Üzbegisztán, az izmos hópárduc

„Testvéreinknek tartjuk a magyarokat, kultúránk ősi rétege ugyanaz, nyelvünkben is vannak hasonló vonások. De nemcsak a történelmi szálak fűznek össze velük, hanem a jelenünk és a jövőnk is” – mondta idén a Demokratának egy üzbég médiaszakember. Azért is idézzük fel a szavait, hogy emlékeztessük az olvasót: a magyarokkal rokonszenveznek Közép-Ázsiában, és kár lenne nem tudomást venni erről a pozitív előítéletről, hisz jobban lehet rá alapozni, mint hinnénk.

A múltból a jövőbe

Üzbegisztán a közelmúltig zárt világnak számított, ahová nehéz volt bejutni, pedig e közép-ázsiai ország örökölte meg Transoxánia nagy múltú, az iszlám-türk civilizációhoz tartozó történelmi városait – Szamarkand, Buhara, Khíva (Xiva), Kis (Ma: Shahrisabz), és az utóbbi évtizedekben felújították e városok páratlan szépségű történemi épületeit is. Szijjártó Péter külügyminiszter pedig jó hírt hozott az üzbég–magyar gazdasági fórumra: augusztus huszadikán indul az első közvetlen repülőjárat Budapest és Taskent között, a Qanot Sharq üzbég légitársaság fogja üzemeltetni, kezdetben heti egyszer, majd ősszel heti kétszer is felszáll a gép a Liszt Ferenc-reptérről. Aki tehát érdeklődik a régmúlt varázsa iránt, elmehet Taskentbe, onnan meg nagy sebességű vonattal két óra alatt eléri Szamarkandot, de helyi repülőjárattal alig húsz perc alatt is megteheti az utat. Ám decembertől a WizzAir is indít közvetlen járatot Szamarkandba, tehát summa summarum: az oly távoli Üzbegisztán hirtelenjében közelibbé válik. Aki tehát kedvet kapott felfedezni a 2016 óta reformok útjára lépő országot, annak csak repülőjegyet kell váltania, és zsebbe dugnia az útlevelét, mert hazánkból vízum nélkül lehet Üzbegisztánba utazni 30 napot meg nem haladó turisztikai céllal.

És ne feledjük, hogy a genetikai kutatások szerint is e térségből származik az Árpád-ház, illetve a névadási szokásaik is ugyenabbe a régióba mutatnak (a Kis nevű városállam egyik IX. századi vezetőjét Vajknak hívták, mint az első királyunkat, és Géza eredeti neve – Gyeücsa – is e térségbe mutat). A legtöbb közép-ázsiai türk nép (kazah, kirgiz, karakalpak, üzbég, ujgur stb.) a magyarokat rokonoknak tartja, és jól ismerik népünk hun–avar, illetve kun–kipcsak kapcsolatait, éppen ezért Közép-Ázsiában sokan azt hiszik, hogy a magyarok mindmáig türk nyelvet beszélnek, és meglepődnek, hogy nem értik beszédünket. A rokonszenv minden együttműködés kovásza, ráadásul hazánk is tagja a Türk Államok szervezetének, és ez eleve más dimenziót teremt az üzbég–magyar kapcsolatok alakulásának. Idén nyitotta meg budapesti nagykövetségét Üzbegisztán, és 2016-ban nyílt meg a taskenti magyar nagykövetség. Ráadásul Üzbegisztánban még mindig jó híre van a magyar termékeknek, az idősebbek emlékeznek a Globus konzervre, az Ikarus buszra, a magyar borokra. De mit nyújthat nekünk Üzbegisztán, és mi mit adhatunk nekik?

Hópárducisztán

Az üzbégek nemzeti állata, a hópárduc nemes, vad ragadozó. Csakhogy az ország az utóbbi három évtizedben nem hasonlított teljesen a mitikus állatához, posztszovjet politikai rendszere miatt nem fejlődhetett olyan ütemben, amit potenciálja diktálna. Pedig Üzbegisztán sok szempontból Közép-Ázsia regionális vezető szerepre hivatott állama, már csak azért is, mert a térség összes országával határos (plusz Afganisztánnal is), és 35 millió fővel legnépesebb a térségben. A „sztánok” közül neki van a legerősebb hadserege, a PowerIndex szerint globálisan a 62. helyen áll, közvetlenül utána következik Kazahsztán, és a térségben az üzbégek modernizálják leginkább a haderejüket, azon belül a légierejüket. És persze energiahordozókban gazdag ország, földgáz tekintetében Kazahsztán a 15., Üzbegisztán a 18. a világranglistán; és jelentős olajkészlete is van, emellett a világ hetedik legnagyobb aranykitermelője (4,37 milliárd dollár értékű aranyat exportált a tavaly, legnagyobb felvásárlója Svájc), és még mindig a világ hatodik legnagyobb gyapottermelője, urániumkészletei pedig a magyar atomenergia szempontjából sem elhanyagolhatók.

Ezt a potenciált Islom Karimov 25 éves elnöksége alatt a bezárkózó politikát követő rezsimnek nem sikerült kiaknáznia. Karimov 2016-ban megválasztott utóda, Shavkat Mirziyoyev elnök azonban úgy tűnik, sikerrel dinamizálta országát. Politikai és gazdasági téren is számottevő mértékben liberalizálta az üzbég rendszert, amely most már a korábbiaknál sokkalta nyitottabb és kezdeményezőbb külpolitikát követ mind szomszédai, mind a nagyhatalmak vonatkozásában. Az új elnök ezek mellett rendezte országa viszonyát Kirgizisztánnal és Tádzsikisztánnal is. 2017 és 2020 között pedig lényegében teljes egészében privatizálták a gyapotágazatot addig uraló nagy állami termelőszövetkezeteket, eltörölték a kötelező állami beszolgáltatási kvótákat és a központilag megszabott felvásárlási árat is. A nyitás már hozza is gyümölcseit: a Közép-Ázsia többi részével való kereskedelem másfélszeresére nőtt 2017 óta, ráadásul a Világbank „üzleti környezet minősége” rangsorában a 2012-es 166. helyről ez évben már a 69.-re ugrott előre. A kormány egyszerűsítette az adótörvényt, hogy ténylegesen adógyűjtésre, és ne pedig megvesztegetésre szolgáljon a rendszer. A közvetlen külföldi tőkebefektetések tekintetében is az élvonalban jár, a hópárduc tehát izmosodik és Közép-Ázsia vezető szerepére tör.

Magyar export

Magyarország nem az egyetlen közép-európai ország, amely az üzbég kapcsolatok élénkítésére törekszik, sőt, az exportadatokat nézve elmondható, hogy szomszédaink hazánkat csaknem minden relációban megelőzték. Eddig. Magyarország 2020-ban törte át az üvegplafont, akkor nőtt 100 millió dollár fölé az üzbegisztáni exportunk, 36 százalékkal az azelőtti évhez képest. Fordított viszonylatban, Üzbegisztánból 2022-ban főleg elektronikai műszerek és a pamut érkezett hazánkba, 3,16 millió dollár értékben. Noha a tavalyi exportunk visszaesett 88,49 millió dollárra (ennek több mint fele – 46,86 millió dollár értékben – gyógyszeripari termék, ráadásul ezen a területen legnagyobb vetélytársaink a szlovénok!), most jöhet igazán lendületbe a két ország gazdasági kapcsolata. A kapcsolatok dinamikussá válásának egyik jó példája Orbán Viktor 2021. március végi hivatalos üzbegisztáni útja, amikor Shavkat Mirziyoyev személyesen fogadta. A taskenti találkozón közös nyilatkozatot írtak alá Üzbegisztán és Magyarország stratégiai partnerségéről, valamint a két ország 2021–2023 közötti együttműködési programjáról.

A program részeként a két állam vezetője megállapodott, hogy megerősítik az ipari együttműködést, emellett több projekt elindítására is kísérletet tesznek a gyógyszeripar, a mezőgazdaság, az állattenyésztés, a burgonyatermesztés területén és más területeken is. Ennek az új együttműködésnek egyik mérföldkövét idén értük el, amikor júniusban a magyar OTP Bank Nyrt. lett az üzbég Ipoteka Bank csaknem 75 százalékos birtokosa, és hírek szerint a következő három évben az OTP Bank vélhetően további 25 százalékot kíván szerezni az üzbég bankban (e bank piaci részesedése 8,5 százalékos, ami a teljes lakossági ügyfélkörből 1,6 milliót jelent). Ez arra bátoríthatja a magyar cégeket, hogy vállalkozzanak Üzbegisztánban, hisz számlát immár magyar tulajdonú banknál is vezethetnek. A stabilan növekedő üzbég népesség egyre inkább bővülő piacot is jelent, amelynek modern eszközökre és szolgáltatásokra van szüksége.

A magyar–üzbég startupprogram keretében már kilenc közös projekt indult el; a 2022–2023-as időszakra ipari együttműködési program létesült magyar piaci szereplők támogatása érdekében, beleértve a magyar–üzbég vegyes vállalatokat is; 2023 harmadik negyedévében 50 millió dollár kezdőtőkével magyar–üzbég magántőkealap jön létre, amelynek kerete a későbbiekben 200 millió dollárra bővülhet. Mint említettük, egyik legnagyobb exportcikkünk – és egyik legnagyobb üzbég igény – a gyógyszeripari termékek. Sardor Kariyev, az üzbég gyógyszeripari fejlesztéséért felelős ügynökség vezetője tavaly a Meditop Kft.-vel és a Richter Gedeon Nyrt.-vel tárgyalt a lehetséges együttműködésről; ezen a területen az üzbég fél azt szeretné, ha a gyártás egy része náluk menne végbe, egyelőre egy magyar gyógyszert 150 nap helyett kedvezményesen 15 nap alatt lehet jóváhagyatni és forgalmazni az országukban.

A múlt hónap végén, immáron 8. alkalommal ülésezett a Magyar–Üzbég Gazdasági Vegyes Bizottság Budapesten, 127 piaci résztvevővel, és szintén biztató dolgok hangzottak el.

– Amikor mi, magyarok, Európában először kezdtünk beszélni arról, hogy a Közép-Ázsiai térségnek milyen jelentősége van, akkor a magát nálunk okosabbnak és fejlettebbnek képzelő nyugat-európai barátaink lesajnálóan legyintettek, hogy a magyarok már megint Kelet felé nézegetnek, micsoda régimódi gondolkodás ez, most meg Közép-Ázsia az egyik legfőbb téma Brüsszelben – mondta Szijjártó Péter külügyminiszter a fórumon, hangsúlyozva, hogy ki kell használnunk a versenyelőnyünket, ráadásul Taskent mellett – 50 hektáros területen – egy különleges, csak magyar vállalatoknak fenntartott ipari zóna jön létre, melyben kedvező, szinte hazai feltételekkel hozhatják létre gyáraikat, üzemeiket a magyar vállalatok.

– A Magyarországgal való együttműködés prioritás Üzbegisztán számára. Magyarországot az európai piacokhoz vezető kapunak tartjuk, és fordítva: Üzbegisztán a magyar cégek hatékony platformja lehet, ahonnan elérhetik a gyorsan fejlődő közép-ázsiai országokat is. Ezek a találkozók lerakták az alapját új, egymilliárd dollár feletti értékű projekteknek, az egyik sikertörténetet úgy hívják, hogy OTP – mondta Laziz Qudratov, Üzbegisztán beruházási, ipari és kereskedelmi minisztere. Laziz Qudratov hangsúlyozta, nekik az a céljuk, hogy minél több céget vonzzanak az országukba, hogy ott gyártsák termékeiket, amelyeket az európai piacokra hoznak majd. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az állam 70 százalékos arányban támogatja Üzbegisztánban gyártott termékek Európába való szállítását. Az üzbégek sokat remélnek az agráripari együttműködéstől is, megemlítette a Bonafarm, a Masterfood és a Kite nevű magyar céget.

A fórumon részt vett a Meditop Kft. is, és lapunknak azt nyilatkozták, hogy jelenleg a korábban regisztrált készítményeik regisztrációját újítják meg, és további 15 terméküket engedélyeztetik Üzbegisztánban.

– A regisztrációs folyamatok követésére és a majdani termékbevezetések irányítására létrehoztunk egy képviseleti irodát is Taskentben. A termékek sikeres bevezetése után, illetve azzal párhuzamosan tervezzük továbbá egy helyi gyártókapacitás megvalósítását is (a műszaki megvalósíthatósági tervek már készülnek). A termelőkapacitás majdani helyszíne lehet a magyar cégek számára létrehozott ipari zóna, de létezik egy „pharma” ipari park is Taskentben, ami szintén alkalmas volna – mondta Dr. Ács Zoltán, a cég ügyvezető igazgatója. Az említett Üzbég Üzleti Fórumon a gyógyszer-engedélyezési hatóság igazgatójával tárgyaltak, és aláírtak egy együttműködési megállapodást is, valamint találkoztak a Laziz Sh. Kudratov úrral, a beruházási, ipari és kereskedelmi miniszterrel is, aki a jövőbeni beruházási terveik támogatásáról biztosította a céget, illetve egyeztették a jelenlegi feltételeket.

A magyar–üzbég gazdasági kapcsolatok elsődleges, potenciális együttműködési területe a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás, itt történt is előrelépés: magyar részvétellel újítják fel és üzemeltetik Üzbegisztán ivó- és szennyvízrendszerét. Tehát a magyar tudás és képesség ezeken a területeken, a gyógyszeripari, mezőgazdasági és infrastrukturális beruházásokban kaphat nagyobb szerepet a jövőben.