Ez a helyzet „inkább erősödött” és „egyre bonyolultabbá válik”, emellett „magában hordozza a Nyugat és különösen Európánk gyengülésének kockázatát” – mondta az államfő a francia nagykövetek hétfőn Párizsban rendezett éves értekezletén.

Hirdetés

„Tisztán kell látnunk, anélkül, hogy túlzottan pesszimistává válnánk” – vélekedett Emmanuel Macron. Beszédében kiemelt olyan jelenségeket, mint amilyen például „népességünk felhígulása” vagy „gazdaságunk a világkereskedelemben az új globális szereplők megjelenésének” következtében.

„Annak a nemzetközi rendnek a fokozatos megkérdőjelezése zajlik, amelyben a Nyugatnak meghatározó helye volt, és még mindig meghatározó” – tette hozzá.

„Ez a megkérdőjeleződés a háború visszatérésének eredménye, különösen Európában az ukrajnai orosz offenzíva miatt, valamint az Ázsiától Afrikáig jellemző sérelmi politika erősödése miatt, amely kitalált vagy fantáziált antikolonializmusból és egy politikailag kihasznált Nyugat-ellenességből táplálkozik” – vélte a francia elnök.

Megerősítette azon álláspontját, hogy „el kell kerülni a világ felosztását” az ukrajnai háború miatt, egy olyan időszakban, amikor egyes déli államok nem hajlandók elítélni Oroszországot. El kell „kerülnünk, hogy olyan narratíva alakuljon ki, amely azt hirdeti, hogy ez a ti háborútok, az európaiak háborúja, és minket nem érint” – mondta a francia elnök.

Franciaország nem kíván paternalista lenni Afrikában, de gyengeségre sem hajlandó

Franciaország nem kíván paternalista lenni, de gyenge sem hajlandó lenni Afrikában – jelentette ki hétfőn Emmanuel Macron a francia nagykövetek éves értekezletén Párizsban.

A francia államfő szerint a Száhel-övezetben „puccsjárvány” terjed, mert „az egyesek által a korábbi puccsokkal szemben tanúsított gyengeség a regionális vágyakat táplálta”. Legutóbb – Mali, Burkina Faso és Guinea után – Nigerben ragadta meg a hatalmat a katonai junta július 26-án.

Nem jöhet szóba „sem paternalizmus, sem gyengeség, mert különben sehol sem vagyunk” – szögezte le a francia elnök, felszólítva egyben a Száhel-övezet országait, hogy ők is „felelős politikát” folytassanak ezen a területen.

Emmanuel Macron megerősítette, hogy a nigeri francia nagykövet még mindig a posztján van, annak ellenére, hogy a hatalmat átvevő katonák távozásra szólították fel, és pénteken ultimátumszerűen 48 órát adtak neki az ország elhagyására.

„Az elmúlt hónapokban Franciaország és diplomatái különösen nehéz helyzetekkel szembesültek egyes országokban, legyen szó Szudánról, ahol Franciaország példamutatóan viselkedett, vagy éppen most Nigerről, ahol üdvözlöm a kollégájukat, aki a helyéről követi a beszédet” – mondta az államfő a nagyköveteknek.

A pénteki döntés egy sor Franciaországgal szemben ellenséges nyilatkozatot és tüntetést követett Nigerben, amióta a testőrsége július 26-án megdöntötte Mohamed Bazoum demokratikus elnök hatalmát, akit a családjával azóta is fogva tartanak.

A junta azzal vádolta meg Franciaországot, hogy katonailag be akar avatkozni Nigerben Mohamed Bazoum visszahelyezése érdekében, és azt állította, hogy a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) az egykori gyarmattartó Franciaország zsoldjában áll.

Az ECOWAS súlyos szankciókat rendelt el Niger ellen az államcsíny után, és azzal fenyegette meg a juntát, hogy hadsereget vet be az alkotmányos rend helyreállítása érdekében.

Franciaország 1500 katonát állomásoztat Nigerben, akik Bazoum elnök rendszerének segítettek a Nigert és a Száhel-övezet nagy részét vérbe borító dzsihadisták elleni harcban.

A junta vezetője, Abdrahmane Tchiani dandártábornok két rendeletet írt alá, amelyben engedélyezi, hogy a Burkina Fasó-i és mali biztonsági erők agresszió esetén beavatkozzanak Niger területén – közölte csütörtök este a junta egyik magas rangú vezetője, Oumarou Ibrahim Sidi, miután fogadták a két ország Niameybe látogató küldöttségét.

Franciaország azonban határozott álláspontot képvisel: nem ismeri el a katonai rezsimet.

„A puccsistáknak nincs felhatalmazásuk” arra, hogy a nagykövet távozását követeljék – közölte a francia külügyminisztérium péntek este.

„Nem szabad engednünk a puccsisták narratívájának, amely azt hirdeti, hogy az ellenségük Franciaország lett” – hangsúlyozta Emmanuel Macron.

„A nigeri emberek problémája ma a puccsisták, akik veszélybe sodorják őket, mert feladják a terrorizmus elleni küzdelmet, mert feladják azt a politikát, amely gazdaságilag előnyös volt számukra, és éppen most veszítik el az összes nemzetközi finanszírozást, amely lehetővé tette számukra a szegénység felszámolását” – mondta a francia elnök.

Korábban írtuk