Megnyílt Karakas pasa tornya a budai Várban
Folytatódik az újjászületés
A budai vár 1541-től 1686-ig, azaz 145 éven keresztül volt a törökök kezén, akik ez alatt az idő alatt a templomokat dzsámikká és mecsetekké alakították, minareteket, fürdőket és karavánszerájokat építettek. A várfalakat megerősítették, új bástyákat, rondellákat és tornyokat húztak fel. Az északnyugati sarokra például Karakas pasáét, melyet most a Várkapitányság teljesen felújított, és a látogatók előtt is megnyitott. Meglátogattuk a torony kávézóját, majd elindultunk egy hosszú sétára, és megnéztük, hol tartanak most a Budavári Palotanegyed építkezései.
Augusztus 29-e kulcsfontosságú dátum a budai Vár történetében. Miközben Izabella királyné a gyermek király János Zsigmonddal és a magyar főurakkal tisztelgő látogatást tett Szulejmán óbudai táborában, a szultán janicsárjai szinte észrevétlenül beszivárogtak a csaknem őrizet nélkül hagyott várba. Lefegyverezték az őrséget, elfoglalták a stratégiai pontokat és a városkaput, a várfokokra és a Nagyboldogasszony-templom tornyára pedig kitűzték a lófarkas lobogót. Ami aztán 145 évig ott is maradt.
Dzsámik, fürdők és bazárok
Érdekes, de a hódoltság korabeli Buda városszerkezete nem vagy csak alig változott. Az, hogy a város irányítását a törökök vették át, inkább csak az épületeken és a főleg a templomokon volt érzékelhető. Miután minden díszítést, berendezési tárgyat kiszórtak belőlük, dzsámivá és mecsetté alakították át őket. A Nagyboldogasszony-templomból Szulejmán szultánról elnevezett főmecset, a királyi palota Szűz Mária-kápolnájából Belső dzsámi, a mai Dísz tér egykori Szent György-kápolnájából pedig Középső dzsámi lett. Ez utóbbiról Hans Dernschwam korabeli utazó a következőket jegyezte fel: „A kutyahitűek a magasra ívelő ablakokat félig befalazták és azokhoz építették kofabódéikat és viskóikat.” Ahol a templom tornya alkalmasnak bizonyult, minaretnek használták, ahol pedig nem, ott újat építettek a dzsámi elé. A híres utazó, Evlija Cselebi szerint a hódoltság korában Budán 24 dzsámi, 43 mecset, 3 türbe és 10 kolostor működött.
Meg persze jó néhány fürdő. Arról, hogy szám szerint mennyit építettek, megoszlanak a vélemények. Edward Brown angol orvos például nyolcat említ, melyek közül a Rudas, a Király és a Veli bej még ma is áll. Az orvos szerint ez utóbbi volt a legpompásabb mind közül, forró vizét csak hidegebb hozzáadásával lehetett elviselni. Mindeközben maga a város egyre inkább a keleti bazárok képét mutatta, ahol a házak előtt kézművesek dolgoztak, és zsibárusok árulták portékáikat.
Királyi palotából katonai objektum
A törökök számára különösen fontos volt, hogy az évtizedek ostromaiban megsérült kulcsfontosságú védvonalakat, így például a várost körülvevő falakat helyreállítsák, illetve új őrtornyokat és bástyákat építsenek. Buda ugyanis a török birodalom egyik legfontosabb nyugati végvárává vált. Ennek keretében a Kizil Elmának, vagyis Arany Almának becézett királyi palotából katonai objektumot hoztak létre, benne börtönt, kaszárnyát, illetve fegyver- és lőporraktárat alakítottak ki. A várfalakat szegélyező őrtornyok közül 1648 és 1650 között épült fel például a Sziavus pasa bástya; az 1660-as években a Kászim pasa bástya, a mai fehérvári Rondella; a várfal északnyugati sarkára pedig 1620 környékén készült el annak a Karakas Mehmed pasának a tornya, aki 1618 és 1621 között az Oszmán Birodalom fő katonai-közigazgatási vezetője volt Budán. Tornyának története különösen alakult: míg a palota környezetének több épületét, köztük a Lovardát, József főherceg palotáját, a Honvédelmi Minisztériumot, a királyi istállót vagy a Vöröskereszt Egylet székházát ideológiai okokból elbontották, ezt a bástyát az 1950-es évek végén újraépítették. Az elmúlt évtizedekben azonban kihasználatlanul állt, pusztulásnak indult. Egészen mostanáig.
Bontás, építés, felújítás
Bár egyes források szerint Karakas bástyájának alapja a középkorból származik, az újabb régészeti kutatások már inkább török eredetét valószínűsítik. Ami azonban biztos, hogy a faragott kváderkövekből épített tizenkét szögletű ágyútorony sok mindent túlélt a történelem során. Hihetetlen módon, de csaknem sértetlenül átvészelte az 1600-as évek budai ostromait, sőt, az 1848/49-es a szabadságharc alatt sem érte komolyabb sérülés.
Amikor tehát Ybl Miklós, majd Hauszmann Alajos vezetésével megkezdődött a királyi palota bővítése és átépítése, kifejezetten jó állapotban volt, őrizte eredeti formáit. És, bár Hauszmann elképzeléseinek útjában állt, az építészben mégis felmerült kaputoronnyá való átalakítása. A terv végül nem valósult meg, így Karakas pasa tornyát elbontották. Miközben aztán a II. világháborút követően Hauszmann épületeinek jó részét a helyreállítás helyet ideológiai okokból inkább eltüntette a hatalom, addig a pasa tornyát újraépítette.
Ezt, a Csikós udvart északról lezáró, azóta szinte kihasználatlanul álló bástyát az elmúlt időszakban kívül és belül is felújították. A munkálatok olyan jól sikerültek, hogy a Szent István-terem és a Főőrség mellett már ez az épület is szerepel a több mint 50 milliós olvasótábort magáénak mondható Time magazin legnagyszerűbb turisztikai célpontjai között.
Újjászülető örökségünk
Július közepétől újabb tematikus vezetéssel bővült a Budai Várséták programkínálata. Az Újjászülető örökségünk című séta A Hauszmann-sztori című kiállítástól indul, és a megújuló Budavári Palotanegyed történetét mutatja be, de a jelenlegi fejlesztések kulisszatitkait is megismerhetik a résztvevők. A séta záró állomása a Karakas pasa tornya, illetve a Török kert, melynek keleties hangulatáról az öt színben pompázó rózsabokrok, fügefák, illetve a mór mintákat idéző díszszökőkút gondoskodik.
További információ: facebook.com/nemzetihauszmannprogram
Folytatódik az építkezés
A gyönyörű panorámát kínáló toronyban információs pontot, ajándékboltot és kávézót rendeztek be. Miután török kávé híján megittunk itt egy gyors eszpresszót, az oszmán világot idéző Török kerten keresztül tettünk egy gyors sétát a Budavári Palotanegyedben. A Nemzeti Hauszmann Program keretében az újjáépített egykori Vöröskereszt-székház és a volt Honvéd Főparancsnokság épülete után tavasszal a Szent György téri József főhercegi palota is elérte szerkezetének legmagasabb pontját. A 2021 nyarán kezdődött újjáépítés külsőleg ugyan hűen követi Korb Flóris és Giergl Kálmán századfordulós terveit, belül azonban minden elemében XXI. századi lesz. A belső, történeti terek közül újjászületik a díszlépcsőház és a bálterem, de felépül az egykori istálló, illetve a mesebeli palotakert is. Az elkészült épületbe a tervek szerint az Alkotmánybíróság költözik majd be. A volt Honvéd Főparancsnokság Kallina Mór által tervezett, 1897-ben elkészült neoreneszánsz stílusú épületének újjáépítése is a tervek szerint halad. Elkészült a kupola acélszerkezetű váza, befejeződött a belső szerkezeti átalakítás, mint ahogyan a régészeti feltárás is. Jelenleg javában zajlanak a tetőfedési és a bádogozási munkálatok, sőt, már láthatunk ízelítőt a homlokzati nyílászárókból is.
Mindeközben az egyes műhelyekben készülnek az épület díszítőelemei, szigorúan szakrestaurátorokból, művészettörténészekből és örökségvédelmi szakemberekből álló zsűri felügyelete alatt. Ugyanakkor már a helyükön vannak a Honvéd Főparancsnoksággal szemben álló egykori Vöröskereszt Egylet székházának Színház utcai főbejáratát díszítő, oroszlánfejes posztamensen nyugvó, közel négy méter magas dór oszlopai. A 2021-ben kezdődött újraépítés a historizáló homlokzatdíszítéssel, a sarokkupolák díszműbádogos munkálataival, valamint belső szakipari munkákkal folytatódik.
Haladnak a Szentháromság téren is
És bónuszként egy kis ráadás: bár nem a Nemzeti Hauszmann Program részeként, de a Mátyás-templom mellett gőzerővel zajlik a Fellner Sándor tervezte Magyar Királyi Pénzügyminisztérium épületének rekonstrukciója is, melynek során az épület homlokzata visszanyeri eredeti formáját. Ezt ugyan még takarja a biztonsági háló, messziről azonban már jól látszik, hogy elkészült a Mátyás-templommal és a Magyar Nemzeti Levéltárral harmonizáló Zsolnay cserépfedés, illetve az a két torony, amelyek mintájául a bécsi Maria am Gestade templom szolgált. Ha minden jól megy, az impozáns épület már nem is olyan sokára újra a Pénzügyminisztériumnak adhat otthont.
