: István király olyan országot épített, amely a mai napig „a trianoni megcsonkíttatás után is otthona minden magyarnak, éljen bárhol a világban”.

Olyan országot, aminek mindennapjait törvények szabályozzák, és amely érvényt szerez a jog uralmának, amelyben 10 évszázad után is a közös hit, nyelv és kultúra az összetartozás alapja. Országot épített, amely képes megvédi magát, de megbízható és kiszámítható partnere szövetségeseinek, és amely „megáll a maga lábán, megvan a maga kenyere” és biztosítani tudja a benne élő családok gyarapodásának esélyét – sorolta.

Gulyás Gergely kiemelte: Szent István sikeresen felelt a „lét és nemlét kérdésére”, hagyatéka a magyar állam, amely a történelem minden katasztrófája ellenére megmaradt és ma is hazája minden magyarnak.

„Példája azóta is eligazítja az egymás után következő nemzedékeket. Nekünk is időről időre találkoznunk kell örökségével, hogy lássuk, honnan jövünk, és milyen úton érdemes tovább haladni” – mondta.

A díjazottakat méltatva felidézte, Széchenyi István szerint „hazát nem alkot holt föld, hanem élő ember”, így akik a kultúrában dolgoznak, tudományt művelnek, művészként alkotnak, tanítanak, nevelnek, gyógyítanak, kiemelkedő sporteredményt érnek el, közösséget építenek, vagy a közszolgálatban dolgoznak, együtt, ezt az országot szolgálják és részesei „annak a nemzedékről nemzedékre megújuló szövetségnek, amely magyarként megőriz bennünket”. Úgy vélte, az államiság 1023. születésnapjának ünneplésekor jó okunk van köszönetet mondani a kiemelkedő teljesítményekért azoknak, akik hosszú évek munkájával szolgálták szűkebb vagy tágabb közösségüket.

A rendezvényen – Novák Katalin köztársasági elnök által adományozva – a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje, a Magyar Érdemrend tisztikeresztje és a Magyar Érdemrend lovagkeresztje, Magyar Arany Érdemkereszt, Magyar Ezüst Érdemkereszt és Magyar Bronz Érdemkereszt kitüntetéseket adott át Gulyás Gergely miniszter.

A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztjét vehette át Gyulai Zsolt István olimpiai- és világbajnok kajakozó, a magyar Olimpiai Bizottság elnöke, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója, valamint Vukovich Gabriella jogász, demográfus, a Központi Statisztikai Hivatal nyugalmazott elnöke.