Új dimenzióba lépett az azeri–magyar energetikai együttműködés

A tárcavezető arról számolt be az Orbán Viktor kormányfő és Ilham Alijev azeri elnök közötti tárgyalást követően, hogy már hosszabb ideje él a kétoldalú stratégiai együttműködés, a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok nagy lendületet kaptak az utóbbi időben, most azonban két okból is egészen új dimenzióba lépett a kooperáció.

Először is kiemelte, hogy a felek már nem csak beszélnek az energetikai együttműködés lehetőségéről, hanem létrejött a fizikai földgázszállítási kapcsolat a két ország között azzal, hogy megegyezés született 50 millió köbméternyi gáz magyarországi bértárolásról, és ennek a betáplálása már meg is indult.

Rámutatott, hogy Magyarország a régió legnagyobb tárolási kapacitásával rendelkezik, és ha mások itt tárolnak földgázt, az egyrészt bevételt jelent, másrészt a biztonságot, a rugalmasságot erősíti.

„A bértárolás és a földgázszállítás megkezdődött, tehát egy teljesen új helyzet jött létre. Azerbajdzsán és Magyarország között valós fizikai földgázáramlás van, és ez nagymértékben hozzá fog majd járulni az elkövetkezendő időszakban Magyarország ellátásának biztonságához” – szögezte le.

Szijjártó Péter aláhúzta, hogy mára mindenki számára nyilvánvaló, hogy Azerbajdzsán fontos szereplője lesz a jövőben az európai földgázellátás biztonságának, Magyarország ugyanakkor már a 2010-es évek elején elkezdte ezen együttműködés építését.

Szavai szerint ez a folyamat mostanra révbe ért azzal a szerződéssel, amelynek alapján idén százmillió köbméter földgáz érkezik a dél-kaukázusi országból hazánkba, és ez a mennyiség a jövőben egymilliárd köbméterre nőhet, erről politikai megállapodás született.

„Jót mosolygunk, nevetünk magunkban azon, hogy amikor 2010-11-ben elkezdtük a kapcsolatépítést Azerbajdzsánnal egy jövőbeni energetikai együttműködés reményében, akkor Európában, az Európai Unióban, Brüsszelben nemcsak kinevettek, hanem bíráltak is minket azért, hogy miért Keletre megyünk az ilyen kapcsolatokért” – mondta.

„Ma pedig már kis túlzással a komplett európai uniós vezetőség rendszeresen jár Bakuba, és egy-egy fényképért sokat adna bármelyik európai uniós vezető sok esetben az azeri elnökkel” – tette hozzá.

A miniszter ezt követően arra is kitért, hogy az együttműködést az is felpörgeti, hogy magyar vállalatok is részt vehetnek Hegyi-Karabah térségének újjáépítésében a háborús pusztítást követően. Elmondta, hogy az azeri kormány kijelölt egy települést, Soltanlit, amelyet kizárólag magyar cégek építhetnek újjá.

„A magyar vállalatokból létrehozott konzorcium már be is adta az újjáépítésre vonatkozó koncepcióját, amelyet az azeri kormány elfogadott, így hamarosan szerződéskötés történik, és a jövő esztendőben a magyar vállalatok már neki is állnak ezen település komplett újjáépítésének” – közölte.