„Ahhoz, hogy az EU erősebb és biztonságosabb legyen, meg kell erősítenünk kötelékeinket, és ily módon erősebbé kell válnunk, itt az ideje, hogy megbirkózzunk a bővítés kihívásával” – mondta az Európai Tanács elnöke.

Hirdetés

Rámutatott: az EU következő – 2027 utáni – hosszú távú költségvetésének közös célokat kell tartalmaznia a régióval. „Ez, tudom, ambiciózus, de szükséges. Azt mutatja, hogy komolyan gondoljuk” – fűzte hozzá.

Jelezte: az EU-tagországok vezetői a bővítésről az Európai Tanács következő ülésein fognak tárgyalni. „Állást foglalunk majd a csatlakozási tárgyalások megkezdését illetően Ukrajnával és Moldovával, és arra számítok, hogy Bosznia-Hercegovina, valamint Grúzia is újra napirendre kerül” – mondta.

A nyugat-balkáni országok előtt álló reformokról szólva kiemelte a jogállamiságot és az emberi jogokat.

Javasolta egyúttal, hogy az új tagállamok csatlakozási szerződésébe „bizalmi záradékot” illesszenek be, amely megakadályozza, hogy az EU-ba még be nem lépett országokat megoldatlan kérdések miatt blokkolják, és a csatlakozással kétoldalú konfliktusaikat az EU-ba „importálják”.

A megnyitót követő panelbeszélgetésen a nyugat-balkáni államok vezetők túl távolinak ítélték meg 2030-as célkitűzést, és a folyamat felgyorsítása mellett érveltek. Dritan Abazovics montenegrói miniszterelnök szerint 2030 „túl messze van”, majd megjegyezte, hogy míg a régió országai pontosan tudják, mit akarnak, addig az EU vezetői nem mindig.

Borjana Kristo bosznia-hercegovinai kormányfő elmondta: országa a csatlakozási tárgyalások mielőbbi megkezdésére számít. Hozzátette továbbá, hogy az EU-nak „egyértelműbbnek és határozottabbnak kellene lennie, amikor a csatlakozási folyamatról van szó”.

Ana Brnabic szerb miniszterelnök úgy vélekedett: a régió belefáradt a „céltáblák elmozgatásába” és abba az érzésbe, hogy az országok semmit sem tesznek elég jól.

Albin Kurti koszovói miniszterelnök elismerte, hogy továbbra is problémát jelent, hogy országát több EU-tagállam még nem ismerte el, de ennek ellenére továbbra is optimista a kilátásokat illetően.

Edi Rama albán miniszterelnök a 2030-as célkitűzéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy milyen gyorsan halad Ukrajna tagsági pályázata, miután Oroszország megtámadta, és viccelődve azon tűnődött, hogy „kinek és kit kellene megtámadni a Balkánon”, hogy felgyorsítsa a bővítési folyamatot.

Dimitar Kovacsevszki észak-macedón miniszterelnök ugyanakkor bátorítást lát az Európai Tanács elnökének nyilatkozatában, miszerint az EU „érvényesíteni fogja bővítési szándékát”.

A szlovén külügyminisztérium 2006-ban szervezte meg először a Bledi Stratégiai Fórumot, amely a tárca szerint mára a régió egyik legfontosabb diplomáciai eseményévé nőtte ki magát. Az idei konferenciának a Szolidaritás a globális biztonságért a fő témája.

A kétnapos rendezvény panelbeszélgetésein nyolc miniszterelnök, három államfő és 13 külügyminiszter vesz részt.

Korábban írtuk