Komoly gondot okoz a migráció a szlovákiai magyar közösségeknek

Forró Krisztiánt a szeptember 30-i előrehozott szlovák választással kapcsolatban arról kérdezték, miért nem volt eddig kampánytéma a migráció. Az elnök azt mondta, pártja már júniusban jelezte, hogy komoly a probléma, de a kormány és a parlamenti pártok nem hallották meg a kéréseiket, ami azt bizonyítja, hogy nem érdekli őket az ország magyarlakta déli és keleti régiója.

Ha a magyar közösségnek nincs parlamenti képviselete, akkor csak „a pályán kívülről tudnak bekiabálni”, és nem hallgatják meg őket, de ha van képviselet, akor meg tudják oldani az őket érintő problémákat – hívta fel a figyelmet Forró Krisztián.

Véleménye szerint egyelőre jó megoldás, hogy a hadsereg segítségével a migránsokat a megfelelő helyre viszik és ott ellátást kapnak, de a schengeni határokat is meg kellene erősíteni, és nagyobb szerepet kellene vállalniuk a kérdésben a schengeni határral nem rendelkező országoknak is.

A Szövetség elnöke azt mondta, a jelenlegi parlamenti képviselők azért nem fogékonyak a kérdésre, mert nem érzik, hogy a polgárokat kell szolgálniuk, mindig csak „tűzoltással” foglalkoznak, nem a problémák megelőzésével és kezelésével.

A Szövetség az országban élő magyarokat és a velük egy régióban élő embereket fogja képviselni – jelentette ki a párt elnöke.

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője a szlovákiai migránskérdésről azt mondta, hogy ez „azoknak a nyugatos, az európai értékeket felnagyító politikai közösségeknek jelent kihívást, amelyek a menekültkérdéssel nem tudnak úgy érdemben foglalkozni, hogy a túlzott emberi jogias gondolkodás vagy az emberi jogoknak egyfajta szemüvegen keresztüli szemlélete ne zavarna be a pragmatikus politikába”.

A szakértő reagált Zuzana Caputová szlovák köztársasági elnök kijelentésére is, miszerint a magyar intézkedések nyomán nőtt meg a migráció Szlovákiában. Ifj. Lomnici Zoltán úgy fogalmazott, „vészterhes történelmi időt idéznek ezek a mondatok, és nagyon nem lenne üdvös, ha egy európai uniós tagállamhoz kapcsolódó nemzeti kisebbség szempontjából olyan szemléletet vezetnének be, amely a kollektív bűnösség jegyében bélyegzi meg az adott nemzeti kisebbséget”.

Ifj. Lomnici Zoltán szólt arról is, hogy a szlovákok stabilitásra vágynak az országban, hozzáértő vezetőt és minőségi kormányt szeretnének.

Azzal kapcsolatban, hogy nagyon sok kis párt jelent meg Szlovákiában, úgy vélekedett, hogy ha sokan mennek el szavazni, akkor akár 6-8 vagy még több kis párt is bejuthat a törvényhozásba.

Véleménye szerint a külső behatás elég markánsan megjelenik a szlovák belpolitikában. Ezért – az alkotmány által is rögzített – szuverenitás érdekében fontos, hogy olyan erők kerüljenek hatalomra, amelyek a nemzeti irányvonalat képviselik, és nem szolgáltatják ki az országot a külső befolyásnak – emelte ki a szakértő.

Ifj. Lomnici Zoltán fontosnak nevezte, hogy a magyarság ne a nagy pártokban, hanem a Szövetségben bízzon, és azt juttassa be a törvényhozásba.

Kiszelly Zoltán politológus, a Századvég politikai elemzési igazgatója a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt mondta, hogy akkor sikerülhet lezárni a politikai válságot Szlovákiában, a békepárti blokk szerez többséget a választáson.

Ha nem sikerül egyértelmű többséget szerezni sem a békepárti koalíciónak, sem a „szivárványkoalíció romjainak”, akkor viszont „patthelyzet” alakulhat ki, mint Spanyolországban, és a kis pártokon múlhat az eredmény, így akár a magyar párt is „királycsináló” szerepbe kerülhet – tette hozzá a politológus.

Hangsúlyozta, ha bejutna magyar párt a szlovák parlamentbe vagy akár a kormányba, akkor el tudná érni, hogy az ott élő magyaroknak kedvező döntéseket hozzanak például a kettős állampolgárság, az uniós források elosztásának kérdésében, vagy gyorsabban épülhetnének új határátkelők, hidak.